Keleti Ujság, 1933. július (16. évfolyam, 147-172. szám)
1933-07-06 / 151. szám
Csiiiöriölc, 1933. julius 6. Kcunujsite Egy kis nyelvészkedés az érettségiző ifjak Csoportképei előtt A kolozsvári főtéri kereskedések kirakataiban, mint mindig, ez évben is megjelentek az érettségi csoportképek, hogy mielőtt az ifjak kezében az együtt eltöltött évek és közös szurkolások kedves és becses emlékévé válnának, a járó-kelő közönség is gyönyörködjék bennük. Gyönyörködik is, ha nem is mindig, magában a fényképben, mert bizony az sokszor kontármunka, de igen az ifjúságban, amely csak Kolozsváron évente száz és százszámra hagyja el a középiskolát s vág neki az életnek. Az ifjúság mindig szép. Öröm és vigasz, kivált a mai zűrzavaros, sivár világban. Sok száz járó-kelő között én is gyönyörűséggel el-elnéze. gettem ifjúságunk baráti emlékkópeit. Amit, szóvá kívánok tenni, azonban egészen más: a nyelvhelyesség, a tulajdonnevek helyes használata. Az a mód, ahogy minden egyes személy (tanár vagy diák) képe alá oda kerül az illetőnek a neve. E téren a csoportképek, a magyar és román iskoláké egyaránt, tele vannak jóakarattal, de talán épp a túlzott jóakarat következtében, tele vannak zűrzavarral, nyelvi ’ helytelenséggel. A zavar és helytelenség ott mutatkozik és akkor áll elé, ahol a magyar tannyelvű iskolának van román nemzetiségű, román anyanyelvű tanára, vagy, ahol a román tannyelvű, állami iskolának van magyar anyanyelvű, magyar nemzetiségű diákja. Álljunk meg előbb ez utóbbiak, a román tannyelvű állami Iskolák csoportképei előtt. Látjuk, hogy ezeken a képeken a román diákok neve a romám nyelvhasználat rendje szerint van oda irva, elől a keresztnév, utána a családnév, srép szabályosan Így: Iuliu Boila. Ugyanezen a képen a magyar tanulóké viszont a magyar szórendnek megfelelően, előbb a család-, aztán a keresztnév Így: Kabay Ludovic, Hadházy Béla. A jóakarat, a magyar származás és magyar név tisztelete tiszta, világos és elismerésre méltó. Az erdélyi türel- messég szelleme ismerhető fel benne. Es mégsem helyes a nyelvhasználat. Román nyelvben, még általánosabban: minden nyelvben a tulajdon neveket — legyenek azok személy vagy földrajzi nevek, az illető nyelv törvényei, szelleme és szokása szerint kell Imi, kimondani és használni. Tehát román szövegben sohasem Maniu Gyula, hanem Iuliu Maniu, francia szövegben pedig Jules Maniu és sohasem Iuliu Maniu vagy pláne Maniu Gyula. Ezért bátran lehetett, sőt kellett volna iml az adott esetben is Kabay Ludovic meg Hadházy Béla helyett Ludovic Kabayt meg Béla Hadházyt. Idegen személynevekből csak a családnév hang- és betű alakja az, ami érintetlen, amin változtatni nem lehet és nem szabad. Minden másnak, tehát a keresztnévnek, amennyiben az lefordítható, és a sorrendnek is alkalmazkodnia keli az illető nyelv természetéhez, szabályaihoz, nyelvoktatásához. Ez gyakorlatilag azt teszi, hogy pl. Herts^. Ferenc neve: magyar nyelven, ma. gyár szövegben: Herczeg Ferenc; román nyelven és román szövegben: Francisc Herczeg; német nyelven és német szövegben: Franz Herczeg; francia nyelven és francia szövegben: Francois Herczeg: angol nyelven és angol szövegben; Francis Herczeg