Keleti Ujság, 1933. augusztus (16. évfolyam, 173-198. szám)

1933-08-15 / 185. szám

Kedd, 1933. augusztus 15■ KeletjUjspcg Nagygyűlést tartottak a magyar iparosok a kolozsvári Magyar Pártban Előadók Ismertették az életbevágó sérelmeket — Összetartó szervezetet alakítottak és kimondották az erdélyi nagy­gyűlés összehívását (Kolozsvár, augusztus 14.) Impozáns kere­tek között tartotta meg vasárnap délelőtt a délutáni órákba nyúló gyűlését a Magyar Párt rendezésében a kolozsvári magyar iparosság. A gyűlésen megjelent Kolozsvár minden, szá­mottevő magyar kisiparosa. Érdekes megemlí­teni, hogy a gyűlésen nagy számban lehetett látni zsidó iparosokat is és megjelentek román iparosok is. A zsúfolásig megtöltött terem lel­kes hallgatói előtt nyitotta meg a gyűlést V á- sárhelyi János püspökhelyettes, a Magyar Párt kolozsvári tagozatának elnöke. Hatalmas beszéd keretében mutat rá azokra az okokra és indokokra, amelyek szükségessé teszik a ma­gyar iparosság megszervezését, ha nem akarja magát kitenni annak, hogy rövid időn belül nyomtalanul eltűnjék az ipar és kereskedelem frontjáról. Iíámutat arra is, hogy a magyar kisiparosság éveken keresztül másoktól várt segítséget és ehelyett csak a saját romlását elősegítő intézkedésekkel találta magát szembe. — Ne várjon teliát a magyar kisiparosság senkitől segítséget, hanem fogjon össze ő maga és tegyen meg minden lehetőt a saját meg­mentésére, ne pedig ölbedugott kézzel várja azt, hogy mások segítsenek rajta. A továbbiakban kitér az összefogás és szer­vezés tulajdonképpeni céljára, hogy lelkesen a magyarságért dolgozni tűdé iparosokat nevel­jenek, akik kellő utasításokkal és tanításokkal ellátva, minden helyen és időben megállhassák a helyeiket, kibeszélhessék fájdalmaikat, ad­dig nem hagyva abba kanosszajárásukat, amíg hajaikra orvoslást nem találnak. Az egybegyűltek lelkesen ünnepelték a fel­emelt lélekkel elmondott megnyitó beszédet. A tapsvihar lecsendesülése után az elnök a szót Demény Andor építőmesternek adta át. A kisipar nagy sérelmei. Demény Andor jól megszerkesztett elő­adás keretében ismerteti a magyar kisiparos­ság szomorú helyzetét és mielőbbi összefogásra hivja fel a kolozsvári magyar kisiparosságot. Élesen kifakad a mai egyenlőtlenség elve alap­ján kirótt közterhek és adózási rendszer ellen s kéri a nagygyűlésen keresztül a Magyar Pár­tot, hasson oda parlamenti képviselői utján, hogy az adózási rendszert változtassák meg sürgősen. — Mert nem lehet célja az államnak, — mondotta, — hogy bennünket magyar kisipa­rosokat megfojtson az egyenlőtlenség elve alapján. Egy állam csak akkor erős, ha polgá­rainak a megélhetése minden tekintetben biz­tosítva van, de igy, hogy ha már maga az állam fojtja meg pol­gárait a súlyos terhekkel, megrepedez­nek az alapok, kidőlnek a pillérek és az alkotmány össze dűl. Beszédének végén a következő indiványt ter­jeszti a nagygyűlés elé: Mondja ki a nagygyűlés, hogy a Magyar Párt keretein belül az iparos szakosztály megalakítását szükségesnek látja és azt ezennel meg­alakítja. A magyar parlamenti csoport a következő sé­relmekben azok orvoslása végett tegye meg a megfelelő lépéseket: 1. A kormány az iparosok terhére megálla­pított és a más foglalkozású állampolgárok közterheivel nem arányos adókat cs taxákat aránylagosan szállítsa le. 2. A megbénult pénzforgalom élénkítését, ha másképpen nem, mérsékelt inflációval se­gítse elő. 3. Az egyenlő elbánás elve alapján vagy a konverziós törvényt terjessze ki a kisiparos­ságra, vagy pedig adjon moratóriumot és ad­dig is függessze fel a végrehajtásokat és ár­veréseket. 