Keleti Ujság, 1933. július (16. évfolyam, 147-172. szám)

1933-07-23 / 166. szám

16 KElETI-njSSG ea m yas’âmap, '1933. rjuTius 'S3. ERDÉLYI GAZDA Kovatvezető: TÖRÖK BÁLINT Az EGE titkára. Â buzakérdés Londonban A londoni világgazdasági értekezleten a pénzügyi kérdések mellett nem csekély jelen­tősége van a búzáké:désnek, ami természetes is, mert az északamerikai krízisnek elsősorban előidézője a buza nagymértékű árhanyatlása, ezzel a farmerek letörése, ami kihatással vau az ottani iparra és keieskedelemre is. í)e a bu­zakérdés nemcsak az északamerikai lakosságot érinti súlyosan, hanem éppen olyan súlyosan nehezedik az európai agrárállamokra és ez ki­hatással van az európai ipari államokra is, úgy hogy a buzakérdés ^végeredményben az egész világot érinti. A londoni világgazdasági értekezleten a buzakérdés tárgyalása tehát méltán került az első vonalba és amint a jelek mutatják, az ér­dekelt tengerentúli gabonatermelő államok a kérdéssel a legkomolyabban kivánnak foglal­kozni. Az első lépéo a gabonatultermelés nyilt beismerése volt és annak megállapítása, hogy a búzatermő területek csökkentése szükséges. Hogy a világháború óta a tengerentúli búza­termő államok búzával bevetett területe milyen ■' óriási mértékben növekedett, azt az alábbi ki­mutatás tünteti fel: Búzaterület hektárban 1909—13-ban 1930-ban Unió-------------­19.060 23.938 Kanada---------­4.025 10.075 Argentina-----­6.023 8.626 Összesen: 29.108 42.639 A háború óta tehát az Északamerikai Egye­sült Államok, Kanada és Argentina búzával bevetett területe 13.531.000 hektárral növeke­dett, ami a háború előtti területhez képest csaknem 50%-os százalékkal emelkedett akkor, amikor a buzafogyasztás csökkent és amikor a buzabeviteli államok az önellátásra törekedve, saját búzatermő területeiket is növelték. Egé­szen természetes, hogy az igy mutatkozó nagy gabonafeleslegek miatt a buza árában katasz­trofális zuhanásnak kellett világszerte bekö­vetkeznie, amit legfőképpen a gabonakiviteli államok éreznek, mert a beviteli államok vá­mokkal és más intézkedésekkel megfelelő szín­vonalon tudják tartani a belföldi búzaárat. Az amerikai búzatermelő államok képvise­lői jól fogták meg a kérdést tehát, amidőn ab­ból indultak ki, hogy a búzaterületeket csök­kenteni kell. Jöttek értesítések, hogy 10-15%- os búzaterület csökkentéséről lenne szó, ami azonban semmiképpen sem elégséges ahhoz, hogy lényegesen változtasson a helyzeten, hi­szen a közölt kimutatásból látható, hogy a há­ború előtti állapottal szemben a búzaterület növekedése kereken 50%-os. Ha csak 10%-kal csökkentenék a búzaterületet, úgy az amerikai három nagy búzatermelő állam búzaterülete még mindig kereken 38 millió hektárt tenne ki a háboruelőtti 29 millióval szemben. A búzaterület csökentésének kérdését tehát radikálisabban kell megoldani, ha eredményt akarunk látni. A búzaterület csökkentéséhez az emlitett három államon kivül elvileg Ausztrália is hoz­zájárult. * A búzaterület csökkentése kérdésének tár­gyalásában hir szerint az európai búzaexport- államokat is bevonni óhajtják. E tekintetben az európai búzaexport államoknak egységesen csakis az lehet a felfogásuk, hogy az európai buzaexportállamok búzaterü­leteinek csökkentéséről nem lehet szó, mert ezek az államok ma sem termelnek több búzát, mint a háborn előtt. A búzatermelő terület csökkentésének tehát kizáróan azokban az államokban kell bekövet­keznie, amelyek a háborús és az azt követő idők konjunktúrájában búzaterületüket igen erősen növelték. Ezeknek az államoknak búza­területüket a normálisra kell leszállitani. Az európai államoknak a buzakérdés ren­dezésébe való bevonása abból a szempontból szükséges, hogy a búzát importáló államok szüntessék