Keleti Ujság, 1933. augusztus (16. évfolyam, 173-198. szám)

1933-08-16 / 186. szám

Kő V ‘ Cha'i BUDAPEST V. [M PWW8 K I?0. *4.259—192?. CsüiSrt&k Mís'SSgűJStVS'iT3 le/ etiUjskg Uoíizetéei árak belföldön: Egész éfre 800, félévre 400, Szerkesztőség, kiac. i.vatal. és nyomda: Cíuj-Koloas­negyedévre 200, egy hóra 70 lej. Magyar országon: Egy ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP vâr, Strada Baron L. Pop (volt Brass al uoca) 5. szám. évre S0, félévre 25, negyedévre 12.50, egy hónapra 6.50 WT t’Vrni r «, \7 1C. C7lM Telefon: 508. — Levélcím: Cluj, postafiók 101. szám. pengő. — Egyes szám ára Magyarországon 20 fillér. V1, ^ f t/L Y AM l»b. oéAiu. Kéziratokat senkinek sem küld vissza a szerkesztőség. Sakkhuzás — a transzfer Oi érre Ítélték el SelefaLyl A hscSbiróság 3: 2 szavazataránnyal iiünösnelc mondotta ki hivatalos pecsétek szándékos eltávolításának és katonai akták eítol aj doni Sásának vétségében A kormány a transzfermoratórium életbe­léptetésekor kettőzött figyelemmel nézte a ha­tást a külföldi tőzsdéken és megfelelő megelé­gedéssel közli a nyilvánossággal, hogy a lej árfolyama nem esett- A moratórium-rendelke­zés azért hatott odakinn meglepetésként, mert egyoldalú elhatározásként valósult meg s min­den ilyen meglepetésnek számolni kell a tőzs­dei hatásával. A lej stabilitásának a biztosí­tékait a külföldi banktőke a kezében tartja s ezúttal az árfolyam esése nem következett be. Ha bekövetkezett volna, sok bonyodalom, az egész gazdasági életen végigrezdiilő változás fejlődhetett volna belőle, de az is vitatható, hogy egy ilyen változásból a káros következ­mények mellett nem származnának-e sokkal nagyobb előnyök is. Ha a transzfermorató­rium következtében a lej árfolyama lezuhant volna, akkor sem lehetne egész bizonyossággal azt állapítani meg, hogy egészen rossz lépés volt. A gazdasági kiszámíthatatlanságoknak a mai idejében ezekkel a pénzügyi elhatározá­sokkal úgy vagyunk, hogy most ezekre is el lehet mondani, rá lehet huzni a politikai sakk- huzásoknak e régi közismert szabályát, ami néhány szóból áll: a siker mindent igazol. Az államnak és az állami üzemeknek a kül­földi tartozásaira yett magának átmeneti mo­ratóriumot a kormány s valószínűleg nem is volt számára más, amit tehetett volna. Mert nem tud fizetni. Végre beismeri, hogy nem tud. Amig azonban rávette magát e beismerésre, addig hosszú idő telt el úgy, hogy a fizetőké­pesség fenntartásának erőszakolásával a pol­gárságot károsították meg, a kereskedelmi for­galmat pedig alaposan megbénították. A devi­zakorlátozó rendelkezések letiltották, hogy a kereskedők és magánosok közvetlenül egyenlít­hessék ki külföldi tartozásaikat, kötelesek vol­tak a jegybank kizárólagos közvetítését igénybe venni. Amit azonban itt befizettek'" a jegybankhoz, az a pénz nem jutott rendelte­tési helyére, mert abból fizették devizákban az állam külföldi tartozásait. Nem lehet csodálkozni azon, hogy a külföl­diek beszüntették velünk az ilyen kereskedel­met, amely szállította az árut, amiért pénzt nem kaptak. Ha a drákói szigorral tiltott tit­kos zugkereskedelem nem indult volna meg, sokkal elviselhetetlenebb állapotok között vol­nánk. Amit azonban a törvényes hatalom elhi­bázott, azon enyhített valamit a titkos rend­sértés, de az ilyen helyzetenyhitésre keserve­sen ráfizet az egyszerű fogyasztó és illetékte­lenül nagy hasznot húznak egyes üzleti vak­merő vállalkozók. A transzfermoratóriummal ezen a tarthatatlan állapoton is segíteni akar­tak. Azonban a tarthatatlan állapotot olyan sokáig tartották fenn, hogy most nem olyan könnyű rajta változtatni. A transzfermoratóriumot csak most hatá­rozták el, éppen a gabonaexport leglúzasabb szezonkezdetén. És ezért nagy sakkhuzás a kor­mány elhatározása. Az időpont hatalmasan fo­kozza a rizikót. Nagy kérdés, hogy külföldi ál­lamok, gazdasági érdekeltségek azt felelik-e rá: hát jó, kvittoljunk búzában^ Vagy retor- ziós hangok fognak hallatszani a hatásban és azt fogják mondani, hogy aki nem fizeti a tar­tozását, attól nem is vásárolnak gabonát. A sok egyéb eshetőség között a gabonapiacra várható következmény teszi az egész kérdést most izgatóvá. A kormány azt hitte, hogy ez­zel a fenyegető lépéssel tud hozzájutni gabona­megrendelésekhez. Vannak hitelezők, akiknek nagy érdekük, hogy a törlesztés akár gaboná­ban is, de ne akadjon meg. A hitelező tőkés úgy is pénzben kapja meg odakünn valakitől- De a világ tele van gabonafelesleggel, gabona- kinálatínl. A transzfermoratórium már elke­rülhetetlen volt, a sikert még nem lehet