4. A kartellek kártékony működésének a megszüntetését. 5. A késedelmes köztartozások azonnali ki­fizetését. (i. A kisipari foglalkozás rentábilissá való tételét még a nagyipar és a gyáripar ellené­re is. 7. A közmunkák azonnali megindítását és azok odaítélésénél a kisipari érdekek szem- előtt tartását. 8. A kontárok kíméletlenül való üldözését. 9. A közintézmények műhelyeinek magán­kezelésből való teljes kizárását. Vásárhelyi János elnök indítványára a nagygyűlés elhatározza, hogy az egyes felolva­sások záradékaként előadott indítványokat az összes előadók meghallgatása után tárgyal­ják le. Ezek után Heged ü s Gyula kőműves- mester előadására került a sor. Az iparos elnyomott helyzete a munkakanuirában. Hegedűs Gyula ismerteti azokat az anomáliákat, amelyek a munkakamarák felál­lítása körül felhalmozódtak. Élesen kifogásolja azoknak a lelkiismeretlen adótisztviselőknek az eljárásait is, akik az önkényesen megállapított és kivetett adókkal éppen itt okozták a legsú­lyosabb károkat. Feltétlenül helyreigazítandó- nak kívánja azt is, hogy a kisiparosokat, mint ÜFári hőségben üdít frissít erősít a valódi DIANA SÓSBORSZESZ Kiváló fertőtlenítő! kézmüiparosokat a munkakamarákba tömö- ritsék. Előadása szerint a jelenlegi munkaka- marában a kisiparosság a munkásokkal, ma­gántisztviselőkkel van együtt. A munkakama­rában a kisiparosok mindössze 19 taggal sze­repelnek, szemben a munkások harmincas tag­számával, ami mindenkor a kisiparos érdekek­nek az elnyomatását eredményezik. Beszédének: végén előterjeszti határozati javaslatát: Mondja ki az iparos nagygyűlés, hogy a kis­ipar érdekeinek megvédésére és az iparosság életkérdéseinek megmentésére szükségesnek tartja önálló független kézműipari kamara létesítését. Felkéri a nagygyűlés nevében a Magyar Pár­tot, hogy képviselői utján támogassa az iparos társadalmat céljainak elérésében. A munkásbiztositő. A következő előadó Lengyel Albert nyomdaigazgató alapos felkészültségről és ismeretről tanúskodó előadást tart a közel- multban megszavazott és érvénybe léptetett társadalombiztosító rendelkezésről. Minthogy a felolvasás tárgya túlságosan közérdekű dol­gokat ölel fel, külön cikk keretében ismertet­jük. Az adózás visszásságai Fiilöp Géza a Magyar Párt kolozsvári tagozatának titkára előadásában kéri a Ma­gyar Párt helyi tagozatát, hasson oda, hogy a Magyar Párt összes vidéki tagozatai minél hamarabb hasonló iparos nagygyűléseket hív­janak össze, aminek keretében a fenti általá­nos sérelmekben tiltakozásukat fejezzék ki. Tegyék lehetővé, hogy a mozgalom országos jellegűvé valljon. Kérje fel a nagygyűlés a parlamenti csoportot, hogy az adózási inkvi­zíciót memorandumba foglalva terjesszék a minisztérium elé, kérve a sürgős és méltányos intézkedést. Töröljék a kisiparosság adóhátra­lékának felét, a