meg az önellátási berendezkedést szolgáló intézkedéseket, amelyek ugyancsak a háborút követő idők kinövéseinek tekinthető. Ha ma még nem is nyújt bevógzett ténye­ket a buzakérdést illetően a londoni világgaz­dasági értekezlet, mégis biztató jelenségnek kell tekintenünk, hogy e téren komoly kezdeményezés in­dult meg, mely talán mégis meg fogja hozni a kivánt eredményt a buza értékének normális színvo­nalra való emelésében és ez lehet a gazdasági világkrizis megszüntetése felé az első lépés. Fabricius Endre. Kisgazdák munkaversenye Zemplénvárme- gyében. A Zemplén vármegyei Gazdasági Egye­sület a vármegyei m. kir. gazdasági felügyelő­séggel és a sárospataki járási mezőgazdasági bizottság vezetőségével a sárospataki határban fekvő halászhomoki bérgazdaságban kisgazda mezőgazdasági munkaversenyt rendezett. A munkaverseny szántásból, kaszálásból és trá- gyateregetésből állt, amelynél a versenyzők minőségi munkáját és a munkával töltött időt bírálták el. A versenyen a környék 13 községé­nek kisgazdái vettek részt tekintélyes szám­ban, úgy hogy a szántási versenyben 64, a ka­szálási versenyben 60 és a trágyateregetósi ver­senyben 46 induló volt. A verseny fényesen si­került, ami abban leli magyarázatát, hogy a verseny úgy a kisgazdák, mint a nagygazdák részéről olyan nagy érdeklődést váltott ki, hogy a résztvevőkön kívül mintegy 1500 néző vett részt a versenyen. Impozáns látványt nyújtott a kisgazdák versenyén az egyszerre induló 64 lovas eke és a kaszálók indulása és versenye. Nagyban elősegítették a verseny eredményét a birtokosok által felajánlott dijak, amelyek kö­zül a földmivelésügyi minisztérium adománya: egy teljesen felszerelt Sack-eke volt az első dij. A dijak között volt még 2 darab ezüstróka, ké­zi kapálógépek, ekék, boronák és több egy-egy métermázsa szemestermény vetőmag. Hogyan tehetjük a zsindelyt tüzmentessé. A zsin­dellyel való fedés legnagyobb hátránya, hogy a zsin­dely rendkívül gyúlékony. Másik hátránya,. hogy ne­hány év alatt különösen északos fekvésben ellepi a mo­ha, vagy korhadásnak indul. A zsindelynek ezeken a hibáin könnyen segíthetünk a következő módon: A zsindelyeket felszegzés előtt kétszer egymásután kö- szénkátránnyal mázoljuk be. A mázra mig nem száradt meg, vékony rétegben finomra tört és megszitált tégla­port hintünk. Nehány nap múlva' a kátrányba szórt téglapor kemény anyaggá szilárdul, amely a zsindelyt tökéletesen megvédi a lángoktól. Ez eljárással kezelt zsindelyek a korhadásnak is jól eiientállanak. Az el­járás különösen akkor nevezhető teljesen biztosnak, ha nehány napig időközben megismételjük a kátrányo­zást és a téglaporral való behintést. Hogyan áll el a kenyér frissen hetekig? Hogy a kenyér hetekig elálljon, az a kenyérsütés következő módjával érhető el. A kenyértészták készítése, dagasz- tása a rendes módon történik. Egy kilogrammnyi da­rabokat szakítva ki a megkelt tésztából, azt hasáb- alakúra keíl sütni, ügyelve, hogy,a héja ki ne reped­jen. A kenyeret a kemencében a rendes időnél vala­mivel tovább kell hagyni. A megsült kenyeret a kemen­céből kivéve, azon forrón, szorosan vastagabb papirosba csomagoljuk, még pedig kétszer, olyan módon, hogy a két csomagolás hajtásai szembekerüljenek egymássá». A beburkolt kenyeret zsineggel erősen átkötjük. A ke- nyérbeburkoiáshoz jó bármiféle erősebb papiros, azon­ban inkább világosabb szinüt vegyünk. Mikor a kemen­ce lehűlt, a papirossal burkolt kenyeret még egyszer betesszük, 15—20 perc után azután végleg kivesszük. Az ily módon készült kenyér egy hónap múlva is pa­pirosburkából kicsomagolva, még megőrizte, ha nem is frisseségét, de puhaságát. Javultak a terméskilátások. Az idő melegebbre for­dulván a terméskilátások némileg