Keleti Ujság, 1933. augusztus (16. évfolyam, 173-198. szám)
1933-08-19 / 188. szám
e KELETíüfSm Szombat, 1933. augusztus 19• A napokban bíróság elé kerülnek „a brémai tékozló fiuk“ Egy olyan csődbukást tárgyalnak, amelyhez fogható eddig ismereten a bankok történetében Az öt Lahusen fi^ér tündöklése és bukása (Berlin, augusztus 18.) Augusztus hónap második felében kezdődik Brémában Németország legnagyobb bünperének tárgyalása. Az öt Lahusen fivérről van szó, akik, mint a birodalom legelső gyapjuszövetgyárainak tulajdonosai kerek 175 millióval károsították meg a világ bankjait. Nagyobb csőd, több veszteség eddig ismeretlen volt a bankok történetében. A Lahusen fivérek gyárain a közben megszűnt Danatbank 76 milliót, a Dresdner Bank 27.7, a Commerz és Privatbank 10.9, a Deutsche Bank 9, a brémai Schröder bank 6.3, angol, svájci, amerikai és hollandi bankok összesen 45 millió márkát veszítettek. A csőd alig mentett meg e rettenetes összegből valamit. De nemcsak a bankok veszítettek, hanem számos milliót Bréma városa is. A hires fivérek gyáraiban azonkívül huszonötezer munkás dolgozott. Ezek legnagyobb részének kenyerét vette a csőd. Ma inár csak egy kisebb gyár jelzi, hogy valaha Németország leggazdagabb, legjobb hirü szövőgyárosai a Lahusen fivérek voltak. De nemcsak Európában, hanem a tengerentúl is általános tisztelet övezte a Lahusen nevet. Argentiniában birtokuk nagyobb volt, mint a Luxemburg hercegség. Az óriási vállalatot azonban nem a világ gazdasági válsága buktatta meg. Okos és belátó gazdálkodás mellett a Lahusen gyárak még ma is fennállhatnának. A cég megbukott, mert az öt fivér, kiérdemelte a tékozló címet... Egy Buddenbroock-család. A eég megalapitója, a nagyatya és a cég világhírének megalapozója, a tékozló fivérek édes atyja, a brémai patríciusok előkelőségei közé tartoztak. Mint konzervatív kereskedők, egyszerűen éltek, de annál többet áldoztak mun kásáik javára. Szociális érzésük mintaszerű volt. Kerestek, milliomosok voltak, de a család hagyományaiból nem engedtek. Aki náluk megfordult, megállapíthatta, hogy rendkívül gazdag emberek vendége, akik azonban a bántó fényűzést kerülik. Nem építettek palotákat, dolgozószobájuk berendezésé nem állott arányban keresetükkel, vendégeket szívesen láttak, de nem rendeztek ezrekbe kerülő lakomákat, tárcájuk mindig nyitva volt mások számára, de a saját kiadásaikat féltékenyen ellenőrizték, évi költségeik inkább csökkentek, mint növekedtek. Bréma patríciusai rendszerint igy éltek, hatalmuk súlya nem a pénzes zsákokon, mint inkább erkölcsi erejükön nyugodott. E jó hirt magukkal vitték a Lahusen fivérek is életükbe. Édes atyjuk, a titkos kereskedelmi tanácsos, talán nem is akarta, hogy az öt fivér osztozzon gyárai vezetésében. Csak kettő lett hivatásos kereskedő, a többi mind más önálló pályára készült, az egyik mérnöki diplomát szerzett, a másik gazdálkodó lett, a harmadik jogász, de végül az atyja halála után mégis összekerültek a családi vagyon kezelésében, még a jogász is, mint a cég ügyvédje kereste meg kenyerét. Természetesen sorra nősültek, Bréma leggazdagabb családjainak leányait vették nőül, újabb vagyonnal, de egyúttal újabb erkölcsi súllyal is gyarapítva nevük fényét. A Lahusen név az öt fivér gazdálkodásának kezdetétől bukásáig milliókat ért. senki sem merte volna gondolni, hogy jöhet az idő, amikor a cég legelemibb kötelezettségeinek sem fog eleget tenni. Ahol csak kopogtattak, korlátlan hitelre találtak. És mégis... A csődbiztos jelenti: A Lahusen fivérek költekezése nem ismert határokat- Hogy magánéletükben a pénz értékét látszólag nem ismerték és két kézzel költekeztek, talán még MEGJELENI MEZŐGAZDASÁGI SZEMLE című mezőgazdasági és közgazdasági folyóirat augusztusi szánta. Előfizetési dija egy évre 80 lej. Mutatvány- számot bárkinek ingyen küld a kiadóhivatal: CluJ-KoB&zsuár, ser. Baron L. Pop (Brassai u.