Keleti Ujság, 1933. augusztus (16. évfolyam, 173-198. szám)
1933-08-22 / 190. szám
öház üJDAPBST V. Előfizetési árak belföldön: ____ __________ faegyedéire 800, egy hóra 70 lej. Magyarorszu^-n: Egy ®Wc félévre 25, negyedévre 12.50, egy hónapra 6.50 tengő, t— Egyes szám ára Magyarországon 20 fillér. ORSZÁGOS MAGYAEPÁRTI LAP XVI. ÉVFOLYAM — 190. SZÁM. Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: Clnj-Koloa*. vár, Strada Baron E. Fop (volt Urassal occa) 5. szám. Telefon: 508. — Levélcím: Cluj, postafiók 101. szám. Kéziratokat senkinek sem küld vissza a szerkesztőség. Vaida miniszterelnök Kolozsváron veserohamot kapott Hivatalos jelentés szerint állapota kielégítő — A buza árának tízezer lejes zuhanása miatt a kormánybiztos megkezdi az összevásárlást —\ Auboin, az ellenőrző szakértő súlyos bibáraak mondja a moratóriumot (Kolozsvár, augusztus 21.) Vaida miniszterelnök, aki szombat óta Kolozsvárt tartózkodik, tegnap veserohamot kapott, amely nagy fájdalmakkal járt. A miniszterelnök láza tegnap 39, ma 37.8. Állapota kielégítő, aggodalomra okot nem ad, de néhány napig kénytelen lesz az ágyat őrizni. Kezelőorvosai dr. Hatieganu Gyula és dr. Pop egyetemi professzorok a legnagyobb körültekintéssel kezelik a beteg miniszterelnököt, akit a folytonos idegfeszi tő munka is kimerített és ezen a nyáron nem jutott megérdemelt pihenőjéhez. A Rador távirati iroda hétfőn este közli a miniszterelnök környezetéből, hogy Vaida állapota teljesen kielégítő, a beteg miniszterelnök az egész napot nyugodtan töltötte és minden remény meg van arra, hogy néhány nap múlva egészsége helyreáll. Kolozsváron és Bukarestben egyszerre terjedt el a hire a miniszterelnök betegségének. Úgy a fővárosban, valamint Kolozsváron ahir nagy nyugtalanságot keltett és azóta állandóan szól a telefon, mindenki tudni akarja, hogy kieiégitő-e Vaida állapota. Kormányintézkedés a baza árznlsastása ellen Székely falSizetsé^ Irta: Dr. Hinléder Fels Ákos | Á székely fizet, mint a köles. Nincs egyet- I len része^ az országnak, amely a köztartozások rendezésében megelőzné a Székelyföldet. És minő közterheket ró le a székely gazdia! Földadó, házadó,_ professzionális, globális, ipari, kereskedelmi, útadó, illetékegyenérték, köz- \ munka, erdőkezelés, addiconale, jegyzőtartás, J utiáltalány, bélyeg és repülőbélyeg, mindeze- | ken a címeken máshelyt is történnek fizetések külön-külön, de olyan hely nincs több az országban, ahol mindezeken a címeken együttesen, kivétel nélkül kellene közterhet hordoznia a földmivelő embernek. A székely gazda óletaxiomája és gazdasági alaperkölcse az, hogy az adósságot rendezni kell. Alapjában, nem változtatta meg, csak megfertőzte, ezt az ősi felfogást az utóbbi évek sokféle közgazdasági megrendülése. De a köztartozásokat a székely fizeti ma is s ha némi lanyhulás mutatkoznék a tempóban, a gályarabot figyelmeztető ütem pontosságával következnek a serkentő kalapácsütések. így érthető meg, hogy a gazdag országi eme szegény népe nem adósa, hanem hitelezője lett az államnak. Az életlehetőség ezerféle módja után kutató székely nép üzleti összeköttetésbe került az állammal. Az egyik tűzifát szállított az állam valamelyik intézményének, hivatalnak, iskolának, kaszárnyának, a másik csendőrlaktanyának adta bérbe a házát. Végeredményben tekintélyes összeg az, amit igy a Székelyföld az államnak hitelezett. Sok éven át sokra szaporodott. Évek során elérkezett a belátás ideje, hogy az államnak is fizetnie kell. És az állam most már fizet — kincstári bonokkal. Teljes értékű fizetés ez, mert a bont a maga teljes névértékében adófizetésre lehet felhasználni, tehát vissza lehet juttatni az államhoz. Csupáncsak; egy megszorítása van a bonnak s ez az, hogy azzal csak 1932. előtti adóhátralékot lehet kiegyenlíteni. És csupáncsak az a baj a bonnál való adóki- egyenlités körül, hogy a Székelyföldön 1932 év előtti adóhátralék nincs. Nincs, mert a székely gazda azt már rég kifizette és nem lehet, mert csak a napokban vitték el egy székely községi pónztárnok varrógépét — 1933. évi adóhátralék miatt! Sőt van egy nagy hátránya a bonnal való adósságrendezésnek. Amíg nem volt bon, még megtörténhetett, hogy az állam hitelezője beszámíttatta legfrissebb adótartozását is a maga követelésébe, a bon azonban más rendszert teremtett. A székely tehát beadta szabályszerű kérését, hogy követelése erejéig bonokat kapjon. Bonnal fizethető adóssága az