Keleti Ujság, 1933. augusztus (16. évfolyam, 173-198. szám)
1933-08-19 / 188. szám
Szombat, 1933. augusztus 19. KuetiUjskg \ külföldről egymásután érkeznek tiltakozások Bokorestke >*'— —BB— ........ Ti francia iőkeérdekellség táviratiján emeli kifogást a moratórium ellen — \ német kormány jegyzéket készít a behozatali illetékek miatt —1 Benes lapja sértő hangon védi a Skoda-cég érdekeit a Seletzky-iiélel miatt (Bukarest, augusztus 18.) 'A transzfermoratóriumot követő külföldi tiltakozásokkal és felzúdulásokkal egyidőben többféle kifogások hangzottak el külföldi kormányok részéről a román kormány ténykedései, illetve a romániai események miatt- A kormánynak most arra van szüksége, hogy a diplomáciája lázas tevékenységet fejtsen ki, mert kényes érdekek védelméről van szó. Az a francia tőke, amelynek támogatására támaszkodott eddig Románia, most tiltakozó táviratot küldött a kormányhoz. A Brandsch-féle berlini közvetítés pedig nem tudta elsimítani az importilletékek miatti ellentétet s Berlinben jegyzéket készülnek intézni a román kormányhoz. De a gazdasági és üzleti érdekek miatt zúgolódnak a csehek akkor, amikor a Seletzky-itélet ellen kifakadnak. A prágai külügyminiszter lapja kiveszi a részét ebből a tiltakozásból, mert a Skoda cég érdekeit tartja szem előtt és olyan hangon ir, ami — legalább is szövetséges részről — szokatlan. A német kormány Bukarestbe. demarsot készít Néhány nappal ezelőtt Brandsch Rudolf azt jelentette, hogy az ő kereskedelmi tárgyalásai nagy sikerrel haladnak előre. Most olyan jelentés érkezik, amely élesen ellentmond a Brandsch-féle hivatásnak. Az Adeverul szerint a német kormány diplomáciai demarsot akar intézni a román kormányhoz, amelyben tiltakozik a német árucikkek beviteli illetékeinek felemelése ellen. Ezzel szemben a kormány rá fog mutatni arra, hogy Romániának Németországba való exportja állandóan csökken, mig Németország továbbra is nagymennyiségű árut szállit Romániába, és ennek a helyzetnek kivan a kormány véget vetni a német árucikkek beviteli illetékeinek felemelésével. Tiltakozó távirat jött Parisból. Az Adeverul szerint a párisi Banque de Pays Bas, amely a román kölcsönoperációkban tevékenyen közreműködött, táviratilag tiltakozott a kormánynál a transzfermoratórium ellen- A pénzügyi szakértők szerint jobb lett volna, ha a kormány más formát választ a külföldi adósságok fizetési feltételeinek könnyítésére és inkább a hitelezőkkel való megegyezést tartotta volna szem előtt. A román kormány pénzügyi körei szerint viszont ép a hitelezők intranzigens magatartása provokálta ki és tette szükségessé a transzfermoratóriumotA buzakampány 900 milliója még elintézetlen. Regard, a Mezőgazdasági Hitelintézet elnöke tegnap este Bukarestbe érkezett. Ma délIVIigray szenzációs könyve k Marxizmus csődje ISO lejért ismét kapható a Minervánál Cluj—Kvár, strada Reg. Maria (Deák F. u.) 1. sz. után az intézet igazgatósága ülésre tilt össze, hogy megtárgyalják a pénzügyminiszterrel keletkezett ismeretes konfliktust. Azt hiszik, hogy az ellentéteket el fogják simítani és a mezőgazdasági hitelintézet a kormány rendelkezésére bocsátja a 900 milliót, amelynek birtokában azonnal megkezdődik a gabona értékcsitési kampánya. Egyébként a kormány el van határozva, hogy a gabonakivitelt minden körülmények között és minden eszközökkel forszírozni fogja, a külállamokkal kötendő speciális kompenzációs szerződések utján. Benesék kirohantak a Seletzky- itélet miatt. A prágai Cesko Slovo nagy cikkben foglalkozik a Seletzky-itélettel. Megállapítja, hogy az Ítélet, illetve a per eredete a román állam és a Skoda-cég közötti ellentétekre vezethető vissza. Sajnos, ebbe az ügybe politikai befolyások keveredtek bele, amelyek Romániában eléggé kompli- káltak és ezért az egész ügyet nagyon felfújták és Seletzky ennek a szenvedő hőse. A lap figyelmeztet arra, hogy az Ítéletnek nem szabad és nem lehet befolyásolnia a Románia és Csehszlovákia közötti kapcsolatokat, amelyek rendíthetetlenek, de nem hallgatható el, hogy ez a kinos eset mellékvágányra terelődött és a politikai intrikák tették szenzációvá. Az A—Z. Benes lapja igen részletes riportot közöl az Ítéletről. ,.A Skoda-cég romániai képviselőjét ismeretlen bűncselekmény miatt Ítélték el, amit még az ügyész sem tudott kör■' i iii.il iT.