stb. Zrínyi Miklós is Zrinyi Miklósnak irta alá nevét latinnyelvü levélben: Comes Nicolaus de Zrini; Széchenyi István is Stefan Széchenyit irt német leveleiben. A magyarban és csak a magyarban, természetesen Széchenyi Istvánnak irta alá nevét. Értem és tisztelem azt a jóakaratot, mellyel a Ba- ritiu György líceum az említett ifjak neveirásán keresztül az illető ifjak nemzetiségét, általában a magyar származást és anyanyelvet megtisztelte. Ugyanígy a női felső ipariskoláét is, mikor szintén nem Ioana Mócsyt, hanem Mócsy Ioanat- irt, Íratott a csoportképre. Ez a tisztelet azonban túlzott, ez a türelmesség azonban már kissé erőltetett, kínos. Használják és Írják csak egész bátrai; a román nyelvű, az állami iskolák mindenütt Ó3 mindenben a román nyelvszokásnak és a románnyelv törvényeinek megfelelően a magyar diákok nevét is. Csak egy az érinthetetlen: a családnév. A keresztnév és a sorrend alkalmazkodjék a román nyelv szelleméhez, szabályaihoz. E kinos türelmesség és túlzott nyelvtisztelet helyett megelégszünk kevesebbel és természetesebbel Is; ne tiltsák el, hogy a magyar fiuk egymásközt az iskolában magyarul társaloghassanak, legalábbis ne büntessék meg emiatt a magyar fiukat, mint ez számos iskolában előfordult. Igaz és hála Istennek nem Kolozsvárt, hanem némely sötétebb vidéken. Viszont — következik a mondottakból —, hogy ege. szén helytelen volt némelyik magyar tannyelvű iskolának az az eljárása, hogy az intézet román anyanyelvű tanerőinek nevét nem a magyar nyelvszokásnak megfelelően, hanem a román szerint irta oda pl. Így: Dna dr. Em. Dumitriu vagy Dl. Al. Lupu — dr. Dumitriu Emilné, meg dr. Lupu Sándor helyett. Sőt a nyelvhelyességtől eltérés egyik csoportképen megszülte azt a furcsaságot, hegy az egyik nöl tanerő nevét, ki maga magyar, de férje román, ilyen förmán láttuk; dna Du- mitrescu Nagy Ibolyka. A férj neve román nyelvszokás szerint, a feleségé magyarul, ami mindenesetre kinos túlzás, mesterkélt tisztelet. E tekintetben teljesen kifogástalan volt a Marianum csoportképe. Ott Is voltak, vannak román tanerők is. Azoknak a neve is mind és szabályosan a magyar nyelv törvénye és gyakorlata szerint volt aláirva Így: Illiesiuné Mőzer Olga tanár (vagy tanárnő). Semmiféle idegen név kedvéért nem szabad eltérnem a magam nyelvének szellemétől, törvényeitől és szokásától. A magam nyelvének természete erősebb hatalom, mint bármely idegen név tekintélye ós tisztelete. A türelmesség és a nemzetiség tisztelete nem kívánja, hogy erőszakot kövessek el a nyelv szellemén, szerkezetén. A családnév érintetlen. Minden egyéb al. kalmazkodjék és alkalmazkodik annak a nyelvnek a természetéhez és szelleméhez, amelyiken éppen Írunk, beszélünk, amelyiket használjuk. Nagy János neve németül Johann vagy Hans Nagy, franciául Jean Nagy, románul Iuon Nagy. Mindig Nagy, de csak a magyarban: Nagy János, Idetartozik Bécs és társai is. Bécs németül Wien, románul Viena stb. — mindig és kizárólag. Magyar nyelven és magyar beszédben azonban mindig és egyszerűen: Bécs. A nyelvhelyesség ellen lehet véteni jóakaratból is. De a vétség: vétség marad minden körülmények között. Dr. Kristóf György. Vérfürdőt rendezett a