Keleti Ujság, 1933. augusztus (16. évfolyam, 173-198. szám)
1933-08-24 / 192. szám
Csütörtök, 1933. augusztus 24. HflETlUjSÄG 3 murmur 'Tmrm’wrvrvsa • // Erőszak és erőszakiiélkiiliség Erőszak és eröszaknélkiiliség; — Írét olyan vik;g- áramlat, amely, mint kormányzási elv, egyformán akarja blrtokbavenni az emberi gondolkozást. Alapjábanvéve: mindig ez a két eszmeáramlat határozta meg az emberi gondolkodás erővonalait. De ma a politika irányelve lett és erre az elvre dogmát, rendszert építenek. Az erőszaknélküliség elvének legnagyobb történeti képviselője Jézus volt. Általában a vallásrendszerek mindig az erőszak kiküszöbölését hirdették. A XIX. században az eröszaknélkiillség elvének legjellegzetesebb hordozója a kornak úgyszólván egyedülálló vallási zsenije: Iiierkegard volt. A XX. században az erö- szaknélküliségben Gandhi próbált politikát, sőt forradalmi politikát csinálni. Gandhi fellépéséig a forradalom kizárta az erö- szaknéiküliséget. Azok, akik a fegyvert, a diktatúrát, a hatalmaskodást elvetették, az evolúció hivel voltak, lievoluciöt nem lehet rózsavízzel csinálni, Gandhi azonban megpróbálta. Igaz, ezt Indiában, Keleten egy egészen más gondolkozása kontinensen kísérelte meg. Első megmozdulása csodálatos volt. Milliók és milliók vállalták a non copcration elvét és egész Európa lázasan figyelte, hogy vájjon lesz-e eredménye e szokatlan politikai kísérletnek. Nem lehet azt állítani, hogy sikertelen maradt. De azt sem, hogy e siker döntőjellegü siker volt. Gandhi még ma sem érte el azt, amit ákar, még ma Is chségsztrájkol, még ma is hirdeti a passzív ellenállást, de India népe úgy véli, hogy szabadságharcának második szakaszát most már csak erőszakkal lehet befejezni. Felkeléssel, háborúval, barrikádokkal és vérrel. Az erőszak elve tehát alkalmasabb módszernek kínálkozik és Gandhi elvének elhalványosulása fájdalmas igazolása annak az elvnek, amelynek jegyében bontakozik ki a mai egész Európa. Az erőszak mindig kormányzási principium volt és olyan elméleti szószólói voltak, mint egy Machiavelli. De ma egy francia bányamérnöknek, George Söreinek könyve óta az ösz- szes bal- és jobboldali forradalmak az erőszakra, mint szükségszerű kormányzati tényre építenek, felállítják az erőszak dogmájának csalhatatlanságát, vüágprin- ciplumot csinálnak belőle és Így hosszú időre kiformálják az emberi gondolkodás útját, még azokban is, akik jobb ösztöneikre hallgatva, szeretnék kiküszöbölni az emberek együttéléséből a nyers kikényszeritő erőt. Tehát: ott Gandhi, itt Soréi. Egészen furcsa, hogy ez a Soréi Mussolinira és Trockljra is egyformán hatott. A fasizmus cs a bolsevizmus egyaránt termékenyült meg általa. Soréi maga sem tudta a végén, hogy hová tartozik. Szindikálista volt, szocializmust akart, de nemzeti alapon. Később az Action Franoaise mágneses zónájába került és elmélete „forradalmi konzervativizmus“ jellegzetes vonásait tárta fel. Közvetlenül halála előtt 1882-ben Soréi Lenin mellett nyilatkozott. Lenintől azonban mindig elválasztotta az, hogy nem volt történeti máterialista, nem hitt az osztályharc egyedulvalóságában. Politikai víziója szélesebb területet láttatott meg, mint amennyit meglát egy csak osztályharcra beállított politikus. „A szociálizmus kiformálja a proletariátust, de nem a világot.“ — mondotta. De: szocialista volt mindvégig, nem ellensége a proletariátusnak és az erőszak mithosza is a proletáriátus kezébe tette le a fegyvert, nem ragadta ki a kezéből. Ahol megint elválik gondolkodása Miarxtól és megint közeledik nagy mesteréhez Proudhonhoz: a nemzeti gondolat. „A munkásmozgalom a nemzet terében zajlik le. A nyugati keresztény kultúra terében ölt formát“ — hangoztatja. Soréi elmélete, amelyet itt csak egyetlen vonatkozásban ismertetünk — noha szétágazóbb, kiterjed az állam és a gazdasági élet munkaterületeire is — egymagái) ainéve rámutat arra, hogy a szélsőséges bal- és szélsőséges jobb, a nyílt erőszakra helyezkedő világnézetek mennyire hasonlítanak egymáshoz. Hitler maga is azt állítja Mein Kampf című könyvében, hogy amit ő csinál, az a kommunizmus negativ oldala. Am, ha az erőszak uralma, az erős kéz uralma, a diktatúra politikai szemszögből jogosultnak is látszik és háttérbe szorítja a demokrácia érvényesülését — bizonyára a demokrácia erejének aléltsága és nem a diktatúra nagyszerűsége miatt, az erőszaknélküllség nagy gondolata csak ideig, óráig szorítható vissza. Az cröszaknélkiiliség bizonyos vonatkozásban egybeesik a szellemmel és a szellem erős, mert lelki tulajdon, nem lehet bebörtönözni, nem lehet megragadni, láthatatlanul és elnyomottan is dolgozik és akarva, nem akarva, tompítja, enyhíti, szelídíti az erőszakot mindaddig, araig a végén megsemmisíti, (1. e.) Hughes szerint elkerülhetetlen háború a Csendes