Keleti Ujság, 1933. augusztus (16. évfolyam, 173-198. szám)
1933-08-23 / 191. szám
Budapest v. Eióíteetési árak belföldön: Egész évre 800, félévre 400, , Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: ClnJ-Kolomr.egyedévre £00, egy hóra 70 lej. Magyarországon: Egy ORSZÁGOS MAG Y ARPÄRTI LAP, , vár, Strada Baron X.. Fop (volt Bras sal noca) 5. —ftm. tem BO, félévre 25, negyedévre 12,50, egy hónapra 6.50 yvT ÍVFÍIT V A AT tol 07 £ m Telefon: 508. — Levélcím: Cluj, postafiók 101. »mám. pengő, r— Egyes szám ára Magyarországon 20 fillér, ’ 1 Kéziratokat senkinek sem küld vissza a szerkesztőség. Egy színházi előadás körül MllíirálY és a állap©!® jaTul A Lormány igyelcsxi& gyógyítani a bele©, közállapotokal is Csúfos fiaskóval végződött Brandsch küldetése Egyik _ budapesti napilap megtámadta azt az alkalmi szinészkonzorciumot, - amely felhasználva a viszontagságos nyári szünetet, önállóan néhány előadást rendezett, mert különben a, kolozsvári magyar színészek egzisztenciáját a legsúlyosabb anyagi veszedelem érte volna. Az embereknek ugyanis meg van az a rossz szokásuk, hogy nyáron is meg akarnak élni- A pesti lap támadásának oka, hogy ezek a színészek Molnár^Ferencnek Csoda a hegyek között című, köífYyalakbah megjelent legendáját műsorra tűztek anélkül, hogy a színházi ügynökség engedélyét élőbb megnyerték volna. Nem vitás, hogy Fekete Mihály és társai nem a legkorrektebbül jártak el akkor, ami- kor budapesti engedély nélkül fejükbe vették e darabnak előadását. Eljárásukat nem is nagyon lehet védeni. Nem korrekt, hiába, nem korrekt. I>e a dolognak van egy másik oldala, amely kinő egy színházi hir kereteiből és vezércikkbe kívánkozik. Arról van szó, ugyanis, hogy lehet helyteleníteni ennek az eljárásnak a megtörtén tét, de nem lehet helyeselni annak a hangnak, amellyel az a bizonyos budapesti napilap pálcát tör Fekete Mihály és társai fölött. Nem lelőhet „felháborítónak“ nevezni,, „visszaélésnek“ nevezni, hogy néhány magyar szinész egy milliókban duslakodó magyar szerzőnek könyvben megjelent, tehát előadásra amugysem szánt színdarabját a magyar szó veszélyeztetett területén el merte játszani, anélkül, hogy előzőleg azt a háromszázötven, vagy négyszázötven lej jogdijat befizette volna, akár a szerző kezéhez, akár a szerző által megbízott jogvédő irodához.^ Az a lap, amely oly mesteri fogással emelte ki az erdélyi sajtóból a színházi kom- munikét, elrejtett rovatából is a neki megfelelő hirt, más alkalmakkor, amikor az erdélyi magyarság ezer megnyíló sebéről, jajkiáltásairól, hogy tárgynál maradjunk: az erdélyi magyar színészet rettenetes válságáról volt és van szó, már nem mutat ilyen érdeklődést, hogy ezeket az eseményeket is olvasó közönsége elébe tárja. Fekete Mihály és társai, akik vétettek egy nemzetközi jogi megállapodás ellen, hibásak, de vájjon nem hibás-e az a magyarországi sajtó, amely azonnal a legkíméletlenebb szavakkal áll egy színházi iroda anyagi érdekei mellé, ahelyett, hogy megütötte volna azt a hangot, amelyet már rég meg kellett volna ütni, azt, hogy az erdélyi magyar kuliurának védelmével szemben a magyarországi kultúrának reprezentánsai legmesszebbmenően kötelezve vannak, azokért áldozatokat kell hozni, azoknak még a hibáit is gyengédséggel kell tudomásul venni, mert minden tégladarab, amelyet az erdélyi magyarság föl tud állítani, az sokkal nagyobb érdek, mint ennek a tégladarabnak a kihullása a kézből. Igenis, meg kell állapítani, hogy azoknak, akik Budapestről vendégszerepelni jönnek Erdélybe, nem azzal a felárral kell dolgozniok, mintha elmennének Berlinbe, vagy Milánóba, igenis meg kell állapítani, hogyha magyar színészek magyar darabokat akarnak játszani, akkor nem lehet olyan mohon neki futni a gyomruknak, mint ahogyan azt a romániai jogvédő irodák amugyis megteszik. Meg kell állapítani, hogy ildomtalan és helytelen félreverni a harangokat akkor, amikor — jelen esetben — nem is áldozatról van szó, hiszen károsodás senkit sem ért. Nagyon jól tudja Molnár Ferenc is — és bizonyára nem is ő keveri ezúttal a kártyát —, hogy darabjának előadása Kolozsváron nem presztízsének a megtépázását szolgálja, nem pedig a várható anyagi eredmények elBukaresti jelentés szerint, Vaida miniszterelnök betegsége miatt hazatáviratozták Mi- ronescu belügyminisztert, hogy a kormány vezetését, mint helyettes miniszterelnök átvegye. Vaida miniszterelnök betegségéről a következőkben számol be tudósítónk: A