| 5 megbocsátható. De úgy tetszik, hogy nagyzási mániában is szenvedtek. így Bréma melletti birtokukon egy 197 szobás palotát építettek. Ebben a palotában 12 márványból készült fürdőszoba volt. Hét építész, nyolc szobrász, négy miifestő és hat miiiparos mester dolgozott a palota felépítésén. Hogy mibe került a mesebeli ház, már nem lehetett megállapítani, a Lahusen fivérek nem akartak az összegre visszaemlékezni, de bebizonyithatóan a palotát 3.6 millió márka értékben biztosították. Vállalatuk központi irodájának berendezésére a fivérek kerek 15 millió márkát adtak ki. Mecklenburgban a lippei hercegtől vadászterületet vásároltak, amelynek terjedelme 30.000 hold volt. És igy továbbKülonvonaiok érkeztek a fiindérpalota árverésére Természetes e gazdálkodás mellett a vállalat nem maradhatott életerős. Már esztendőkkel ezelőtt kezdett anyagi zavarokkal küzdeni. De az anyagi bajokról csak a közvetlen beavatottak tudtak. A nyilvánosság előtt a vállalat ügyei mindig rendben voltak, a jó hirnév megmaradt, amit úgy értek el, hogy az évi mérlegeket — hamisították. A mutatkozó hiányokat ugyancsak újabb, meg újabb kölcsönökkel tudták fedezni, de haj nem történt, mert minden bank szívesen hitelezett a világvállalatnak. Amikor a hitelek oly magasak voltak, hogy a Lahusen fivérek már a kamatokat sem tudták fizetni, bekövetkezett a katasztrófa. Csőd és börtön. Teljes összeomlás. Nagy lárma a külföldön, sajtóhadjárat a német kereskedelmi világ tisztessége ellen, megtagadása njabb hiteleknek és a német birodalom károsítása minden téren. Brémában pedig rettenetes szörnyülködés, szakadás a patríciusok táborában, perek és újabb perek, beláthatatlan pénzügyi zavarok. A tékozló fiuk öröké sehol sem okozott örömöt. Könyvnapi kiadványokkal olesó úron, gazdagítsa hönyvtärät ii Petőfi: összes költeményei----------Lei 120*— H Babits: Versek — — ------------— — i'j Lei 120*— Mikszáth: Noszti fiú esete Tóth Marival Lei 9©*— Móricz: Forr a bor-----------------------Lei 60*— Móricz: Rokonok-----------------------Lei 60*— Földi: Isten országa felé--------------Lei 60*— Földi: Meztelen ember--------------Lei 60*— Szitnyai: Nincs feltámadás —-------— Lei ©0*— Szomory: Gyuri----------------------------Lei 60*— Zilahy: A lélek kialszik--------------Lei 60*— Földi: Szahara (3 kötet)—-------— Lei 18© •— Vándor: Andrea a nap — —----------Lei 90*— Katona: Bánk bán —------------------Lei 42*— Vidékieknek is a pénz és 10 lej portó előzetes beküldése esetén azonnal szállítja a Keleti Újság kiadóhivatala, Cluj-Kvár, Strada Baron L. Pop (volt Brassai ucca) 5. sz. alatt. m Siessen, megvenni* tnig a késztet $*»■*'i iff Amikor a tündérpalota elárverezésére került a sor, különvonatok vitték a kiváncsiakat és a vásárolni akarókat. De nem kelt el semmi, olyan palota ma senkinek sem kell és a berendezés is sokkal költségesebb volt, semhogy komoly vevőre akadhattak volna. Lahusenék és a politika. Azt mondják, hogy mindez a tékozló fiuk régi története, talán részben újabb formában. A fiuk nem járnak atyáik utjain, szórják a pénzt, a bűn örvényébe kerülnek és előbb- utóbb végleg elbuknak. A brémai esetnél azonban kereskedői arisztokratákról van szó, akiknek elsőknek kellett volna maradni ok az élet minden változataiban. Azután némi köze van Lahusenék történetének a politikához iş. Az öt fivér kemény ellenfele volt a marxizmusnak és a német republikánus kormányoknak, bár Bréma maga, még a császárság alatt is republika volt. Állásfoglalásuk egyik természetes következése volt, hogy nagyon gyorsan a nemzeti szocializmus támogatói voltak oly időkben is, amikor még bünszámba ment Hitler táborához tartozni. Érthető, hogy bukásuk a republikánus sajtót nagy örömmel töltötte el és a német sajtó nem éppen baráti kritikája csak fokozta a külföld ellenséges magatartását. A két esztendei vizsgálat alatt több ízben hire is járt, hogy az eljárást he fogják szüntetni, mert nem áll a kormány érdekében, biróilag megálla- pittatni, hogy hol és mennyit költöttek Lahusenék politikai célokra? A nemzeti szocializmusnak azonban az az álláspontja, hogy aki vétkezik a büntető törvények ellen, vegye is el méltó büntetését. Többszöri halasztás után tehát most az öt fivér a büntető bíróság elé kerül. A kereskedői hatalom, a nagy vagyon minden dicsfénye nélkül. A milliók eltűntek és már rég beköszöntött náluk a szegénység. így a rideg számokat nézve, milliók jöttét és vesztét szemlélve, feltűnik, hogy a Lahusen regényből szinte egészen hiányzik minden más életregénynek egyik szükséges alakja, a nő. A Lahusen asszonyok élvezték ugyan a milliók minden varázsát, élvezhették is, hiszen úgy tudták, hogy ehhez a pénzhez szenny nem tapad. Amikor azonban a sors kényszeritette őket, hogy lemondjanak a vagyon minden úgynevezett áldásáról, maradtak, akik voltak, nők, akiknek élete összekapcsolódott a Lahusen névvel, tehát kötelesek az élet örömeit és szenvedéseit férjeikkel megfelezni. Minden polgári tragédiának van egy kiemelkedő pontja, a Lahusen katasztrófában a jobbik elemet a gyengébb nem képviseli...
