Keleti Ujság, 1933. augusztus (16. évfolyam, 173-198. szám)
1933-08-13 / 184. szám
KeietiUjs&g PjMí&yi <nvthfa£Jly~* * Vasárnap, 1933. augusztus 13. A vasúti rendeletek a fürdő kedvezményekre vonatkozólag óriási kellemetlenségeket okoznak a fürdőre utazó közönségnek. Eddig vagy négyszer változtatta meg a kedvezményeket a CFR, ezáltal óriási károkat okozva a fürdőre utazóknak. Mindennaposak a reklamációk a rosszul kiadott vasúti jegy miatt, amellyel az illető nem tud visszautazni a vonaton. Ezért tisztelettel kérjük, méltóztassék a közönség értesítésére adni, hogy ezidén a Someşeni-Szamosfalva fürdőre utazók kizárólag tour-retour jeggyel utazhatnak, 40% kedvezménnyel és pedig a következőképpen: A vasúti jegy a kiinduló állomáson, mint tour- retour jegy váltandó 40% kedvezménnyel. Halta Bai Someşeni via Cluj, az igy váltott jegy jogot ad az illetőnek Cluj-Kolozsváron való beszállásra és visszaindu- lásra. A jegy érvényes 30 napig és jogot ad az aznapi visszautazásra is, tehát nincs fürdő határidőhöz kötve. A vasúti jegyet a fürdöigazgatóság és a fürdő vasúti megálló díjtalanul láttamozza a visszautazásra. Ilyenformán megszűnnek az anomáliák, melyek oly sok keserűséget és kellemetlenséget okoznak és egyszersmind jogot ad a közönségnek a Cluj-Kolozsváron való tartózkodásra is, honnan állandó autóbuszjáratok vannak a 2 km.-re fekvő szamosfalvi fürdőtelepre. . Nem értjük mi sem, mi vezette a vasúti igazgatóságot, hogy ezidén annyi kellemetlenséget okozott a fürdőknek, mikor a vasútnak is életérdeke, hogy minél nagyobb forgalmat bonyolítson le a nyári szezon alatt. A somegeni-szamosfalvi sós, kénes-víz és iszapfürdőt ezidén a vasutigezgatóság egyszerűen klimatikus gyógyhelynek nyilvánította, valószínűleg azért, mert igen közel fekszik Ciuj-Kolozsvárhoz és nem akarta, hogy a Cluj-Kolozsvárra utazók is igénybe vehessék a fürdő kedvezményeket, ezáltal nagy károkat okozott úgy a fürdőnek, mely a külföldön is nagy ismeretségnek örvend és kárt okozott magának a vasútnak is. Mig 1831-ben, mikor ingyenes útlevél vizűm volt és 50% vasúti kedvezmény, kb. 800 külföldi vendég kereste fel a fürdőnket, ezidén a helytelen vasúti politika és az ingyenes vízumok eltörlése kb. 100-ra redukálta a külföldi vendégeket, akkor, mikor más országok, kiváltkép Olaszország a legmesszebbmenő kedvezményekkel csábtja az idegeneket. Szívességét őszintén köszönve, maradtam tisztelő hive: Hr. Stanca Domokos, igazgató-főorvos. haza kell már menni, ide a városi helyére, mert dolga van. Estefelé még kilesett a kapun lopva, hogy mit csinálnak, nem mennek-e haza. Csak most vette észre, hogy a Zsiga bátyja és a többi emberek kalapjában is mind egy-egy buzakalász van. Szépen odaszurva a pántlika mellé s hajladozik, ahogy mozognak és fújja a szél. Be szép istenem, mintha otthon volnának a mezőn... Maga sem tudta, hogy miképpen, de egyszerre csak minden holmija össze volt csomagolva. Belerakta egy csikós átalvetőbe s leske- lődött a kapun, hogy mikor indul a bátyja. Mert ő többet nem tud itt maradni ezután egyedül. Egyszer csak lerakják a munkások a szerszámot, előkeresik a kicsi tarisnyát, amiben az ennivalót hozták magukkal s indulnak hazafelé. Már nem tud a kapu mögött állani, de a bátyját akarja megkeresni. Látja, hogy ő is készül. Feláll a kiásott agyagdomb tetejére s körülnéz, mintha őt keresné. Még nincs elég bátorsága, hogy kifusson hozzá. Az ember elindul, de alig lépik kettőt-hár- mat, már leány is kivül van a kapun. Szaporán kezd futni utána. — Zsigabátyám! Álljon meg, várjon meg engem is. — Hát te is jősz kicsi leányom, — áll meg g az arcán elolvad a szeretet. A leányka fut, de a nagy átalvető lehúzza, alig tud lépni tőle. — No add ide az átalvetőt — nyújtja utána a karját. S amint felteszi a vállára, még megkérdezi az izgalomtól kipirult arcú társát. — Hát mért sietsz olyan erősen, meg tudnád-e mondani1? — Aratni akarok... A nap éppen nyugszik le, sárga fényben úszik az egész világ, mintha egy nagy érve ringatózó búzatábla volna. A budapesti színházigazgatók a nyár folyamán egy sereg erdélyi színdarabot kaptak kézhez. Hunyady és Indig tömegsikerei óta nagy kelendősége van az erdélyi szinmüiroda- lomnak és a budapesti színházi irodákban valósággal forszírozták, hogy az erdélyi szép- irók színdarabbal is foglalkozzanak. A minap több készülő színdarabról számoltunk be- Most mellesleg megemlítjük, hogy Kibédi Sándor irt Petőfiről egy igen érdekes színdarabot, amely a legnagyobb valószínűség szerint Budapesten kerül szinre. Tamási Áron is színdarab-tervezettel utazik fel Budapestre, amelyet színházi körök biztatására a Nemzeti Színházban fog benyújtani. Tamási befejezte Áron