miniszterelnök szombat óta tartózkodott Kolozsváron. A vasárnapot ismerőseinek é» párthiveinek körében töltötte el és a legjobb hangulatban tért a késő esti órákban nyugovóra. Hajnali négy órakor hozzátartozói arra ébredtek, hogy a miniszterelnök hirtelen rosz- szul lett, majd erős görcsökről panaszkodott. Azonnal érintkezésbe léptek a család orvosaival: Haţieganu Gyula és Pop Alexandru professzorokkal, akik autón érkeztek meg. Az első roham nem tartott tovább csak-alig néhány percig, azonban egy félóra múlva újabb, ezúttal erősebb roham vett rajta erőt, amely közel négy órán keresztül tartott. Az újabb roham rendkívül kimerítő volt a miniszterelnökre. A roham után némi megnyugvás következett be a beteg állapotában, amit hosszú és mély álom követettA beteg miniszterelnök, mondhatni pillanatokra sem maradt orvosi felügyelet nélkül s igy a fellépő tüneteket orvosai azonnal észre vehették és kellő pillanatokban alkalmazhatA kisantant egységes Tilea alminiszter ma hosszabb megbeszélést folytatott a Bukarestben tartózkodó német delegáció vezetőjével, Ratakkal, a németromán gazdasági kapcsolatok rendezéséről. A Brandsch Rudolf berlini kiküldetése ugyanis nem enyhítette a kiéleződött gazdasági viszonyt s az ő megbízatása balul ütött ki. Az Universul, amely tudvalévőén Titulescu külügyminiszter intencióit szereti szemelött tartani, híradásaiban most azt a meglepő hirt közli, hogy a német-osztrák viszony további fejleménye nem. maradhat közömbös a kisan- tant államok legközelebbi állásfoglalása szempontjából. A kisantant államainak gondolniok kell saját biztonságukra és nem nézhetik tétlenül annak a megváltozott helyzetnek következményeit, amelyet Németország uj külpolitikája teremtett. A kisantant államainak kormányai rövidesen egységes fellépésre határozzák el magukat, hogy a német-osztrák problémavonását, mert amit a kolozsvári magyar szülészet legális jogdijként fel tudna ajánlani, az Molnár Ferencnek legfeljebb egy skatulya finomabb cigarettára való. Talán az Athe- neumnak, mint könyvkiadó vállalatnak, amely szemmel láthatólag közel áll az említett laphoz, anyagi érdekeit támadta volna meg az a ták az ellenszereket. A kedden délelőtt kiadott orvosi buletin szerint Vaida miniszterelnök állapota a tegnapival szemben lényegesen javult. Hőmérséklete is a kora délelőtti órákban 38 fok körül mozgott, mig árverése 78 volt A betegen az utóbbi órákban bal vesemedence- gyulladás tünetei is mutatkoztak, ami azonban csak akkor lehet súlyos a hatvan éven felül lévő miniszterelnökre, ha a súlyos rohamok megismétlődnének. Az orvosi jelentés azonban nem tartja valószínűnek, hogy a beteg újabb vesegörcsöknek volna kitéve. Ezek szerint tehát a miniszterelnök állapota kielégítő, komoly aggodalomra okot nem ad, mindenesetre azonban jó néhány napig kénytelen lesz az ágyat őrizni. A kezelőorvosok véleménye szerint- Vaida miniszterelnök jelenlegi állapotát rendkívül siettették azok a körülmények, hogy a miniszterelnök hosszú hónapok óta, szinte mondhatni; egyetlen napot sem használt fel pihenésre. A király és a trónörökös gyógyulóban. Bukarestből jelentik: A király állapotáról már nem adnak ki hivatalos orvosi jelentéseket, csak annyit közölnek hivatalosan, ho^y úgy a király, mint a trónörökös, a gyógyulás utján vannak és mindketten lábbadoznak. gazdasági programja ban a kisantant szempontjainak megfelelő irányban keressék a lépések megtételének módjait. Benes gazdasági terve a kisantant számára. Az ’Adeverul szerint Benes, csehszlovák külügyminiszter 4—5 évre szóló tervezetet dolgozott ki a három kisantant állam politikai és gazdasági együttműködéséről. A tervezet céljai biztosítani mindhárom államot, tarmókeik- nek állandó elhelyezéséről, úgy, hogy gazdasági helyzetük stabilitását is biztosítanák. A lap nagy érdeklődéssel tekint Benes tervének részletei felé, amelyeknek nyilvánosságra hozatala a közeljövőben megtörténik. A legfontosabb kérdés azonban az, hogy a Benes terve kedvező-e Románia számára, mert a gazdasági érdekek igen ellentétesek s Prágában olyan terveket szoktak csinálni, amik Csehszlovákia javára hátxáiiyos helyzetbe hozzák a politikailag szövetséges a^amokat. kolozsvári „merénylet“? Aligha, sőt bizonyos tekintetben fokozza a darab előadása a könyv iránti érdeklődést. Nem ártott ez bizony senkinek, csak egynek ártott: annak a lelki összefüggésnek, amelynek a magyarországi sajtó és az erdélyi magyar közvélemény az alkotó elemei. *
