Keleti Ujság, 1933. július (16. évfolyam, 147-172. szám)

1933-07-23 / 166. szám

Caruso özvegye férjhez ment. 'Alkalom ar­ra, hogy az emberek, az „örök romantikusok“ felháborodjanak, amiért a nagy nevet otthagy­ta egy szürkébb névért és talán szürkébb, de boldogabb életért. Miért ne tegye? Miért ma­radjon a nagy név özvegye? Miért elitélni a Szendrey Júliákat, a Bon- cza Bertákat, hogy nem maradtak sírig hűek egy névhez, egy emlékhez? Illetve, csak a név­hez, mert emlékeinek oltárt emelhetnek szivük- bn. Sőt sokan a romanticizmus bukását látják abban, hogy a sokat szenvedett Ruttkayné megpróbált végre boldog is lenni és újból férj­hez ment. Ő, ki annyit szenvedett, igazán rá­éhezhetett egy nyugodtabb életre. Hát miért ne tegye? Mostanában olvastam, hogy egy özvegy, — ki a gyászévet meg sem várva — újra férjhez ment, milyen keserves meg­hurcoltatásnak volt kitéve. Férjének fivére minden kö­zösséget megtagadott vele, mintegy családi átokkal súj­totta, a férj koporsóját kivé­tette az asszony sírboltjából, még kis fia fölött való gyámságát is elvette tőle, pedig korrekt asszony volt, — csak nem hordta sírig az özvegyi fátylat. A férfiaktól nem kívánják meg ezt az örök gyászt — hiszen a név meg­marad­Holtomiglan-holtodiglan! írja elő a vallás. A nép ajkán is Így él: „ásó-kapa és a nagyha­rang“. Igen, ez a helyes és a morális: holtomig­lan-holtodiglan. De emberektől emberfelettit ne kívánjunk, de ha már kívánunk, akkor mér­jünk egyenlő mértékkel. * Álmodjunk szépet, gyönyörűt! Álmodjuk, hogy modem, világvárosi háztartásunk van, hol gépek pótolják a kézi munkát, hol az ipar és háztartási célokra potom olcsó villany és gáz fölkeres bennünket. Nézzünk csak kö­rül, mennyivel könnyebb igy az életünk. Reggel nem kell seprűkkel, porolókkal föl­fegyverkezve bevonulni, egy csomó port fölka- várni és nyelni. A hajnali fölkelés is idejét múlta. A villanyseprü és porszivógép nálunknál sokkal gyorsabban és ami fő, sokkal tökélete­sebben elvégzi a tisztogatást. Tehetségesebbek, mint mi vagyunk. Elég, ha mi letöröljük a port. Egy-kettőre kifogástalan rendet teremt­hetünk. A lakásunk már rendben van, dehogy ts kell azonban még főzéshez fognunk. Nyugod­tan várhatjuk, hogy érkezzék a mészáros, fű­szeres és zöldségárus, ki rendes piaci áron ház­hoz szállítja az olcsó telefonon megrendelt éielnemüehet. Sőt egy kis olvasásra is szelhe­tünk időt — mondjuk átolvassuk a „Keleti Uj- ság“-ot. Csak 12 óra után nézünk ki a konyhába. Hiszen rendelJcezésiinkre áll a legkitűnőbb mo­dern főzőedény, a Frank-Umbach gőzfőző. Ez á5 perc alatt megpuHitja a legvénebb marhahúst, ÍO perc alatt a liba, vagy ka­csasültet. (Ilyen rapid tem­póban a legraffin áltabb Éva sem tudja megfőzni a leg- jámborabb Ádámot.) Egész menük készülhetnek el egy­szerre, miért a fazék több re- keszes. Pl.: párolt marhasül­tet burgonyával és lencsefő­zelékkel — Í5 perc alatt. Bekapcsoljuk a vil­lanyt, vagy begyújtjuk a gázt — bár az emlí­tett gőzfőzőben rendes sparherden is főzhetünk — és vígan fő az ebéd, mialatt mi a rádiót hall­gatjuk. Természetesen mosogatni sem kell már a régi recipe szerint, ott a mosogatógép, mely elvégzi ezt a legkelletlenebb munkát. A nagymosás, mely alig pár évvel ezelőtt még „nagy eset“ volt, — mi az most? A szeny- nyes ruhát bedobjuk a gépbe, beleteszünk egy kis mosóport, bekapcsoljuk a villanyt s egy kis gyermek is elvégezheti a nagymosást 1—2 óra alatt. Van száritógép Is, villanyvasalóval bevasalunk és még aznap a szekrényben is le­het a ruha. Nyáron nincs jéggond, ott van a remek vil­lanyjégszekrény, mely éjjel-nappal egyforma hideget fejleszt. Hát igen, ez nekünk csak álom. Fölebre- dunk, — le kell számolnunk a valósággal. A mi méregdrága villanyunknál még azt is meg kell gondolnunk, hogy az egyetlen, rendelkezé­sűnkre álló villanyvasalót és resót is m\erjük-e használni. A mi háztartásunk semmivel ninps előbbre — ma a technokrácia korában, mint akár a középkorban. De főleg a drága villany az oka, hogy népszerűtlenek nálunk ezek a mo­dern háztatrási csodák. Nem a mi maradisá- gunkon múlik, hogy az idő mögött messze sán- tikálunk. „Kirche, Kinder und Küche.