Keleti Ujság, 1933. augusztus (16. évfolyam, 173-198. szám)
1933-08-31 / 198. szám
Kuetiüjs&g Csütörtök, 1933. augusztus 31. WU3mvr-W" "WJgg&JBL gül Falusi bolseyildek hamis besugásai alapján hurcolták meg a szilágyballai ref. papot és tanítót \ honmento csendlőrőrmester s a gyászmagyar Bóné*lcstrérek (Zilah, augusztus 30.) Jelentette, a Keleti Újság, hogy Szilágy balián szombaton reggel a ballai csendőrőrmester letartóztatta Fodor Béla református papot s a nem rég választott uj tanitót, kiket a zilahi csendőrlégióhoz kisértek be. A vád ellenük az volt, hogy az állami iskola ellen izgattak; házról-házra jártak s biztatták hiveiket, hogy gyerekeiket ne az állami, hanem a református, felekezeti iskolába adják. Azzal nem elégedtek meg — mondja tovább a vád, — hogy házról-házra jártak, hanem késő este gyűléseket tartottak, amelyeken, bizonyosan, államfelforgató dolgokat tárgyaltak. Bekisérésük után, Kádár Géza esperes, a Magyar Párt zilahi tagozatának vezető személyiségeivel, dr. fíölöin Zoltánnal, dr. Szabó Sándorral, dr. Gazda Endrével és másokkal két napig fáradoztak, amig ki tudták a fogságból szabadítani őket Ha az ember ezeket a sztereotip vádakat hallja s beszél a vádlottakkal, akik mindketten nagyon komoly s kötelességtudó emberek, akik magyarságukat nem ilyen gyerekes cselekedetekben s szószátyárkodásokban élik ki, önkén telenül is az a kérdés merül fel lelkűnkben: vájjon az együttélés tizenötödik esztendejében, bosszufütött vádak alapján szabad-e meghurcolni a falu kulturmunkásait, akiknek még csak eszükbe sem jutott, hogy ujjat húzzanak az uralkodó renddel és törvényekkel? Mert, hogy az egész vádaskodás bosszú müve volt, az a ballai csendőrőrmester előtt is ismeretes dolog. S ami a fájdalmas az egész dologban: Fodor Béla lelkészt s a tanítóját két magyar hive bosszúból jelentette fel a csendőrségen. A bosszú oka pedig az volt, hogy Fodor Béla a református felekezeti iskola céljaira egy olyan épületet vett meg, amelyet olcsó pénzen két hive — a Boné testvérek — akartak maguknak megszerezni. A bosszúnak egy másik nyomatékosabb oka pedig az volt, hogy a két Boné testvért, ismert kommunista érzelmükért, papja és tanitója még a télen kizárta az egyházi dalárdából. Éppen ezért már régen égett bennük a bosszú, hogy papjuknak és tanítójuknak megfizessék a kizárással járó szégyent. Különben a ballai csendőrőrmester is figyelte a két egyházfcrí'iu „ténykedését.“ Észrevette, hogy minden nap más és más híveket látogatnak meg s mivel tudott az uj iskolahelység megvásárlásáról, a látogatásokból azt magyarázta, hogy bizonyosan a református felekezeti iskolának csinálnak propagandát. A két egyházi ember csakugyan iskolaügyben is járt, de felettes hatóságának rendelkezése szerint azután érdeklődtek, hogy körülbelül hány gyerek fog beiratkozni a jövő iskolai évben. Erre pedig feltétlenül szükség volt az iskolai segély megállapítása, de egy esetleges uj tanerő beiktatása miatt is. Abban is igaza volt a vádnak, hogy a tisz- teletes ur, meg tanitó ur esténként gyűléseket tartottak. Csak már abban nem volt igaza, hogy ezek a gyűlések propaganda célok szolgálatában állottak. A buzabetakaritás és cséplés idején senkinek sem volt ideje arra, hogy azokat a tárgyalásokat, vagy uj fordulatokat, amelyek a yásár- landó iskolai épületre vonatkoztak, lelkipásztorával nappal beszélje meg. Tehát feltétlenül az estét kellett választani. Ezeket a kulturmunkásokat, akik posztjukon még az éjszakát is feláldozzák, a túlbuzgó csendőrőrmester a gyász-magyar Bónék hazu- dozásai alapján,, hon-mentő tevékenykedéssel el is fogta. És ha a vármegyei főügyész nem lett volna éles látású ember s nem rendelkezett volna a realitások s pszihikai ismeretek jókora adagjával, a ballai kulturmunkások megkóstolták volna a harmincnapos vizsgálati fogság minden kényelmetlenségét, tortúráját Migray: A marxizmus csődje Tartalma: A Kapitalista világrend kialakulása. A liberalizmus ír gyakorlati következményei. A marxizmus és asiociállsta elmélet. Kautsky. Lenin. Trot>ki|. Stalin. Ab