állammal szemben nem lévén, ellenben szüksége lévén arra a csekély összegre is, amit a bonért kap, eladja kincstári papírjait. Ennek a piaca pedig a Regát, mert a bont csak ott tudják adófizetésre felhasználni, minthogy 1932. év előtti adóhátralékról csak a Regátban lehet szó. Az eladást tehát joggal lehet kényszereladásnak nevezni. A kincstári bon árfolyama tehát a kényszereladás jegyében alakul ki. így előrelátható, hogy ez az árfolyam elsőkézből, vagyis amikor a székely gazda útjára bocsátja kincstári papírját, csak 20 százalék körül fog mozogni. Az állam székelyföldi hitelezője tehát követelésének csak egyötödét vagy egy- hatodát kapja meg. Vesztesége annak a számára jelent nyereséget, aki a bonnal százszázalékosan tudja lefizetni adótartozását. így a Székelyföldre kiadott kincstári jegyek a regáti adótartozások kiegyenlítésére fognak szolgálni. A jól fizető Székelyföld most — a Regát adóhátralékát fizeti, Á gabonaértékesítés kormány akciójának egyelőre nincsen kedvező hatása. Ellenben a transzfermoratórium következtében megakadt az export és emiatt zuhanásszerűen estek az árak. Miután a buza ára néhány helyen 32 ezer lejről 22 ezer, illetve 20 ezer lejre csökkent, Radu Irimescu, gabona-kormánybiztos azonnal megtette az intézkedéseket, hogy a szövetkezetek központja azokon a területeken, ahol az áresés ilyen rendkívüli, vásárolja össze a gabonát és biztositsa a régi árnivó megmaradását. Auboin is nagy hibának mondja a moratóriumot. Roger Auboin, a Banca Naţionala külföldi szakértője nyilatkozott az Agens de Comerc et Finance cimü közgazdasági lap bukaresti tudósitójának. Auboin szerint a transzfer életbeléptetése felesleges volt, mert Románia helyzete nem rosz- szabb, mint decemberben volt. Jobban tette volna a kormány, ha a transzfer- moratórium helyett a Banca Naţionala blo- kálta volna az állam külföldi kifizetéseit. Ebben az esetben a hitelezők látták volna, hogy Románia nem tud külföldi devizában fizetni és hajlandók lettek volna a megegyezésre, mig most, egyoldalú intézkedés folytán, sokkal nehezebb lesz a megállapodás. A francia sajtó haragszik. Párisból jelentik: A francia sajtó nem akar napirendre,térni a román transzfermoratórium fölött. A Journal de Debat rendkívül szigorúnak Ítéli a helyzetet és azt mondja: téved Románia, ha azt hiszi, hogy amiért egy sereg állam moratóriumra szoktatta a hitelező államokat, ő maga büntetlenül játszhat ilyen kényes kérdéssel. A hitelezők foglalkoztak a gondolattal, hogy Romániával szemben áldozatot kell hozniok és szeptember elejére kitűzött tanácskozásaikon megoldási terveket is vetettek volna fel, Románia azonban keresztülhúzta durván, erőszakosan a hitelező államok számításait. A Les Echos cimü lap a román kormány politikáját szűklátókörűnek. mondja, amelynek nem csnpán Románia, de az európai államok is megérzik hátrányait, különösen a mostani helyzetben, amikor az egész világgazdaság felborulással fenyeget. Az angolok csődbíróságot javasolnak. A londoni Manchester Guardian egyik legutóbbi számában cikket közöl a transzfermoratóriummal kapcsolatban. Az igen elterjedt angol újság megállapítja, hogy az európai államokban az utóbbi időben valóságos divattá lett az, hogy külföldi hitelezőik meghallgatása nélkül, egyoldalúan beszüntetik fizetéseiket a külföld felé. Felteszi a kérdést: jogos-e ez? A román kormány meg sem kérdezte külföldi hitelezőit, holott a transzfermoratórium ügyében feltétlenül előzőleg érintkezésbe kellett volna lépnie a Népszövetség pénzügyi bizottságával. Ilyenkor látszik, — állapítja, meg a Manchester Guardian, — hogy mennyire szükség volna nemzetközi csődbíróságra. Szó is volt a Népszövetség egyik ülésén a nemzetközi csődbíróság felállításáról, amely éppen az angol Chamberlain ellenállásán hiúsult meg. így az európai kormányoknak maguk a külföldi hitelezők adták kezébe az ellenőrzés nélküli fizetésképtelenség bejelentésére szolgáló divatos módozatot: a transzfermoratórium bejelentésének lehetőségét. Titulescu Törökországba utazik. Titulescu külügyminiszter közeli hazaérkezése számos kombinációra ad alkalmat. Ezeknek a túlnyomó része külpolitikai vonatkozású. A Cuvântul szerint Titulescu csak egykét napig marad Bukarestben, ahonnan tovább utazik Törökország jelenlegi fővárosába, Ancarába s ott folytat tárgyalásokat a török külügyminisztériumban. Titulescu legközelebbi célja a román-török barátságos viszony ki- mélyitése lesz.