Keleti Ujság, 1933. augusztus (16. évfolyam, 173-198. szám)

1933-08-23 / 191. szám

Budapest v. Eióíteetési árak belföldön: Egész évre 800, félévre 400, , Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: ClnJ-Kolom­r.egyedévre £00, egy hóra 70 lej. Magyarországon: Egy ORSZÁGOS MAG Y ARPÄRTI LAP, , vár, Strada Baron X.. Fop (volt Bras sal noca) 5. —ftm. tem BO, félévre 25, negyedévre 12,50, egy hónapra 6.50 yvT ÍVFÍIT V A AT tol 07 £ m Telefon: 508. — Levélcím: Cluj, postafiók 101. »mám. pengő, r— Egyes szám ára Magyarországon 20 fillér, ’ 1 Kéziratokat senkinek sem küld vissza a szerkesztőség. Egy színházi előadás körül MllíirálY és a állap©!® jaTul A Lormány igyelcsxi& gyógyítani a bele©, közállapotokal is Csúfos fiaskóval végződött Brandsch küldetése Egyik _ budapesti napilap megtámadta azt az alkalmi szinészkonzorciumot, - amely fel­használva a viszontagságos nyári szünetet, ön­állóan néhány előadást rendezett, mert külön­ben a, kolozsvári magyar színészek egziszten­ciáját a legsúlyosabb anyagi veszedelem érte volna. Az embereknek ugyanis meg van az a rossz szokásuk, hogy nyáron is meg akarnak élni- A pesti lap támadásának oka, hogy ezek a színészek Molnár^Ferencnek Csoda a hegyek között című, köífYyalakbah megjelent legen­dáját műsorra tűztek anélkül, hogy a színházi ügynökség engedélyét élőbb megnyerték volna. Nem vitás, hogy Fekete Mihály és társai nem a legkorrektebbül jártak el akkor, ami- kor budapesti engedély nélkül fejükbe vették e darabnak előadását. Eljárásukat nem is na­gyon lehet védeni. Nem korrekt, hiába, nem korrekt. I>e a dolognak van egy másik oldala, amely kinő egy színházi hir kereteiből és ve­zércikkbe kívánkozik. Arról van szó, ugyanis, hogy lehet helyteleníteni ennek az eljárásnak a megtörtén tét, de nem lehet helyeselni annak a hangnak, amellyel az a bizonyos budapesti napilap pál­cát tör Fekete Mihály és társai fölött. Nem le­lőhet „felháborítónak“ nevezni,, „visszaélésnek“ nevezni, hogy néhány magyar szinész egy mil­liókban duslakodó magyar szerzőnek könyvben megjelent, tehát előadásra amugysem szánt színdarabját a magyar szó veszélyeztetett te­rületén el merte játszani, anélkül, hogy előző­leg azt a háromszázötven, vagy négyszázötven lej jogdijat befizette volna, akár a szerző ke­zéhez, akár a szerző által megbízott jogvédő irodához.^ Az a lap, amely oly mesteri fogással emelte ki az erdélyi sajtóból a színházi kom- munikét, elrejtett rovatából is a neki megfe­lelő hirt, más alkalmakkor, amikor az erdélyi magyarság ezer megnyíló sebéről, jajkiáltá­sairól, hogy tárgynál maradjunk: az erdélyi magyar színészet rettenetes válságáról volt és van szó, már nem mutat ilyen érdeklődést, hogy ezeket az eseményeket is olvasó közön­sége elébe tárja. Fekete Mihály és társai, akik vétettek egy nemzetközi jogi megállapodás ellen, hibásak, de vájjon nem hibás-e az a magyarországi sajtó, amely azonnal a legkíméletlenebb sza­vakkal áll egy színházi iroda anyagi érdekei mellé, ahelyett, hogy megütötte volna azt a hangot, amelyet már rég meg kellett volna ütni, azt, hogy az erdélyi magyar kuliurának védelmével szemben a magyarországi kultúrá­nak reprezentánsai legmesszebbmenően köte­lezve vannak, azokért áldozatokat kell hozni, azoknak még a hibáit is gyengédséggel kell tudomásul venni, mert minden tégladarab, amelyet az erdélyi magyarság föl tud állítani, az sokkal nagyobb érdek, mint ennek a tégla­darabnak a kihullása a kézből. Igenis, meg kell állapítani, hogy azoknak, akik Budapest­ről vendégszerepelni jönnek Erdélybe, nem azzal a felárral kell dolgozniok, mintha elmen­nének Berlinbe, vagy Milánóba, igenis meg kell állapítani, hogyha magyar színészek ma­gyar darabokat akarnak játszani, akkor nem lehet olyan mohon neki futni a gyomruknak, mint ahogyan azt a romániai jogvédő irodák amugyis megteszik. Meg kell állapítani, hogy ildomtalan és helytelen félreverni a harango­kat akkor, amikor — jelen esetben — nem is áldozatról van szó, hiszen károsodás senkit sem ért. Nagyon jól tudja Molnár Ferenc is — és bizonyára nem is ő keveri ezúttal a kártyát —, hogy darabjának előadása Kolozsváron nem presztízsének a megtépázását szolgálja, nem pedig a várható anyagi eredmények el­Bukaresti jelentés szerint, Vaida minisz­terelnök betegsége miatt hazatáviratozták Mi- ronescu belügyminisztert, hogy a kormány ve­zetését, mint helyettes miniszterelnök átvegye. Vaida miniszterelnök betegségéről a követke­zőkben számol be tudósítónk: A miniszterelnök szombat