ipar szocializálása Oroszországban és a munkásság helyzete. A mezOgezdaség szocializálása és a parasztság helyzete. Szocializmus vagy államkapitalizmus. Az ipar fejlődése az elmúlt száz esztendő alatt A mezőgazdaság. Az uj föderatív gazdasági rend. 120 LEJÉRT kapható a „MINERVA“ KÖNYVESBOLTBAN CLUJ—KOLOZSVÁR. Magyar cserkész angol és arab cserkész kollégáiról A dsembori rág lezajlóit, de a cserkészek még mindig a hatása alatt vannak. Nemcsak a magyarok, hanem a külföldiek is. Az angol cserkészek, — kiket legjobban elbájolt a magyar főváros szépsége és a magyar vendegszeretet, — még nagy számban vannak most is Budapesten, beszélgettem magyarországi szol- gabiió öcsémmel: Ifj. özappanyos Miklóssal, ki mint cserkész, szintén részt vett a dsemborin. A következő epizódokat mesélte el: — En mint angolul beszélő cserkész, minden szabad időmet az angolok között töltöttem. Egyrészt óiéit, hogy megismertessem velük Budapest szépségeit, és így propagandát csináljak, — de meg élveztem Is ókét. Kedves, jó fiuk. Persze komikus helyzet is akadt nem egyszer. Például: — Az angolok nem Ismerték a szalámit. Nem tudva, hogyan kell azt elfogyasztani, az egész rudat megfőzték. Látva, hogy Így nem jö, — megsütötték. Mikor Így végleg ehetetlenné vált, véletlenül arra mentem és vígan falatozva, egy jő szelet szalámit karéj kenyérrel és zöld paprikával. Odajöttek hozzám. Megkóstolták és el voltak ragadtatva az Ismeretlen eledel jóságától. KI is jelentettél!, hogy már ezért is érdemes volt a dsem borira jönni. — Arra kértek egyszer, hogy vigyem el őket egy vendéglőbe, hol valami eredeti magyarországi specialitást ehetnek. Elmentünk az „Erdélyt borozó“-ba, ahol magamnak erdélyi fatányérost rendeltem. Természetesen megkóstolták. Nem volt a teremtésben vesztes csak én, mert az ö megrendelt tojásos gombájuk ott maradt, ellenben az én fatányérosom pillanat alatt szűtkapkodták. Azután ugyancsak nekiláttak. Elmentek a konyhába, megnézték, hogyan készül. Elhatározták, hogy ök Is fognak odahaza rostot csináltatni, hogy minél gyakrabban ehessenek a finom specialitásból. (Megyjegyzem, ez nem is magyarországi, hanem erdélyi siker.) — Ok — az angolok — legnagyobb részt semmiféle Idegen nyelvet nem beszélnek, de azt természetesnek tartották, hogy ml tudunk angolul. Nagyon tetszett nekik mz, hogy villanyoson gyermekjegyet fizetnek. e aluta átszámításban bámulatosan tájékozottak. Vendéglői árakat Igen olcsóknak találták az övékhez viszonyítva. Iparcikkek körülbelül egy árúak. — fagyon Ízlett nekik a magyar sör. Persze az „Aposlolok"-nál voltak nagy sörözések, hol, — nem lévén szokva hozzá, — néha bizony kissé el Is áztak. Meg is Jegyezte az egyik cserkész-testvér: „Ezután, ha Budapestet hallom emlegetni, — látom lelki szemeim előtt önmagamat, amint egy hatalmas söröskrigUvel birkózom.“ — Egyszer arab cserkészekkel vonultam végig Budapesten. A segélytáborbell törzscsapat tagjainak, hova én is tartozom, piros-fehér a nyakkendőjük. Mint IX svájci és máltaiaknak. így előkelő Idegennek néztek ás megrohamoztak a nőt autogiamért. En sző nélkül adtam. Csak azon mulatok, hány autogram-köny- ben van becsbe tartva az én olvashatatlan aláírásom. — Egy rekkenö meleg napon elvittem egy csapat angol cserkészt a Marglf—sztgetre, miután azt bebarangoltuk, a Jánoshegyi kilátóhoz vonultunk fel, hol a legmesésebb kilátás nyílik Budapestre. „Very fine“ — hangzott mindenfelől az elragadtatás. De akkor már mindnyájan a nyelvünket lógattuk e nagy melegtől. Hova vihettem volna jobb helyié őket, mint a Gellért hullámfürdőbe? Volt persze nagy öröm és elragadtatna. — Megfigyeltem egy kedves esetet. Egy Igen csúnya nő fordult egy angol cserkészhez autogramért és egyutíal a elmét Is kérte. Barátom udvariasan aláírta nevét, aztán megnézte a nőt s a következő elmet Irta le: London, Anglia — No te Pajtás, egész pontos elmet Írtál — mondtam. Megértőén összemosolyogtunk. — Nőkkel kapcsolatban az angolok jelszava: „Soha sem beszélni róluk, mindig rágondolnl.“ (szg.)
