Keleti Ujság, 1933. augusztus (16. évfolyam, 173-198. szám)
1933-08-31 / 198. szám
KUZTlUjSKG 4 Csütörtök, 1933. augusztus 31. wmammmmmmmammmmmammt Vissza kell adni a postát eredeti rendeltetésének Kalandos tervek a deficites romániai posta megjavítására Egy harminc évet postai szolgálatban eltöltött szak* férfiú mutat rá a posta rossz üzletmeneteinek okaira (Kolozsvár, augusztus 30.) Tekintve, hogy úgy a fővárosi, mint a vidéki napilapok újabban ismét foglalkoznak a. postaintézmény átszervezésével. — Istenem, hányszor szervezték már agyon 14 év alatt — rossz üzletmenetével és ennek okaival, engedtessék meg nekem is, hogy nehány szót fűzzek e kérdéshez. Közismert dolog, hogy minden kereskedelmi jelleggel biró intézmény, avagy vállalat, csak úgy virágozhat, ha rendelkezik a következő három kellékkel: megbízhatóság, gyorsaság és olcsóság. Ha ezek közül csak egy is hiányzik, vagy pedig nincsen teljesen rendben, akkor már döcögős áll be az üzletmenetben. Hát második pedi;; 350 hani. vagyis mindkettő hetvenszer nagyobb, mint háború előtt. Vájjon hány vállalatnak vagy embernek van hetvenszer nagyobb keresete, viszonyítva a háború előtti állapotokhoz, eltekintve attól, hogy a történelem folyamán eddig még nem látott méretű és mélységű világgazdasági válságban hánykolódunk, amikor sokan, nagyon sokan nem keresnek semmit. Ilyen körülmények közepette nem botorság-e, ilyen magas tarifát fenntartani? Hiszen szakértők előtt, tudott dolog, hogy a posta foglalkozási ágai közül egyedül a könnyű posta, — mely magában foglalja a levél, levelezőlap, nyomtatvány, hírlap, áruminta és űzíetpapir küldeményeket — Jövedelmező. A távírda és csomagposta jövedelmezősége nem jött és nem jöhet számításba. Tehát a tarifa minél jobban való leszállításával és igy a könnyüposta felvirágoztatásával, nem pedig a só, cukor, légypapir és nem tudom, minek az árusításával és igy a postának tulajdonképpeni rendeltetésétől valő elvonásával lehet lendber.l a helyzeten. Addig is, amig a postát majd ki lehet vonni a pártpolitika polip karjai közül, vagyis megszüntetni az autonómiát és a vezérigazgatói állás politikai jellegét, aztán a vezetői állásokat megfelelő képzettségű és látókörű személyekkel betölteni, a visszaéléseket megtorolni és igy a személyzet morálját emelni, valamint a közönség bizalmát ismét megnyerni, a vidéki postaszerveket és postaközlekedést kiépíteni, amely kívánságok, Illetve követelmények beteljesedése a jövő zen áj, a jelenlegi vezér- igazgatótól, aki külföldet járt ™ látott és külföldön végzett szakember — postamérnök — egyet várunk és kérünk és pedig, ha azt akarja, hogy a posta ne jusson a teljes csődbe, úgy azt adja vissza rendeltetésének éí csakis erre helyezze a súlyt. Vagyis szállítsa le a köny- nyüposta tarifáját és igyekezzék odahatni, hogy ezen küldemények biztosan ős a lehető legrövidebb utón é< a legnagyobb gyorsasággal justexak címzettjeik birtokába. (P. V.) mikor kef-ó, avagy mind a három kellékkel van baj? Ma már most azt vizsgáljuk, hogy a posta hogyan is áll e három kellék tekintetében, akkor sajnos, de teljés határozottsággal reá kell mutatni, hogy e kellékek közül kettő — megbizhatéság és gyorsoság — sántít, a harmadik — Olcsóság — pedig teljesen hiányzik. Ml ennek az oka? Aki csak kívüli öl figyeli, illetve figyelheti a dolgokat és ennélfogva nem ismerheti az intézmény belső szervezeteiét, berendezését, az nem is