Keleti Ujság, 1933. július (16. évfolyam, 147-172. szám)

1933-07-22 / 165. szám

e KtietiOjskg Szombat, 1933, 'julius 22. Tizenhét káprázatos vagyona nabob ki tudná fizetni az egész világ adósságát (London, julius 21.) A nagyon nagy vagyo­nokat nem lehet olyan könnyen kezelni és a megváltozott viszonyokhoz alkalmazni, mint a kisebbeket és mozgékonyabbakat. A közepes vagyonok tulajdonosai korlátlanul rendelkez­nek a vagyonukkal, a milliárdosok a vagyo­nuk rabszolgái. Rockefeller, ha akarja sem ad­hatja el petróleumforrásait, érzékeny veszte­ségek nélkül. Az egyetlen vagyontárgy, amely ellenállónak bizonyult a világválságban, az arany. De a világ egész aranykészlete kevés ahhoz, hogy aranyban fejezze ki a föld ezer legnagyobb vagyonát. Az utóbbiak újabban nagyon összezsugo­rodtak. Az amerikai statisztikák szerint az Egyesült Államokban 1929-től 1932-ig a mil­liomosok száma negyvenháromezertől tizen- kilencezerre esett vissza. Németországban és Közép-Európa más államaiban csaknem eltűn­tek a milliomosok. Csak Franciaország mutat­kozott szilárdnak ebben a tekintetben úgy, mint más vonatkozásokban is. A nagy buká­sok között Ivar Kreugeré a legemlékezetesebb, de Kreugiernek méltó vetélytársa Samuel Insull, az amerikai villanykirály. A távol­keleten, Japánországban hasonló összeomlás történt, Vona Susuki őnagysága kétszázmillió dollárra becsült vagyona máról holnapra sem­mivé olvadt. De azért még mindig vannak óriási vagyonok, amelyek semmit sem vesztet­tek értékükből. Legjobban az indiai fejedelmek tartják ma­gukat. Egyesek közülük, mint Aga Khán Európában élnek és tevékeny részt vesznek a mi kontinensünk gazdagági életében. De a hindu milliárdosok keleti bölcsessége legna­gyobb részüket megóvta attól, hogy túlságosan engedjenek a nyugati pénzügyi módszerek csá­bításának. Vagyonunk nagyrészót aranyban és drágakövekben őrzik és ez az ezeregyéjsza­kái gazdasági elv újabban igen praktikusnak bizonyult. Vagyonukat nem lehet pontosan, értékelni. De kétségtelen, hogy egyik-másik nábob, a világ leggazdagabb emberei közé tar­tozik, sőt az sem lehetetlen, hogy közülük való a leggazdagabb. Azt mondják, a hindu fejedelmek közül a haidarabadi Nizam a leggazdagabb. Aranyát és drágaköveit 500 millió dollárra becsülik. A háború alatt a Nizam ötvenmillió dollárt bocsátott az angol kormány rendelkezésére. Messze utána következik a barodai Gaekwar, alig százötvenmillió dollár vagyonnal. Az amerikai milliárdosok közül változatlanul Ford, Rockefeller és Mellon, a nagyipar feje­delmei állnak a három első helyen. Rockefeller vagyonát a konjunktúra idején 600 millió dol­lárra becsülték, de ezenfelül közel 600 milliót költött tudományos és jótékony célra. 1931-ben az öreg John D. Rockefeller 1,100.000 dollár jö­vedelmet vallott be, a fia ugyanakkor 500.000 dollárt. Andrew W. Mellon, a volt külügyi állam­titkár és nagykövet, a pittsburghi aluminium- vállalat tulajdonosa, 200 millió dollárral ren­delkezett. Ezidő tájt Amerika leggazdagabb embere Henry Ford volt, 1,200.000 dollárra be­csült vagyonnal. De a válság idején Ford na­gyobb veszteségeket szenvedett, mint Rocke­feller és Mellon. Ford vagyona a tőzsdei árfo­lyamok alapján eredeti értékének tizenkette- dére csökkent, mig Rockefeller szilárdabb vál­lalatai csak egyötödöt veszítettek értékükből. A Wallstreet nagy bankárai sohasem vol­tak oly fantasztikusan gazdagok, mint a világ­hírük alapján gondolta volna az ember. A nagyközönség csodálkozva vette tudomásul, hogiy John Pierpont Morgan, a világ leghatal­masabb bankára, mindössze hetvenmillió dol­lárt hagyott hátra. Vannak Kubában is dús­gazdag emberek, a német származású Stein- hart és Tarifa, a cukorkirály. Az óriási vagyonok igazi hazája azonban, a köztudattal ellentétben, nem Amerika, ha­nem Anglia, Amerikában kétségkívül van néhány vagyon, amely meghaladja a legna­gyobb angol vagyonokat is, de Angliában több nagy vagyon van, mint Amerikában. Angiid- ham a mult évben még mindig ötszáznegyven fontmilliomos volt. Amerikában nincs ennyi ember, aki ötmillió dollárral rendelkeznék, Angliában évente egy tucat ember hal meg, aki örököseire hatszázmillió lejnél nagyobb vagyont hagy. Háromszázmillió lejes öröksé­gek azonban százszámra vannak minden .