Keleti Ujság, 1933. július (16. évfolyam, 147-172. szám)

1933-07-05 / 150. szám

Taxa poştali to numerar No. 24.266—1927. Ssceraa ™Ţw}Zî£*s. 4ra 3 ie> Előfizetési árak belföldön: Egész évre 800, félévre 400, negyedévre 200, egy hóra 70 lej. Magyarországon: Egy évre 60, félévre 25, negyedévre 12.50, egy hónapra, 6.50 pengő. — Egyes szám ára Magyarországon 20 fillér. ORSZÁGOS MAGYARPARTI LAP XVI. ÉVFOLYAM — 150. SZÁM. Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: Cluj-Koloza- vár, Strada Baron E. Pop (volt Brassat ucca) 5. szám. Telefon: 508. — Levélcím: Cluj, postafiók 101. szám. Kéziratokat senkinek sem küld vissza a szerkesztőség. Történelmi nap Besszarabia tereléséi is megolctolla a szovjetek és a Iceieteurópai államok egyezménye Politis definíciója volt a tárgyalások alapja, mely a fényié- gesen birtokolt területekre elismeri a szuverenitás elvét — Bukarestben az egyezmény megkötése alkalmával magasz­talják Va dát és Titulescut Történelmi nap volt a marosvásárhelyi nagygyűlés napja. Emlékei mélyen kell hogy bevésődjenek az erdélyi magyar lélekbe. S ha valamikor a históriai felelősségrevonást vetné lel az idő, ha fiaink, vagy unokáink vizsgáló­szemekkel néznének vissza ebbe a mi ko­runkba, a mai nemzedék számára fényes iga­zolást ad a krónikának ez a nagybetűs lapja. Kiszolgáltatottak vagyunk — de semmiről azért le nem mondunk—.jelentette ki Bethlen György, magyar nemzetgyűlésünk elnöke s a magyarság kisebbségi magatartásának irá­nyitó vezére. S ebben a mondatban benne van annak a ni ftí állapítása, hogy éppen ezek­ben az esztendőkben olyan időt élünk, amely­ben állandó csapások zuhatagja igyekszik szét­törni népi erőinket. Amikor az egyéni és nem­zeti életnek naponként az ijesztő akadályok meredekjét kell megmásznia, vagy ostromol­nia. Amikor olyan gyöngének gondolhatnak, hogy a hatalmi erőszaknak csak ki kell nyúj­tania a kezét és a magyar lelket ragadhatja ki a népből- Ebben a kiszolgáltatottságban nem omlunk össze letörten, nem hullunk szét a más népek haladásának országutján, nem hajladozunk kegyelemkönyörgésre és nem verjük ki egymásnak kezéből a száraz kenyér- morzsákat. Hanem ünnepi ruhában és ünnepi lélekkel, az impozáns egység' méltóságteljes soraiban vonult fel ennek az egész miagyar népnek igazi képviselete a marosvásárhelyi nemzetgyűlésre. Az elnöki székből egy ilyen ünnepélyes nagygyűlésen nyugodt lelkiismerettel, a re­ménység teljes hitével állapíthatta meg Bethlen György: a nemzet egyetemét képvisel­jük. Aki látta ezt a gyűlést, annak külsőségeit és hallotta a megnyilatkozásokban az egyet- akarásnak az erejét, az meggyőződhetett arról, hogy a Magyar Párt nemcsak ma jelenti az egyetemességnek a képviseletét, hanem bizni lehet ennek az egységnek a széttörhetetlensé- gében. Mert ez a nép öntudattal viseli a leg­nagyobb megpróbáltatásokat, megérti a rá háruló feladatokat és vállalja a kötelességet a testvéri együttlialadás küzdelmi frontján. Bethlen György elnök szavai rávilágítottak arra, hogy a nagy nemzetek törekvései, a nagy világok történelemirányitásai között a kis nemzetek csak sodródnak, de elveszhetnek, ha nem állanak őrt állandó kötelességteljesi- téssel és éberséggel a saját nemzeti értékeik, életerőik állandó védelmében. Ez az őrállás a Magyar Pártnak, mint nemzeti szervezetnek a feladata. Ami csapás jön, azzal mindig készen­létben szembeáll, a belső l'ankadás megelőzésé­ről gondoskodik, semmilyen támadást nem szenved el szótlanul, de követeli mindazt, ami emberi és nemzeti jogokban megilleti. Senki sem felesleges ebben a munkában, amely a vé­dősáncok építéséhez állandó erőt kiván s a gyöngülök, fáradozók után pótlásnak sorai kell hogy minden szükséges pillanatban előlép­jenek. Ezen a nagygyűlésen ott állott már a tetterősen felkészült fiatalabb nemzedék, bitet vallva arról, hogy készen állanak. Az a rengeteg sérelem, amit naponta át­élünk és átérzünk valamennyien, nem a sirán­kozás, nem* a könyörgés hangján talált kifeje­zésre, hanem kiáltásként hallatszott fel, mél­tóan ennek a népnek önérzetéhez és ahhoz az igazsághoz, amire joga van ebben a világiján. S ezt a jogát követeli a nagyhatalmaknak attól a nemzetközi együttesétől is, amely kul­turális autonómiára való igényünket írásbeli szerződésben vállalta. Meg merte mondani ez a nagygyűlés, hogy a nagyhatalmak Írott sza­vából nem lett beváltott Ígéret. Marosvásárhely a magyar egység nemzeti önérzetének történelmi napja volt. (Paris, julius 4.) A keleteurópai egyezmény megkötését általában úgy az érdekelt álla­mokban, mint Franciaországban kedvezően fo­gadták. A