óta tartózkodott Kolozsváron. A vasárnapot ismerőseinek é» párthiveinek körében töltötte el és a legjobb hangulatban tért a késő esti órákban nyugo­vóra. Hajnali négy órakor hozzátartozói arra ébredtek, hogy a miniszterelnök hirtelen rosz- szul lett, majd erős görcsökről panaszkodott. Azonnal érintkezésbe léptek a család orvosai­val: Haţieganu Gyula és Pop Alexandru pro­fesszorokkal, akik autón érkeztek meg. Az első roham nem tartott tovább csak-alig néhány percig, azonban egy félóra múlva újabb, ezút­tal erősebb roham vett rajta erőt, amely közel négy órán keresztül tartott. Az újabb roham rendkívül kimerítő volt a miniszterelnökre. A roham után némi megnyugvás következett be a beteg állapotában, amit hosszú és mély álom követett­A beteg miniszterelnök, mondhatni pilla­natokra sem maradt orvosi felügyelet nélkül s igy a fellépő tüneteket orvosai azonnal észre vehették és kellő pillanatokban alkalmazhat­A kisantant egységes Tilea alminiszter ma hosszabb megbeszé­lést folytatott a Bukarestben tartózkodó né­met delegáció vezetőjével, Ratakkal, a német­román gazdasági kapcsolatok rendezéséről. A Brandsch Rudolf berlini kiküldetése ugyanis nem enyhítette a kiéleződött gazdasági viszonyt s az ő megbízatása balul ütött ki. Az Universul, amely tudvalévőén Titulescu külügyminiszter intencióit szereti szemelött tartani, híradásaiban most azt a meglepő hirt közli, hogy a német-osztrák viszony további fejleménye nem. maradhat közömbös a kisan- tant államok legközelebbi állásfoglalása szem­pontjából. A kisantant államainak gondolniok kell saját biztonságukra és nem nézhetik tétle­nül annak a megváltozott helyzetnek következ­ményeit, amelyet Németország uj külpoliti­kája teremtett. A kisantant államainak kormá­nyai rövidesen egységes fellépésre határozzák el magukat, hogy a német-osztrák probléma­vonását, mert amit a kolozsvári magyar szülé­szet legális jogdijként fel tudna ajánlani, az Molnár Ferencnek legfeljebb egy skatulya finomabb cigarettára való. Talán az Athe- neumnak, mint könyvkiadó vállalatnak, amely szemmel láthatólag közel áll az említett lap­hoz, anyagi érdekeit támadta volna meg az a ták az ellenszereket. A kedden délelőtt kiadott orvosi buletin szerint Vaida miniszterelnök állapota a tegnapival szemben lényegesen ja­vult. Hőmérséklete is a kora délelőtti órákban 38 fok körül mozgott, mig árverése 78 volt A betegen az utóbbi órákban bal vesemedence- gyulladás tünetei is mutatkoztak, ami azonban csak akkor lehet súlyos a hatvan éven felül lévő miniszterelnökre, ha a súlyos rohamok megismétlődnének. Az orvosi jelentés azonban nem tartja valószínűnek, hogy a beteg újabb vesegörcsöknek volna kitéve. Ezek szerint te­hát a miniszterelnök állapota kielégítő, ko­moly aggodalomra okot nem ad, mindenesetre azonban jó néhány napig kénytelen lesz az ágyat őrizni. A kezelőorvosok véleménye szerint- Vaida miniszterelnök jelenlegi állapotát rendkívül siettették azok a körülmények, hogy a minisz­terelnök hosszú hónapok óta, szinte mondhatni; egyetlen napot sem használt fel pihenésre. A király és a trónörökös gyógyulóban. Bukarestből jelentik: A király állapotáról már nem adnak ki hivatalos orvosi jelentése­ket, csak annyit közölnek hivatalosan, ho^y úgy a király, mint a trónörökös, a gyógyulás utján vannak és mindketten lábbadoznak. gazdasági programja ban a kisantant szempontjainak megfelelő irányban keressék a lépések megtételének mód­jait. Benes gazdasági terve a kisantant számára. Az ’Adeverul szerint Benes, csehszlovák külügyminiszter 4—5 évre szóló tervezetet dol­gozott ki a három kisantant állam politikai és gazdasági együttműködéséről. A tervezet cél­jai biztosítani mindhárom államot, tarmókeik- nek állandó elhelyezéséről, úgy, hogy gazda­sági helyzetük stabilitását is biztosítanák. A lap nagy érdeklődéssel tekint Benes tervének részletei felé, amelyeknek nyilvánosságra ho­zatala a közeljövőben megtörténik. A legfontosabb kérdés azonban az, hogy a Benes terve kedvező-e Románia számára, mert a gazdasági érdekek igen ellentétesek s Prágá­ban olyan terveket szoktak csinálni, amik Csehszlovákia javára hátxáiiyos helyzetbe hozzák a politikailag szövetséges a^amokat. kolozsvári „merénylet“? Aligha, sőt bizonyos tekintetben fokozza a darab előadása a könyv iránti érdeklődést. Nem ártott ez bizony senki­nek, csak egynek ártott: annak a lelki össze­függésnek, amelynek a magyarországi sajtó és az erdélyi magyar közvélemény az alkotó elemei. *

Next

/
Thumbnails
Contents