fennmaradó hátralékra pedig adjanak hároméves türelmi időt. Kormányin­tézkedést kér a tiz év óta felgyűlt, vagy tévesen ki­rótt és behajthatatlan adóhátralékok törlése végett beadott kérvények azonnali sürgős el­intézéséért. Intézkedjenek, hogy az adóhi­vatalokban a könyveket rendesen vezessék. Minden adófizető polgárnak a kért felvilágo­sításokat bármikor a legnagyobb készséggel adják meg. Kérje fel az időközi városi tanács tagjait a nagygyűlés, hogy az uj szabályren­delettel kapcsolatban a telepadózás jelenlegi rendszere ellen elvileg foglaljanak állást. Továbbá, hogy a községi taxák fizetésénél, va­lamint a fellebbezéseknél a kisiparossúgnak munkanélküliségére való tekintettel igyekez­zenek a felmerült sérelmeket sürgősen orvosol­tatok Kérje és utasítsa a nagygyűlés a Magyar Párt összes tagozatait, hogy az adóvallomások beadásának idejére és a fellebbezések megszerkesztésére megfelelő szakértőket kérjenek fel, akik ismerve az adózás mai sok kérdését, gyakorlatilag álljanak a kisiparos­ság rendelkezésére.- Közintézmények az ipar ellen, O'nofrai István ácsmester a kontárkér­désről tart szakszerű előadást, amelynek kere­tén belül éles hangon fejti ki, hogy a közintéz­mények a kontároknak a legnagyobb kiterme­löt azzal, hogy a kisiparosságnak juttatandó munkálatokat házikezelésben végezteti el, hozzá nem értő felelőtlen elemekkel és ezzel az iparral rendelkező adófizető polgárait fosztja meg a kereseti 'lehetőségtől. Indítványt ter­jeszt elő, amelyen a nagygyűlés megbízásából lel kéri a Magyar Pártot, képviselői utján has­son oda, hogy ezt a kérdést megfelelően ren­dezhessék a kontárok üldözését, büntetését és a büntetések felhajtását bizzák a kézmü- iparosek szervére, a munkakamara kézműipari szakosztályára, vagy ennek átakitása esetén annak jogutód­jára, a kézműipari kamarára. H o r V á t h Pál lakatosmester a kontin- gentálás kérdése cimen tart előadást, amely­nek keretében ismerteti azt az álláspontot, amelyben a kisiparosságot hozták lehetetlen helyzetbe, a mindenkori teljesíthetetlen intéz­kedéseket tartalmazó koutingentálási rendelet intézkedéseivel. Lehetetlennek tartja azt az in­tézkedést, hogy egy iparosnak, ha szüksége van valami különleges munkaeszközre, vagy gépre, amelyet az ország, területén egyáltalá­ban nem készítenek, három-négy országból kell megrendelnie kilónként, mert behozatali engedélyt nem kap rá másképpen. Indítványá­ban kéri az Országos Magyar Párt képviselőit hassanak oda, hogy csak azok az áruk kontin- gén táltassanak, amelyeket az ország területén is gyártanak. A kisiparosok részéről ne igé­nyeljenek adóbizonylatokat és hasonló feltéte­leket a behozatali kérdésekhez és ezeket a ké­réseket azonnal intézzék el. Szakosztályok és erdélyi nagygyűlés. Az építőiparosok sérelmei címén Tor day Mihály építőmester tartott szakszerű előadást, amelyben ismerteti azt a lehetetlen állapotot, amit az újonnan érvénybe léptetett építkezési és tervezési rendelkezések vonnak maguk után. Kéri a nagygyűlést hasson oda, hogy ezt a kérdést alaposan szakértőbizottsággal vizsgál­tassa meg s ezután igyekezzék megfelelő lépé­seket tenni. A kérdést megfelelő szakosztály elé utasítják.

Next

/
Thumbnails
Contents