párisi lapok szerint az uj biztonsági egyezmény megfelel a francia politika irányá­nak és fontos tényezője lett a keleteurópai béke megszilárdításának. Varsói jelentés szerint J enzejevic lengje. VÚuiszterelnök romá­niai útja is láncszeme annak a törekvésnek, amelynek eredményeképpen a kisantantot si­került bevonni a szovjetekkel kötött megnem­támadási egyezmények rendszerébe. Tegnapi számunkban jelentést adtunk a nagyfontosságu egyezmény megkötéséről. A Havas ügynökség jelentése szerint a bizton­sági egyezménjr igen alkalmas lesz Kelet-Eu- rópa békéjének konszolidálására. A konvenció niegkötésénél Politis is­mert formáját fogadták el a „támadó“ fogalmának kérdésében. Amint ismeretes, május 24-én Politis görög ál- lamférfiu a Népszövetség kitűnő jogásza is­mertette a szovjet definícióját a támadó fél esetleges agresszivitásáról. E definició szerint támadónak tekintetik az, aki egy másik állam területét erőszakkal megtámadja, vagy meg­szállja. A probléma az volt, vájjon a támadás csak olyan területre vonatkozik-e, amelynek integritását elismerték a támadó szomszédok, vagy pedig minden territóriumra, amelyen ma egy állam államfensőbbséget gyakorol. A genfi konferencia Politis indítványára a kö­vetkező defiuiciót fogadta el: „Az invázió cse­(London, julius 4.) Roosevelt visszautasító javaslata következtében a konferencia hangu­lata nagyon izgatottá vált. Az aranystandard alapján álló államok az elnapolás mellett van­nak, de Amerika el akarja kerülni a konferen­cia elnapolását, mert attól tart, hogy az ódiu­mot neki kell viselnie- A párisi sajtó megütkö­zéssel fogadja Roosevelt elutasító határozatát. A Petit Parisienne szerint az amerikai elnök kínos zavarba hozta a többi államokat és Fran­ciaországnak most nincs más választása, mint el kell hagynia a konferenciát. Bonnet minisz­ter állítólag már utasításokat is adott egyes albizottságoknak, hogy szüntessék be tevékeny­ségüket. Az angol lapok maguk is meglepetést árulnak el Roosevelt elhatározása miatt. A Daily Mail szerint néhány határozat és a kon­ferencia kileheli páráját. Moley tanár, Roose­velt bizalmasa újabb jelentést adott kábel ut­ján Rooseveltnek, az amerikai elnök az Anna­polis fedélzetéről visszatáviratozott, hogy a konferenciát minden körülmények között foly­lekménye egy olyan támadó jellegű aktus, amely magában függetlennek tekintendő a hadüzenettől. Idegen állam területe alatt az a terület értendő, mely állam jogilag ténylegesen az illető állam fennhatósága alatt áll.“ Miután a szovjet e formulát magáévá tette, Besszarábiának kérdése ezzel au­tomatikusan kikapcsolódott a vita­anyagból. A nyugati államok között, egyedül Német­ország fogadja rezerváltan az egyezmény meg­kötését. A Daily Herald szerint a keleteurópai biztonsági szerződés hatásainak gyengítése céljából Berlinben titkos japán-német tárgyalá­sok folynak, amelyeknek az a céljuk, hogy kölcsönös támo­gatást biztosítsanak a szovjetellenes politika folytatására. (Bukarest, julius 4.) A lapok jelentései szerint az Oroszország és a szomszédos államok közötti megnemtámadási szerző­dés parafálása politikai körökben párt­állás nélkül igen kedvező hatást gyakorolt. Nagy elégtétellel emeli ki a sajtó is az egyez­mény fontosságát, amelynek kétségtelenül meg lesz az eredménye a román-orosz viszony további alakulására nézve. Mindenütt magasz­talják Titulescut, akinek munkája nagy sikert jelent a béke konszolidálása körül és Vaida miniszterelnököt, akinek tudvalevőleg éppen az orosz orientáció miatt támadt konfliktusa Titulescuval. tatni kell. Ha ma, vagy holnap nem történik kedvező döntés, úgy a csütörtöki teljes ülés a világgazdasági konferencia temetése lesz. Washingtoni jelentés szerint az amerikai kormány minisztertanácsi ülésén behatóan tárgyaltak a valuta-kérdésről. A hozott hatá­rozatot még nem közölték a nyilvánossággal. Londoni beavatott körökben úgy tudják, hogy az elnök közvetlen környezetében is megoszla­nak a vélemények a dollárrögzités kérdéséről. Egyesek helyesnek Ítélnék a dollár ideiglenes stabilizálását, ami lehetővé tenné a komoly munkát a világértekezleten. ZJjabb jelentés szerint Cólyin, londoni de­legátus az elnöki iroda albizottságában java­solta a konferencia elhalasztását. MacDonald kijelentette, hogy ő a, konferencia folytatása mellett van, annál is inkább, mert uj és érdem­leges javaslatot vár Roosevelttől, később azon­ban látva az albizottság elégedetlenkedését, semlegességét jelentette be a javaslattal szem­ben. \ hollandi miniszterelnök: a londoni konferencia elhalasztását indítványozta

Next

/
Thumbnails
Contents