kisenevi piacon az elvált férj Lelőtte a feleségét és megsebesített egy járókelőt — Azért állott bosszút, mert gyógyíthatatlan betegséget kapott a feleségétől (Bukarest, julius 5.) Megrendítő családi dráma játszódott le Kisenev egyik külvárosi uccájában. Emilia Cer neco asszony zöld- sógárusnő, pár év óta elváltán élt férjétől, Gurie Cernecofól. Számos véres verekedés előzte meg elválásukat. Tegnap a volt házastársak összetalálkoztak a piacon, ahol az asszony zöldséget árult. Gurie szitkozódni kezdett, majd mielőtt valaki megakadályozhatta volna, egy késsel feleségére rohant és összevissza vagdalta mellét és fejét. A szerencsétlen asszony aléltan esett össze, mire a magáról megfeledkezett ember, revolvert rántott elő és háromszor a vértócsában fekvő feleségére sütötte. Időközben egy rendőr is a helyszínére sietett, de amikor le akarta tartóztatni a gyilkos férjet, ez a pisztolyában még benne levő két golyót feléje lőtte. A lövések azonban nem a rendőrt találták, hanem másik piaci árust, egy aki a zajra sietett oda és a golyóktól, amelyek lábába fúródtak, összeesett. A tömeg látva, hogy a revolverben nincs több töltés, a gyilkosra vetette magát és meg akarta lincselni, Gurie azonban futásnak eredt. Elmenekülni mégsem tudott, mert szembetalálta magát egy csendőrpatrullal, amelyet a kavarodásra a helyszínére küldöttek. A csendőrök elfogták a gyilkost és bekísérték a rendőrségre. A piaci verekedés többé-kevésbé súlyos sebesültjeit kórházba szállították, ahol a zöldségárus asszony a késszurások s lövésektől kapott sebekben egy félóra múlva kiszenvedett. A vizsgálat megállapította, hogy Gurie Cerneco azért lőtte le feleségét, mert gyógyíthatatlan betegséget kapott tőle. Ugyanez okból, pár évvel ezelőtt is meg akarta gyilkolni, hogy bosszút álljon rajta. Fejszével támadt rá és ösSzevagdaltá, de akkor az asz- szony felépült. A férjet gyilkosság kísérlete miatt 8 hónapi börtönre Ítélték. Mikor a fogdából kiszabadult, kijelentette, hogy nem fog addig nyugodni, mig ki nem öltje, felesége életét. A terhelő bizonyítékokkal együtt a gyilkos férjet áttették az ügyészségre. Szívbetegeknek és érelmeszesedésben szenvedőknek a természetes „Ferenc József“ keserüviz használata könnyű és pontos bélmüködést biztosit. Intelligens urinő nem utazik HERMES vasúti menetrend nélkül! Minden tudnivalót tartalmaz, feleslegessé tesz minden kérdezősködést! Román-, magyar- és német nyelvű nagy kiadás ára 45 lej. Minden ujságárusitó helyen kapható. Könyvnapi rendkívül tetszetős kiállításban jelentek megi Ezek a könyvek egészen olcsó, díszes kiállítású magyar regények, az író arcképé- \ vei díszített átkötősza! aggal ellátva. A kitűnő papírra nyomott, rendkívül kelendő magyar regények könyvnapi ára valódi angol egészvászonkötésben kötetei énként Krúdy Gyula; Heltai Jenő : Bibó Lajos: Szitnyai Zoltán: Móricz Zsigmond: Móricz Zsigmond: Boldogult urfikoromban Álmokháza Kétlelkű szerelem Aranykarika Forró mezők Kerek Ferkó 36— lej! szállítja a kiadóhivatala Siessen megvenni mig a készlet tart. Vidékieknek is a pénz és 10'— lej portó előzetes beküldése esetén azonnal „KELETI UJSAG“ Cluj-Kvár, str. Baron L. Pop (Brassai u.) 5.