tudni. (Bukarest, augusztus 16.) A Seletzky-per- ben a bíróság szerdán késő este meghozta íté­letét. A délutáni tárgyaláson Pomponiu kato­nai főügyész két és félórás beszédben vála­szolt a védőbeszédekre. Sorra vette a védők ér­veit és igyekezett azokat megdönteni. Fenn­tartja teljes egészében a vádat és kéri a vád­lott elitéltetését. Radu Rosctti a védők nevében válaszol. Köszönetét mond a bíróságnak, hogy a véde­lem szabadságát nem korlátozták, majd pole­mizál a váddal. Rámutat Rujinszki tábornok tanúvallomására, aki szerint addig, amig Ro­mánia külföldről szerzi be hadianyagát, nem lehetnek katonai titkuk, Az egész pert inszce- nálták és Seletzkyt is csak azután tartóztatták le, amikor dr. Lupn a parlamentben politikai céllal interpellált. Tudják meg azok, — mon­dotta emelt hangon —, akik ezt a pert inszce- nálták, hogy fényképek készültek olyan urak­ról, akiknek nem lett volna szabad megjelen­niük ott, ahol megjelentek és mikrofonon vet­ték fel azoknak a szavait, akiknek nem lett volna szabad beszélniük, ott, ahol beszéltek és ha elitélnék ezt az ártatlan embert, akkor az egész világ lapjaiban megjelennek ('Bukarest, augusztus 16.) A kormány kü­lönös figyelemmel kiséri a transzfermorató­rium külföldi hatásait. A bukaresti sajtó nagy része nem foglal állást sem ellene, sem mel­lette, egyes ellenzéki lapok azonban azt hiszik, hogy hibás lépés volt. A hatás külföldön. Párisból jelentik, hogy a Havas-ügynökség jelentést közöl a román kormány transzfer- rendeletéről és megállapítja, hogy a pénzügy- miniszternek a minisztertanács elé terjesztett és a lapokban közzétett indokolása eléggé meg­magyarázza, miért tartja szükségesnek Romá­nia a külföldi devizákban való fizetések be­szüntetését. A - beszüntetés egyébként nem vo­natkozik a lej fizetésekre, úgyhogy ha a hi­telezők hajlandók lesznek a kifizetést lejben el­fogadni és természetesen az országban hagyni, úgy a Nemzeti Bank a fizetése­ket teljesíteni fogja. A transzfer-moratórium külföldön nagy ezek a fényképek és a világ összes moz- gószinházaiban meg fognak szólalni a mikrofonok. Rehabilitálják a vádlottat, ahogyan reha­bilitálták azt a két tisztet, akik az aktákat át­adták Seletzkynek és ahogyan rehabilitálták Sica Popescu tábornokot, akit a nemzet halott­jaként temettek el. Igazságos Ítéletet kér, amely nem lehet más, csak felmentő. Végül Seletzky beszélt. „Ne a holt betűk alapján döntsenek, — mondotta, — hanem a lélek szólaljon meg az Ítéletben.“ Elégtételt szolgáltattak neki már azok a tábornokok, akik itt tanúvallomást tettek és felemelt fej­jel akar kimenni a Belu-temetőbe, hogy elhe­lyezze koszorúját Sicu Popescu tábornok sír­jára. Kéri, adják vissza családjának, gyerme­keinek, akiktől ártatlanul elszakították... Ezután a hadbíróság visszavonult Ítélet- hozatalra. Háromnegyed óra hosszat tartott a tanácskozás. A biróság kilenc kérdésre adott választ. Este 10 órakor hirdette ki Mihailescu ezre­des, a hadbiróság elnöke az Ítéletet a zsúfo­lásig megtelt teremben. meglepetést keltett. A francia lapok általában elégedetlenségüknek adtak kifejezést, mert a transzfer-moratórium kész tények elé állítja Európa gazdasági köreit. Magyarország félti a követeléseit. Nagy meglepetéssel tárgyalják Magyaror­szágon is a moratóriumot. A budapesti lapok megemlítik, hogy Magyarországnak az erdélyi , magán- vasutak megváltásából kifolyólag je­lentős követelései vannak Romániával szemben. amelyeket eddig a román kormány font-ösz- szegben pontosan teljesített, de ezeket a köve­teléseket most nem fizeti. Nagy követelései vannak a magyar gyáriparosoknak is Romá­nia részéről, viszont itt kompenzációs alapon meg lehet majd állapodni Romániával. Mér­tékadó helyen hangsúlyozzák, hogy a transz­fermoratóriummal kapcsolatos kérdések elin­tézésére uj tárgyalásoknak kell megindulniok Magyarország és Románia között. A hadbiróság 3:2 szavazataránnyal bűnösnek mondotta ki Seletzkyt a hivatalos pecsé­tek szándékos eltávolításának vétségében, továbbá abban, hogy katonai aktákat bűnös cél­lal magánál tartott és ezért 5 évi börtönre Ítélte. Az Ítéletet a hadbirósági szokások szerint a vádlott távollétében hirdették ki. Az egész hallgatóságot rendkívül meglepte a szigorn Ítélet, amire senki sem számított. A bukaresti lapok különkiadásokban hozták a közönség tudtára a szenzációs per meg­lepő befejezését. Seletzky, akinek külön hirdették ki az ítéletet, nyugodtan fogadta a hirt és kijelen­tette, hogy fellebbez. A transzfermoratórium nagy meglepetést keltett külföldön

Next

/
Thumbnails
Contents