javultak. A gabona- nemüek szemképződésén sokat rontott a hideg, szeles időjárás, ma a kilátások jobbak. Az árpa aratását meg­kezdték, a nagy melegben nagyon sok szem kiperget*. A többi gabonanemüek aratása is rövidesen általános­ságban kezdetét veszi. A tengeri sínylette meg legjob­ban a rossz időjárást, a meleg beálltával azonban ro­hamos fejlődésnek indult, úgy hogy remélhető, hogy a vetésterületnek egy része, mely már veszendőnek lát­szott, legalább részben megmenthető lesz. Az egészes fejletlen vetéseken azonban már a későn jött meleg sem tud segíteni. Sok helyen ki is szántották és tarló­répával pótolták a vetést, az legalább beérik még. Az árvizek sok vetést semmisítettek meg és sok takar­mányt iszapoltak le és vittek el. Ezenkívül a gazdasági udvarokban is jelentős károkat tettek az árvizek. Tartósan ondoiál, hajat fest, garanciá/al hölgyfoűrása Cluj-Kolozsvár, Str. Mat8i. Böszörményi tlöl?y--odráS3 Apróhirdetések ra&aBHBHBaBnBaBHnBBnnaanBaBnHa Csak portóbélyeggel ellátott jeligés leveleket továbbítunk! ■ LEVELEZÉSEK N iels a megkaptam le­veled meggondo:- tam mindent, volt időm. Megyek. Azonnal sürgö- nyözz. Ő. ALKALMAZÁS F Ix*és magas jutalékra helyi ügynököket és vidéki utazókat, nyug­díjasok vagy rokkantak előnyben, — felvesz az Agentura, Cluj, strada Filipescu (v. Szentlélek ucca) 1. KIADÓLAKÁS K iadóik belvárosban 2 szoba konyhás, egy szoba konybás la­kások. Nagy helyiségek üzletnek, irodának, rak­tárnak. Nagy pincehelyi­ség. Eladó vasredőnyös üzletiajtő portáléval. Ér­tekezni Saguna 24 eme­leten, B^íadó egy újonnan 3m renovált 3 szobás első emeleti napos sarok- lakás. Str. Matei 5. Ház­mesternél. TLBftenben lakó magyar úri zsidó család teljes ellátásba venne diákleányt. Wien VI. Garbergasse 7. 111-14 Franz Boros. Bővebb fel­világosítás a kiadóhiva­tal utján beszerezhető. «Augusztus l ére, fi™ Szappan uccában levő kertes villában kü- lönbejáratu parkettes szoba fürdőszoba hasz­nálattal butozozottan v. üresen biadó. — Cim a kiadóban. ADÁS-VÉTEL jEDórbe&dö Gogán- ® váralján 130 hold tanyai birtok teljes gaz> dasági fölszereléssel és épületekkel együtt Ér­tekezni lehet Dobríbán Zakariás tulajdonosnál, Ditrău, Csik megye. « szobás lakás teljes komforttal különálló házban augusztus 1-re kiadó Szenes, Tunarilor 2, 8—1 és 3—7 óráig. ETgy-két fiatalember lakást, esetleg teljes ellátást kaphat. — Cim: strada Decebal (Rudolf ut) 10. faibina betétkönyvet *• veszek 330,000 lejig kisebb tételben is azon­nal. Erzsébet ut 52. I#ladó augusztus 1-re 13% strada Grigorescu (Rákóczi utl 78 alatti teljesen külön álló, min­STgy Wilhelm Toberer *■» gyártmánya hosszú zongora eí adó. — Cim a kiadóban. GCil IVURUUi Lltil Lil háromszobás, magas földszintes kertes la» kás. Feltételek megtud­hatók: „PALACE“ kávé­házban (Str. Iuliu Maniu 4. sz.) fizovátán villa igen előnyös feltételekkel eladó, fizethető esetleg bankkönyvvel. Cím D‘r. Kelemen ügyvédnél Cluj, Str. Regina Maria No. 48. Bevezetett temesvári KERESKEDELMI ÜGYNÖKSÉG Átvenne 1-2 jö KÉPVISELETET, Mindenféle komoly megbízást teljesít vidéken is. Raktárral, telefon­nal rendelkezem. Kartész Emii Sir. Brăila* u 3. E @y csukott automobil kere-tetik megvé­telre. Megkeresésekét a kiadóhivatalba kérek. g^gy sarokház családi okból sürgősen el­adó. (Akáczfa utca 4) Salcâm 4. E ~iadó 5 drb. 6 Woltos jókarban lévő accu­mulator és egy darab 16 lóerős Ganz-féle benzin­motor 110 Voltos dina­móval 100 Ampéres. Cim a kiadóban. B útorkereskedő vagy asztalostól hálóberendezést vennék fHitelbank betétkönyv ellenében. Cimet kérem a kiadóba „Betétkönyv* jeligére. Felelős szerkesztő: SZÁSZ ENDRE, Nyomatott a lapkiadótulajdonos LAPKIADÓ. R*-X, nyomdájában.

Next

/
Thumbnails
Contents