a társadalomban eimti regényét, ennek a műnek a kiadásáról is tárgyal. Tervei szerint nyolc napig lesz távol „üzleti utón“. Szabadságát majd csak budapesti útja után kezdi meg — be fogja barangolni az egész Székelyföldet Küldtek fel azonban három színdarabot Budapestre, amelyről mindenütt a legjobbakat mondják. Mind a három darabnak szerzője uj ember és csodálatos véletlen folytán mind a három református pap. Az egyik lelkész Szilágymegye egyik községében él, színmüvének témája zsidó-magyar vonatkozású. A másik református lelkész irodalmi körökben már ismert humoros Írásairól, egyik kisebb regénye budapesti könyvkiadónál jelent meg a tél folyamán. A harmadik református lelkész, úgy tudjuk, a Barcaság egyik községében él. A két előbbinek a nevét is tudjuk, ez utóbbiét nem. Éppen azért egyelőre mind hármukat névtelenségben hagyjuk. Pár hét múlva úgy is hallani fogunk róluk. — De hogy a krónika teljes legyen, ideirjuk, hogy Szabó Imre, a legtermékenyebb és tehetséges erdélyi iró Fekete Mihály társaságában darabot irt, amely már útban van Budapestre. * Nem szabad eltúloznunk az erdélyi irodalom jelentőségét, de azért felette érdekes tünet, hogy Erdély mai irodalmáról vaskos irodalomtörténeti kézikönyveket Írnak. Az első összefüggő és sok tekintetben érdekes müvet Chineziu professzor irta meg — román nyelven. Ez a könyv pár évvel ezelőtt látott napvilágot és úgy a magyar, mint a román kritika nagy elismeréssel fogadta. Erdély magyar irodalmáról egy tizenötives könyv most Szegeden jelent meg. Szerzője egy fiatal esztétikus, Tolnai Gábor, aki behatóan foglalkozott a háború utáni erdélyi magyar szellemi élet minden jelenségével és értékes rendszerező munkát végzett. A harmadik nagy erdélyi irodalomtörténeti kézikönyv előreláthatólag az ősszel jelenik meg és terjedelemben túltesz e müveken is. Szerzője Jancsó Elemér, kolozsvári tanár és kritikus, aki a kiadott prospektus szerint félezer oldalon akarja elvégezni az erdélyi irodalom és vele kapcsolatos szellemi jelenségek analízisétTermészetesen az erdélyi irodalom beható tárgyalása nem marad el azokbgn a kézikönyvekben sem, amelyek az egész magyar irodalom áttekintését célozzák. Várkonyi Nándornak Pécsen a Danubia kiadásban megjelent hatalmas könyve teljes részletességgel számol be minden jelesebb erdélyi Íróról. Magátólértetődően külön, önálló részben fog foglalkozni az erdélyi magyar irodalommal Szerb Antal is pályadij koszoruzott uj szempontú irodalomtörténetében, amely az ősz folyamán kerül sajtó alá. Magánértesülésünk, hogy Budapesten az ősszel különböző kiadók néhány népszerű irodalomtörténetet dobnak piacra, amelyekből aligha fog hiányozni az egyetemes magyar irodalomnak ez a regényes, dinamikus feszültségekkel teli fejezete. * A fiatalok. A fiatalok bejelentették, hogy Ady Endre Társaság címen irói közösségbe tömörülnek és müveik megjelentetésére könyv- kiadóvállalatot indítanak. Adja az isten, hogy sikerüljön nekik. A Társaság az ősszel akar életjelt adni magáról, ám úgy véljük, hogy nem a legszerencsésebb ötlet, hogy első kiadványuk állitólag egy budapesti szerző müve lesz. Fiatalokról lévén szó, említsük meg, hogy a fiatal irógeneráció egyik legtehetségesebbjének, Dsida Jenőnek könyve jelenik meg. A' .verseskönyv cinre Nagycsütörtök és a Szép műves Céh adja ki. Dsidának ez az elép müve, illetőleg a második, amennyiben pár nappal ezelőtt olaszországi úti jegyzeteit is könyvalakban megjelentették Nagyváradon. írói startja azonban természetesen a Nagycsütörtökkel indul. Ivész regényei vannak Jano- vics Andrásnak, Kovács Józsefnek, akik eltekintve a szines irányzattól, modern, analitikus irányban dolgoznak. Egy Désre elkerült fiatal költő Sztojka László szintén irt regényt (Erzsébet penzi), ezt is meg verses kötetét is az ősszel szeretné kihozni. * írói látogatások Erdélyben. A nyári szezon mindig^ néhány hétre hazahozza az „erdélyieket“. Vakációra hazajött Áprily Lajos egész családjával. A „helikoni asztalnál“ dr. Asztalos Miklóssal találkozunk, ezzel a kiváló felkészültségű kolozsvári származású történészszel, aki feleségestül nyaral idehaza. Nem erdélyi származású, de szeret Erdélyben járni Balla Boris, az ismertnevü katholikus publicista, a Korunk Szava cirnii lap szerkesztője. Balla Boris egyébként Kós Károlynak a vendéke Sztánán. Még e hónapban Móricz Zsig- mondot várják Erdélybe, akinek leánya, Móricz Virág dr. néhány héttel ezelőtt időzött Kolozsváron és bejárta egész Erdélyt. Hirek vannak Kolozsváron arról is, hogy Kosztolányi Dezső, aki most a Tátrában nyaral, Kolozsvárra is bekukkint. Ascher Oszkár, a hires szavalómüvész erdélyi útja is, amint mondani szokták, küszöbön áll.