évben. Amerikai méretű vagyon is van néhány Angliában. Westminster herceg volt néhány év előtt a leggazdagabb, földjei és egész uccá- kat kitevő londoni házai révén. Sir John Ellermann, a hajógyáros a válság előtt közel hatvanmillió fonttal rendelkezett, vagyona te­hát nagyobb volt, mint Melloné, A City ban­kárai a nagyiparosokhoz képest viszonylag szegények, ugyanúgy, mint Amerikában. Mint (Bukarest, julius 21.) Megrenditő családi dráma játszódott le az egyili Duna mellék’ re­gét i faluban, ahol az elvetemedett fin kedvese rábeszélésére megfojtotta anyját, majd egy nagy követ kötött nyakába és a Duna fene­kére eresztette. A borzalmas cselekedetre úgy jöttek rá a hatóságok hogy tegnap Chilia Noua és Chislita Dunăre faluk között a Duna hullámai partravetettek egy asszonyi holttestet. A leletre a szolgálatot teljesitő csendőrőrszem bukkant rá és nyomban megállapítást nyert, hogy erőszak következtében lelte halálát a sze­rencsétlen asszony a hullámok között, a nyakán ugyanis fojtogatna, vagy akasztás nyomai látszottak. Ugyanakkor jelentést tett a csendőrségen az egyik falusi ember, hogy felesége napokkal ezelőtt eltűnt és nem sikerült nyomára akad­ni. A feljelentéssel egyidejűleg azt is elmondta, hogy általános törvényt levonhatjuk, hogy pénz- üzlettekkel nem lehet mammutvagyonra szert tenni. Franciaországban van néhány óriásva- gyon, Edouard de Rothschild, Louis Drefus, Hennessy, de Wendel, de Franciaország in­kább a középvagyonok hazája. A világ leggaz­dagabb emberei között szerepel egy görög, Sir Bazil Zacharoff és egy örmény, Srakis Gul- benkian. Közép-Európában kevés a Krőzus, talán Bata volt a leggazdagabb ember, Német­országban Thyssen és Frick mérkőzhetnek egyedül a nagy nyugati vagyonokkal. A világ tizenhét leggazdagabb embere közül öt ameri­kai, három francia, kettő angol, kettő német, — az egyik Vilmos excsászár, — három hindu, egy bolíviai és egy görög. Ha ez a tizenhét em­ber összeadná a vagyonát, még ma is ki tudná fizetni az egész világ adósságát. felesége és fia között mindennapos volt a veszekedés, tehát nem lehetetlen, hogy a gyanú szálait in­nen kell elindítani. Valla tóra fogták a fiút, aki nemsokára be is vallotta borzalmas tettét. Elmondta, hogy kedvese felbujtására határozta el magát a gyilkosságra. Egy délután lement a tópartra, ahol anyja dolgozott, hátulról reátámadt és megfojtotta. Mikor meggyőződött róla, hogy édesanyja meg halt, a Duna partjára vonszolta, ott egy nagy kőbe rovátkát vágott bicskájával és azt egy darab vászon segítségével a halott nyakára kö­tötte. Ekkor beletette anyja holttestét egy csó­nakba, a folyó közepére evézett és ott belefor- di tóttá a vizbe. A megrenditő vallomás után a fiút fogva tartották és elrendelték törvény­telen feleségének a letartóztatását is. 12 lejért elsőrangú szakember tökéletes fordításában a konverziós törvény végrehajtási utasításának te§i@s magyar szövege Kapható: Vidéken a Keleti Újság bizományosainál, Kolozsvárt a lap uccai árusítóinál és a tőzsdékben, továbbá a Minerva könyvesboltban és a Keleti Újság kiadóhivatalában. 15 lej értékű bélyeg beküldése esetén a kiadóhivatal keresztkötés alatt vidékre is bárhova azonnal küldi. Senki sem nélkülözheti I esfojt : t ' desanyjét $ a holttestét a Dunába dobta

Next

/
Thumbnails
Contents