Keleti Ujság, 1933. július (16. évfolyam, 147-172. szám)

1933-07-08 / 153. szám

Taxa poştală in numerái No. 24.250—1927. Kő p V í 3 e i «ház Budapest v. Szombat Clnf-1Lolo3S!u>ăr, 1933 fulln» 8 ; Ara 3 Iet Előfizetési árak belföldön: Egész évrV^OO, félévre 400, Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: Cluj-Koloas­negyedévre 200, egy hóra 70 lej. Magyarországon; Egy ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP vár, Strada Baron L. Pop (volt Brassal ucca) 5. szám. évre 50, félévre 25, negyedévre 12.50, egy hónapra 6.50 WT í’VTrmvATVf iţo KT k Telefon: 508. — levélcím: Chij, postafiók 101. szám. pengő. — Egyes szám ára Magyarországon 20 fillér. AVI. bVíULiAal la<J. SAA.U. Kéziratokat senkinek sem küld vissza a szerkesztőség. Erdély harca a pakurával Vaida az orosz-román viszonyról tárgyalta lengyel miniszterelnökkel »«■■MM—■WM-S' Iunian kisebbségeket csalogat a pártjába Az, ami a pakurával történik, voltaképpen az erdélyi gazdasági érdekek harca az ókirály- ságbeliék gazdasági érdekeivel. Az összeütkö­zés most a Zsilvölgyben zajlott le és erdélyi tömegek, bányász és nem bányász lakosság vett benne részt, mert a pakura ennek a ha­talmasan nagy néptömegnek egyenesen az éle­tét veszélyeztette. Ami most ezt az összeütkö­zést befejezte, nem békekötés, hanem csak fegyverszünet, ami lemérsékelte az életvesze­delmet egy időre, végleges elintézésre azonban sor nem kerülhetett, mert a probléma nincsen megoldva és tovább fenyeget. Amikor az államok nemrégiben rátértek arra a világromboló magatartásra, melynek célja a vámterületek minél merevebb elszige­telése, a mi vámterületünkön az országrészek egymáselleni harca kezdett természetszerűen lábrakapni. A belső termékeink számára nin­csen külföldi piac, a terület gazdasági egy­sége azonban nem olyan, hogy a belső szükség­letek fedezésénél egymást kiegészítenék. Az ókirályság gabonatermése ha ide átömlik, itt leveri a mezőgazdasági kilátásokat, a Kárpá­tokon tuli fegyintézetek sótermelése felesle­gessé teszi az erdélyi sóbányák munkásainak munkáját, az erdélyi nagy és fejlett ipar érvé­nyesülését a külkereskedelmi mérleg igazga­tásánál a regáti terménymennyiségek érdekei rontják le s a szénbányák erdélyi góliát-válla- latait az a másik tüzelőanyag viszi romlásba, amit a petróleumforrások ontanak fel a föld mélyéből. Az a sok kincs, amit az erdélyi föld méhe tartogat, az a sok munkaerő, amelynek rendeltetése, hogy a kincseket felhordja az emberi kulturélet számára, mind parlagon nlarad, ha csak a belső fogyasztásra van utal­va. Amit ez a fogyasztás fel tudna ölelni, azt ledorongolja a konkurrencia. A pakura-vesze­delem fenyegetően figyelmeztet erre. Azt a nyersolaj mennyiséget nem kell bányászcsáká- n'yokkal többszázméteres mélységben kivágni a sziklahasábokból, nem emberi munkaerő hordja fel, hanem ömlik magától, csak fel kell merni és továbbítani. Ahol használható, a fe­kete bányászseregek verejtékes kemény mun­kájával felhordott szén nem birja velo ai olcsósági versenyt. Ahány lapát szenet elmel- loznek a mozdonyok fűtésénél, annyi falat ke­nyér hull ki az erdélyi tömegek kezéből. A pa­kura kitermeléséhez alig kell munkaerő és jö­vedelme nem tart el tömegeket, árából a tőke­tulajdonosoknak van haszna. Néhány emberé a nagy jövedelem s ha nem változtatnak ezen a vámrendszeren, akkor ennek a néhány em­bernek -mind nagyobb és nagyobb jövedelemre van< kilátása, mert az olcsó, nyers tüzelőanyag­nak joga van a térhódításra a drágább bánya­termékekkel szemben. Most kényszeríteni lehe­tett még a vasutat a nagyobb szénrendelésre s meg tudták nyittatni a bányák bezárt kapuit, ráért a zsilvölgyi tömegek éhhalálát nem le­hetett tétlenül nézni. De a kényszer, az erősza­kos beavatkozás csak időleges mentséget te­remthet és nem végleges megoldást. S erre a kiszámíthatatlanul rövid időre a zsilvölgyi la­kosságnak, munkásságnak is csak egy részét tudja kenyérben tartani, ennek a résznek a kenyeréből is csak a fclfalatok maradnak meg. De ahogyan betört a pakura az erdélyi szén­bányákba, eljut az erdélyi élet más munkate­rületeire. Aztán igy ömlik be ide a só, a liszt és még nagyon sok minden. Szinte elképzelhe­tetlen igy az erdélyi munka jövője, mert ennek az életbentartásához a vámkorlátok leenyhi- tése szükséges. Hogy az érc, szén piacot talál­hasson egyebütt. KWönben a harcot elveszí­tettük. • ('Bukarest, július 7.) A Dimineaţa foglal­kozik a belpolitikai helyzettel és úgy látja, hogy a kormánynak nemcsak a kormányzási nehézségekkel kell megküzdenie, hanem a pártban keletkezett nézeteltérésekkel is. Miha- lache és a vele tartó paraszt frakció más pénz­ügyi politikát kivan a kormánytól, a Maniu visszavonulását pedig a pártra nézve jelentős csapásnak tartják. Viszont igen heves akció indult Madgearu és az ő pénzügyi politikája ellen. A Mihalacho és Madgearu hazaérkezése után a lap szerint olyan események következhetnek be, melyek súlyosabbak lesznek a Madgearu kormányból való kilépésénél.