sejti, hogy a posta súlyos szervi bajának szülő oka a pártpolitika. Minden vállalat, avagy intézmény csak úgy állhat meg, illetve felelhet meg hivatásának, ha először annak személyzete, különösen vezetősége a kor színvonalán áll és másodszor, ha technikai berendezése szintén haladást tart a korral. Már pedig nálunk a párt- politika, a posta vezetője állásából, a vezérigazgatói állásból, minden felelösségnélküli és Így minden kormányon levő párthatalom szeszélyének kiszolgáltatott állást csinált. Ahányszor változik a kormány, változik ennek az állásnak betöltője is. De ha csak ö változna... Ám mindenik uj vezérigazgató kicseréli a régi garnitúrát, saját, vagy egyes politikusok kegyeltjeivel. Hogy eklatáns példával szolgáljak, felemlítem, hogy a liberálisoknak első hatalomra jutása alkalmával, Itt Kolozsvárt, egy politikusból és egy zálogosból álló bizottság határozta el, hogy ki helyeztessék el az itteni postaigazgatóságtól és postahivataltól és ki milyen funkciót töltsön be. Tehát a funkciók betöltését nem a képzettség, reátermettség és a munkateljesítmény dönti el, hanem az uraimon levő pártpolitikusok személyes érdekel. E helyzet folyamányaképpen, a postaintézmény tevékenységében folytonosságról nem lehet beszélni. Minden uj vezető szervezni akar és mindegyik pont az ellenkezőjét csinálja annak, amit az elődje. A helyzet betetőzéseképpen azután, hogy a pártpolitika még jobban kiaknázhassa a postát, kitalálták az „autonómiát“. Hát ez az autonómia semmi más célt nem szolgál és nem is szolgálhat jelenlegi alakjában, mint azt, hogy a mindenkori kormányok néhány kegyeltje, néhány pártkolitikus, zseton, tantiem stb. elmen évenként néhány milliót zsebrevágjon, ezáltal is növelje a posta deficitjét. Mert csak laikus embernek lehet azt bebeszélni, hogy az autonómia révén felállított és a posta vezetésére rendelt igazgatótanács a posta működésére még ha akarna is, áldásos működést fejthetne ki. Hiszen e tanács tagjai nem Ismerik e gépezet szerkezetét, annak működését, hiányait, személyzeti viszonyait, szóval nem szakemberek. E szerv csak növeli a posta amúgy is túltengő bürokratizmusát. Ha aztán e vezető szervek olyanok, amilyeneknek nagy vonalakban leírtam, mit lehet kívánni a kezelő személyzettől? Nem csoda, ha ez lehangolt és demoralizált, mikor látja, hogy minden munkának, odaadásnak nincs meg a jutalma. Amikor látja, hogy csak a protekcióval rendelkezők boldogulnak és a különböző visszaéléseket követők, lett légyen az sikkasztás, ok- irathamisitás, küldemények felbontása, vagy elvonása stb. tovább is vigan meghagyatnak állásaikban. Innen a megbizhatéság hiánya. Ami már most a technikai berendezést illeti, elég utalnom, a mozgópostakocsik leirhatatlannl siralmas állapotára, — pedig ezekben folyik a postászolgálat legnehezebb és legfontosabb része; aztán a vidéki posták gyér voltéra — Erdély egyes vidékein e tekintetben egész Szaharák vannak — vidéki postaszállítási eszközök hiányosságára és. primitívségére és végül azokra a rettenetes formaságokra, amelyek minden gyors munkának a kerékkötői és okai annak, hogy a forgalomhoz mérten sokkalta nagyobb személyzeti létszámot kell fenntartani. Egy levél békében 10 bani, egy levelezőlap pedig 5 bani volt. Az első most 700 bani, a „Bajszos Kátó", a tokiói rongyszedő-filozófus- szerkesztő intelmei nemzetéhez „Amíg a rongyszedés jövedelmező mesterség, addig nincs takarékosság