íM.i*rri. UNITED STATES _ LINES Felvilágosításokat utazásához a Chicagói világkiállításra a WAGONS-LITS II COOK összes Romániai ügynökségeinél szerezheti be. vonalozni.“ A lap azt írja, hogy, jogállamban ilyen ítélet alig volna lehetséges. Feltűnően sérelmes ez a kifejezés azért, mert a Benes lapja ir ilyeneket. A bukaresti sajtó ezzel szemben védelmébe veszi a hadbíróságot, amely legjobb meggyőződése szerint ítél és ha az ítélet tulszigoruaak is látszik, a birák jóhiszeműségét kétségbevonni nem lehet. Összeül a kisantant gazdasági konferenciája. Ilyen előzmények után szeptember vége felé összeül a kisantant gazdasági konferenciája, amely a bárom állam fontos gazdasági kérdéseit fogja megvitatni. Többek között megbeszélésre kerül, a tranzitó, a hajózás, a vasúti közlekedés, a kereskedelmi kapcsolatok, a vizűm eltörlése, a vám-nomen- klaturá, a jegyintézetek összmüködése és más kérdések. Valószinii, hogy a gazdasági kisantant üléseit nyomon fogja követni a kisantant politikai konferenciája, amely ez alkalommal alighanem Bukarestben lesz. TUiilescu nem válaszolt a moszkvai francia követ Besszarábiát érintő kijelentéseire (Bukarest, augusztus 38.) Bratianu György a kamara megnyitása után azonnal interpellációt szándékozik bejelenteni a moszkvai francia követ bizonyos kijelentései miatt, amelyen a román-orosz kapcsolatokkal állanak vonatkozásban. Bratianu nyilatkozatában támadni szándékozik Titulescu külügyminisztert, amiért a moszkvai francia követ kijelentéseiről nem vett hivatalosan tudomást és nem jelentette ki azonnal kategorikusan, hogy Románia mindenáron ragaszkodik területi integritásához. Bratianu Gheorghe szerint a külügyminiszternek kötelessége lett volna hangoztatni Románia békés szándékait Oroszország felé és azt az álláspontot leszögezni, hogy Románia a határait minden körülmények között megvédi és azokért a legsúlyosabb áldozatoktól sem riad vissza. Madgearu a moratóriumról. A transzfermoratórium kérdése az ország gazdasági életében a legmesszebbmenő kombinációknak ad helyet. Ezeknek az eloszlatására Madgearu pénzügyminiszter tegnap nyilatkozott az újságírók előtt. Egyes politikai pártoknak az az álláspontja, hogy a transzfermoratórium elkésett intézkedés. A miniszter szerint ez csak politikai manőverekre alkalmas kijelentés. Az az ellenzéki óhaj pedig, hogy most már nem elég a transzfermoratórium, hanem általános moratóriumra van szükség, szintén nem felel meg az ország jelenlegi szükségleteinek. Ezután Madgearu azt a magyarázatát ismételte meg, amivel a minisztertanács előtt a transzfermoratóriumot indokolta. Any- nyit még hozzátett, hogy a külföldi hitelezők merev magatartása kényszeritette rá a kormányt a sakkhu- zás megtételére. A külföldi hitelezők ugyanis nem akarták az annuitásokat 1 milliárd 300 millió lejjel leszállítani, ahogy azt a román kormány tárgyalás, ra kiküldött megbízottai kívánták. A kormány megígérte a külföldi hitelezőknek, hogy még a súlyos feltételekkel egybekötött módozatok szerint is kiegyenlíti esedékességeit, de csak abban az esetben, ha rpmán állam költségvetése fedezni birja a súlyos megterheltetést. A kormánynak igaza volt, amikor ezt a kikötést tette, mert az állami bevételek nem érték el azt a színvonalat, hogy azokból a külföldi adósságok devizameny- nyiségét a legsúlyosabb következmények kikerülésével is ki lehetett volna szakítani. Megindul a gabonaexport. A gabonaértékesités tekintetében még mindig nem alakult ki a helyzet. A búzaeladások központjában, a brailai kikötőben sehogysem akar a vásár megindulni A külföldi nagy exportáló cégek tartózkodóan viselkednek. Ez természetesen nagy hátrányt jelent a romániai termelőkre, mert az árak ahelyett, hogy a kormány emelőszándékait respektálnák, eső tendenciát mutatnak. Az uj termésből az ország határán kivül alig jutott mintegy 40.000 tonna. A rakodásra érkezett hajók majdnem üresen hagyják el a brailai kikötőt. A tranzitó forgalom is igen elmaradt az idén. Csak kevés magyar és szerb kukoricát szállítanak át a külföld részére a brailai kikötőn.