Óceánon j(tpán9 Kinn, Északamerika, Anglia, sőt Franciaország is részt vesznek a készülő félelmetes háborúban (Sidfley- augusztus 23.) Hughes volt ausztráliai miniszterelnök rádióban tartott beszédében elkefHihetetlennek tartja a Csendes óceánon a háborús összecsapást. Japán nem elég* szik meg ^Mandzsúriával és előreláthatólag kívánni fogja, hogy engedjék meg a japánok Ausztráliában való letelepedését. Ausztrália ebbe semmi körülmények között sem mehet bele, viszont a japán erőszaknak nem tudna ellentállni. Ezért fegyverkezni kell, hogy fenntarthassa az '■ellenséget, mig az angol hadiflotta segítsége meg nem érkezik — fejezte be szavait Hughes vdjt miniszterelnök, > Titkos katonai egyezmény Kína és az Unió között Alpm sajtó hirt ■ egyfernényről, gyverszállitásök, (London, augusztus 23.) 1 ad egy amerikai-kínai titki amelyet Kínába irányuló érdekében kötöttek meg. Az Egyesült Államok cserébe jogot nyert arra, hogy a japán Formosa szigetével szemben az ázsiai kontinens keleti partvidékén, Csang-Csu és Fu-Csu között flottabázist építhessen ki. Az amerikai hadiszerg,várak a titkos szerződés rendelkezéseihez képest, n ár eddig is nagymennyiségű fegyvert, lőszert, hadirepülőgépeket, két cirkálót» és két tengeralattjárót adtak át Kínának, sőt 750 ezer dolláros készpénzköl- csönt is nyújtottak a kinai kormánynak. A leleplezések Tokióban nagy izgalmat váltottak ki. ■>, Végűi hozzá kell számítani e konfliktusokhoz, hogy Franciaország is meg szállt a napokban néhány csóndesóeeáni szigetet. Francia- ország ez eliárá-a a Csendes Óceánon érdekelt El Äl „«„y rwdalmat keltett. Nyil- vánvaló, hogy a csendé§Óceáni vitás kérdések nagyon kiéleződtek és jog’óS ieltevés, hogy meglepetésszerü események robbfiD-hátpak ki. Az aradi díákkongresszus mérsékelt hangon foglalkozott a kisebbségi kérdéssel (Arad, augusztus 23.) A három napra tervezett aradi diákkongresszus fegyelmezetten tartotta meg háromnapos kongresszusát. A közgyűlésen tárgyalták a kisebbségi kérdést is- Moldovaiul elnök bejelentette, hogy a kisebbségi problémáról Neamtiu Octavian tart előadást. Neamtiu hangsúlyozta annak szükségességét, hogy együttműködés jöjjön létre a kisebbségekkel és megállapította, hogy a román népet non vezeti semmiféle gyűlölet. A magyar kisebbségről beszél és kijelenti, hogy kéz a kézben akar a román ifjúság haladni a magyar dolgozó néppel úgy a politikai, valamint a gazdasági és kulturális élet minden terén. A románság nem üldözi a magyar nyelvet s nem üldözi a magyarságot politikai téren sem. Kifejti, hogy a magyarság rosszul értelmezte a gyulafehérvári pontokat, amennyiben a tanítás és nyelv szabadságát az autonómiával tévesztette össze. Előadása keretében kifejtette, hogy a román ifjúságnak kötelessége foglalkozni a kisebbségi kérdéssel, kötelessége megoldást keresni. Azonban le kell szögeznie, hogy a kisebbségi probléma csupán belpolitikai kérdés- Bele kell vonni a kisebbségeket az államéletbe, kölcsönös közeledést és együttműködést kell kulturális téren létrehozni. •— Nem szabad megakadályozni a magyarságot abban, hogy kultúráját fejleszthesse, viszont meg kell ismertetni vele a román kultúrát ■— jelentette ki. Neamtiu előadása alatt több vasgárdista és cuzista diák követelte, küldjön a kongresz- szus üdvözlő táviratot Zelea Codreanunak, Cuza professzornak és Siancu kapitánynak. Vita keletkezik, majd végül a felszólaló diákok megfogalmazzák a táviratokat, amelyeket továbbítás céljából átadtak az elnökségnek. Budiaéanu külföldi politikusok állásfoglalásaival kel védelmére Neamtiu teóriáinak és kifejti, hogy a kisebbségek szabadságot kaptak Romániában. Felszólalása után Radu Emílián fejtegette teóriáját, amely szerint Romániában csak azok a népfajok számíthatnak kisebbségieknek, amelyek egy bizonyos területen egységes tömegekben élnek együtt. Bozinteanu vasgárdista delegátus ugyancsak folytatta a politikai pártokat illető filippikákat; javasolta, hogy fel kell oszlatni a politikai pártokat és helyettük generális intézkedéseket javait úgy a politikai, mint a gazdasági életben. Felszólalásaik után Neamtiu leszögezte, hogy az erdélyiek vannak olyan jó románok, mint bármelyik más országrésziek és legalább is úgy a szivükön viselik a nemzet érdekeit. MERA & COMP autóbuszai 1933 augusztus 22-től ismét köz) ekednek Kolozsvár—Beszterce között Indul Kolozsvárról:.. .. 6 és 16 órakor | Indu! Besztercéről:.. .. 5*30 és 14 órakor érkezik Désrc: ................. 8 és 18 órakor | érkezik Désre:...........7*30 és 16 órakor érkezik Besztercére; .. 10 és 20 órakor | érkezik Kolozsvárra: .. 9*30 és 18 órakor Kényelmes és gyors utazás — uj kocsikkal. Viteidij* Kolozsvár—Beszterce menet: 130*— lej, menettérti 240*— lej. Indulás Kolozsvárról a főposta mellétti autóbusz állomástói.