Japánban j‘ — Hogy tehet havi húsz yenbői megélni, lapot kiadni és — spórolni? (Tokió, augusztus 30.) Tokió szegénynegyedében, Mitsuwában él ogy Giichi Kátó nevű rongyszedő, akit gondosan ápolt bajuszáról bajszos Káténak is neveznek, ő a szegények bölcse, prófétája és — újságkiadója. Azt hirdeti, hogy mindaddig, amig a rongyszedés jövedelmező mesterség Japánban, addig súlyos gazdasági gondjai lesznek a japán nemzetnek. Több rongyszedő barátjával együtt súlyos kritikát mond Japán közgazdasági, vallás- és nevelésügyi politikájáról. Határozottan elhibázottnak tartja és korholja a szülőket és a tanügyi hatóságokat, hogy nem oktatják a gyermekeket a takarékosság erényére: „Friss kenyeret, alig használt irótollakat, alig megkezdett irkákat, jó állapotban lévő uzsonnakosarakat dobnak a szemetesládába a yermekok, ez súlyos könnyelműség, amely ellen senki sem emeli fel szavát!“ — dörgi alkalmi hallgatói fülébe a szabad idejében ucca- sarkokon prédikáló rongyszedő bölcselkedő. Elismeri, hogy az anyák panaszkodnak ezért, de hibáztatja őket azért, mert nem tesznek ellene semmit. Tizenhat iskola hulladékos kosarából ötven szegényt juttat élelemhez. Inge, gallérja, harisnyája és zsebkendője mind szemeteskosarakból került elő, szabad idejében havonként megjelenő folyóiratot szerkeszt, az esti órákban közegészségügyi kurzusra jár és szegényes lakásán már valóságos szakkönyvtárat gyűjtött ez a rongyszedő filozófus. „A mai japánok előszeretettel foglalt- - nak nagy problémákkal, viszont alig akad közöttük olyan, aki a megkívánt bátorsággal üritené ki a hulladékos ládákat és kosarakat, vagy tisztogatná a szennycsatornákat. Én főképp azért vállalkoztam erre a hivatásra, hogy a mai felületes ifjúság előítéletét lebontsam. Munkanapom felét azután komoly tanulással töltöm, mert további ambícióm is van. Tudom, kevesen követik példámat, pedig de jó lenne, ha a nemzet nevelői és államférfiai elég bátrak és elég jóerényüek lennének engem ebben a gondolatiján követni, hogy e lenézett munka számára tiszteletet, becsülést ébresszünk a népben.“ így ir és igy beszél Giiehi Kató, aki keresetéből nem csinált titkot és elmondja, hogy junius hónapban összesen húsz yent keresett meg, ebből családja tiz yent költött élelemre, ruházatra és lakásra, nyolc yenbe került folyóiratának nyomdai előállítási költsége, két yent pedig megtakarított abban a hónapban. (Egy /en körülbelül 33 lej.) Kátó még azt mondja,- hogy azon a napon, amikor a rongyszedők nem találnak majd semmi használhatót a hulladékok között, azon a napon született meg a takarékosság Japánban és attól a naptól kezdve nem kell senkinek sem félnie pénzügyi katasztrófától. \ Nélkülözhetetlen tudnivalók Adler Alfréd: a lelki életről, a szülő, a nevelő, az /deges ember és az orvos számára. 135 leiért kapható Emberismeret (gyakorlati indiíiduáJpszichologiájáJb an) MINERVÁNÁL, Clnf-Kolozsvár. MERA & COMP autóbuszai 1933 augusztus 22-től ismét közlekednek Kolozsvár—Beszterce között. Indul ' rúl:.. .. 6 és 16 órakor | Indul Besztercéről:.. .. 5*30 és 14 órakor érkéz i : ............. 8 és 18 órakor | érkezik Désre:.............7'30 és i6 órakor érkezik : „j/íercére; .. IO és 20 órakor | érkezik Kolozsvárra: .. 9’39 és 18 órakor Kényelmes és gyors utazás — uj kocsikkal. Viteldij: Koiozsvár—Beszterce menet: 139*— lej, menettérti 240*—-lej. Indulás' Kolozsvárról a főposta mellétti autóbusz állomástól.