* A királyi gyászünnep. A király Mihály vajdával együtt ma éjjel elutazik Curtea de Argesba. Holnap reggel odaérkezik Baleicból Mária királyné is, mig a kormány tagjai szombaton reggel 7 órakor in­dulnak külön vonaton. Szombaton délelőtt lesz a rekviem I. Károly és Ferdinánd kirá­lyok sírjainál. Délután a királyi család, vala­mint a kormány tagjai visszautaznak Buka­restbe. Iunian kisebbségi programot ad. Iunian radikális parasztpártja ma közzé­tette a párt kisebbségi programját A program­ban van ugyan jóakaratot mutató Ígéret is, de van több súlyos tájékozatlanságnak látszó pont, amikről nem tudjuk, hogy a naivság-e nagyobb bennük, vagy a ravaszság. A pro­gram a következő főbb pontokat tartalmazza: 1. A kisebbségekkel nem kartellek utján kell a választások alatt ^szövetkezni, mert en­nek gyakorlati értéke nincsen. 2- A kisebbségek rendes tagokként belep­hetnek a pártba, ahol teljesen egyenlő jogokat élveznek és bármilyen tisztségre megválaszt­hatok. 3. A tanítás minden nyelven szabadon tör­ténhessék az illető közület többségének óhaja (Budapest, julius 7.) Londonból jelentik, hogy csak most vált köztudomásúvá, milyen nagyfontosságu bejelentést tett Ausztria de­legációja a világgazdasági konferencián. Schül ler osztrák delegátus tette meg a bejelentést, mely elmondja, milyen rendkívül nagy súlyt helyez az osztrák kormány a Magyarország­gal való gazdasági együttműködésre. Életbe­vágóan, sőt elkerülhetetlenül szükségesnek je­lenti ki Ausztria és Magyarország vámunióját. Tudja, hogy az unió megvalósításának még igen nagy akadályai vannak, addig is azon­ban, amig ez akadályokat el lehet hárítani az I szerint a román nyelv tanításának kötelezett­ségével. 4. Teljesen egyenlő elbánás iskolai és egy­házi ügyekben. A kisebbségek nem róhatók meg külön egyházi, vagy iskolai adókkal­5. Lehetségessé kell tenni, hogy az igazság­szolgáltatásban és a közigazgatásban a kisebb­ségek nyelvüket szabadon haználhassák, nem­csak az illető helységben többségben levők kí­vánsága szerint, hanem a jelentős számban élő kisebbségek számára is megadassák ez a jog­6. Az etnikai származás megjelölése mellő­zendő. 7. Az idegen anyanyelvűek és nemzetisé­gűek elleni izgatás szigorúan eltiltandó. A kisebbségeknek az ő pártjába való behi- vogatása gyanússá teszi a programot. D* ugyanilyen gyanút kelt az a pont, amely a ki­sebbségi egyházak és iskolák elleni támadás-; nak látszik. A lengyel miniszterelnök tárgyalt Vaidával. Üzendrzejewicz lengyel miniszterelnök ma délelőtt felkereste Vaida miniszterelnököt, aki­vel hosszabb megbeszélést folytatott. A két kormányelnök részletesen megvitatta a két or­szágot közösen érdeklő kérdéseket, elsősorban a londoni megnemtámadási paktumot. Jzendrze- jewicz közölte, hogy Lengyelország döntőbírósági egyez­ményt is kiván kötni Oroszországgal, ami komoly garanciáját képezné a további kapcsolatok mélyítésének. Biztosította Vaidát, hogy Lengyelország minden lehetőt el fog kö­vetni az orosz-román viszony megjavítása ér­dekében. A lengyel miniszterelnök délben kihallgatáson volt az uralkodónál, aki azután ebédet adott, amelyen a bukaresti lengyel követség yezetö tisztviselői, Vaida miniszterelnök és a kor­mány több tagja is résztvett. útból, a legszorgosabb gazdasági együttműkö­désre van szükség. A budapesti külügyminisztériummal már közölték az osztrák kormánynak ezt a beje­lentését, amivel bizalmas konferencián foglal­koztak. A konferencián megállapították az ille­tékesek, hogy minden ilyen kezdeményezést, örömmel kell fogadnia Magyarországnak, kü­lönösen ha olyan országból ered, amely a gaz­dasági együttműködésre eddig is komolyan súlyt helyezett. Szükségesnek tartják, hogy a további együttműködés kiépítésének kérdését a két ország között vegyes bizottság vegye tár­gyalás alá. Ausztria bejelentette Londonban, hogy feltétlenül szükségesnek tartja a vámuniót Magyarországgal

Next

/
Thumbnails
Contents