“ Ez a három. „K“ Hitler legújabb jelszava a nők felé. (Hát a férfiak három W-éjét vájjon fenn fogja-e tartani: Wein, Weib, Würfel.) Annyira tudja fanatizálni az embereket, ez esetben a nőket, hogy megfeledkezve összes vívmányaikról, va­kon követik őt, nem tödődve vele, hogy felége­tik a hidat maguk mögött. Hitler láthatóan a régi Gretchen típust szeretné visszaálmodni, — a német nők már hajnövesztőt használnak — a birodalmi gyűlésen elveszik a nők man­dátumait, egyetemekre női numerus clausust vezetnek be s erősen, amellett vannak, hogy a nő hagyja el a diplomás állást. „Németországot fertőjétől megtisztítani“ o program. Hiszen nem ártana Berlint pocsolyá­jától kitakarítani. De hogy jön ehhez a bubi­fej? A rövid haj, az Ízlésesen rövid szoknya csak nem erkölcstelen? És a férfias kenyérke­reset? Egy csomó no egzisztenciáját veszti a hit­leri rendeletek miatt. Legalább történik-e gon­doskodás arról, hogy ezek férjhez is menjenek? Mert ha csak a Kirche van nyitva, de be van zárva az ut a Kinder-tőí és Küche-től, akkor ismét csak nincs elérve a kigondolt cél. Sz. G. Étcl-recepteh Szerbpörkölt. (Hús nélkül.) Főzünk legelőbb is egy maréknyi apróra tördelt zöldbabot és ugyanannyi zöld­borsót. 6—8 fej nagy vöröshagymát félföre vágunk, bö zsirban megpároljuk, megpaprikázzuk. 5—6 drb. burgo- nyát és 15 drb. zöldpaprikát fölvágsunk s hozzátesszük, ha ez megfőtt, a babot és borsót is, végül 8 drb. fölvá­gott paradicsomot. Nem kell hosszú leve legyen, inkább zsiros. Rizottó. Szükséges hozzá fél kg. rizs, 1 kg. zöldbor­só (héjában legyen 1 kg.), 3 drb. karfiol, egészen kevés sárgarépa, zeller, karalábé, 1 kg. csiperkegomba, egy szép nagy libamáj (vagy annak megfelelő mennyiségű kacsa vagy csirkemáj), 3 tojás, 15 deka parmezan és 4 deci tejföl. A zöldborsót, karfiolt, zöldséget megfőz­zük. A rizst megpároljuk zsirban petrezselyem zöldjével és a zöldséges lével engedjük föl. A csiperkegombát szintén megpároljuk hagymás petrezselymes zsirban, a libamájat is megdinszteljük zsirban kis tejjel és vékony szeletekre vágjuk. A tojásokat keményre főzzük és ka­rikára vágjuk. Ha mindez kész, rétegesen és változa­tosan összerakjuk, közben tejföllel locsoljuk és reszelt parmezánnal hintjük. Tetejére ismét parmezánt és be­tesszük a sütőbe egy negyed órára. Savarine. 6 tojás sárgáját 6 kanál porcukorral hab­zásig kavarunk. Hozzáadjuk a 6 tojás babját és egy jó vizespohár zsemlyemorzsát. Tepsiben, papíron kisüt­jük. Ha megsült, kocka alakú szeletekre vágjuk. 1 és fél deci rumot kevés sürü sziruppal összevegyitünk és a tésztára öntjük. Ha kihűlt, a tetejére fél liter tejszín­ből habot verünk. * Román, angol, francia, német, magyar, olasz, csehszlovák, szerb, hervát fordítások« (levelek, tudományos, műszaki stb. munkák)» gépbediktláás, másolás, sokszorosítás dr. Man- del Forditó Irodában, Cluj-Kolozsvár, Strada Memorandului 24 h*tároz<*t jEU-EGU Vasárnap, 1933. 'július 23. nélkül n6tn léleImvaio*P Mt°°N és va'6d m Ie*0'ZTOS nélkül nem é8 m»­GP&V* Qn. grénfáidalmak me9 tetősére. Heti étlap hétfő: V Kaporleves, tökkáposzta sertéscomb- bal, gyümölcs. Vacsora Liptói körözött, gyümölcs. KEDD: Töltött karalábé, savarine. Vacsora: rántott sajt, gyümölcs. SZERDA? Zöldségleves, borjupörkölt tarhonyával, túrós palacsinta. Vacsora: Paraj bún­* őás kenyérrel, gyümölcs. CSÜTÖRTÖK: Karfiolleves, töltött káposzta bennefőtt sertés dagadó val, talkedli. Vacsora: Zöldborsó tükörtojással. PÉNTEK: Zöldbableves, rizottó, képviselőfánk. Va­csora: szerbpßrköät. SZOMBAT? Rizskásaleves, marhatekeres makaróni­val és uborkasalátával, gyümölcs. Va­csora: Rántott gomba. VASARNAP: Ragouleves, idei libasült tejfölös karfiol­lal és kovászos uborkával, gyümölcsrizs. Vacsora: Sonka, szalámi, kékesi sajt, gyümölcs. MMDIilM CREM£ &. SAVON AZ UJ CSODA ÜDÍT, SZÉPÍT, FIATALÍT garantáltan higanymentes, rádi umos, növényi anyagokból készül UTSCMEL-téle 1EB AMUH KRÉM

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents