Keleti Ujság, 1933. július (16. évfolyam, 147-172. szám)
1933-07-21 / 164. szám
6 KustíOjsxg Péntek, 1933. 'julius 21. Fokozott erővel indult meg az aranybányászat A nagyági aranybányáknál 18 millió left invesztál és Déván aranybe váltó hivatalt állított Sei a Banca Naţionala (Déva, julius 20.) Minden jel arra vall, hogy a Banca Naţionala keresztül akarja vinni a bankjegykontingens felemelését. Amint annakidején a lapok is jelezték, a bankjegysza- poí'itásnak az alapja a romániai aranytermelés volna. Az aranytermelés fokozását azonban nemcsak a magánosoknál forszírozza a Banca Naţionala, hanem maga is azon van, hogy a termelést kifejlessze. Ezt a célt szolgálja minden valószínűség szerint az is. hogy a Banca Naţionala dévai fiókja mellett aranyváító hivatalt és laboratóriumot állítottak fel, ahol az aranyat mindeD mennyiségben átveszik. A felek részére megkönnyítik az eladást, amennyiben azonnal vegyelemzik az aranyat, megállapítják az árát s azt azonnal ki is fizetik. A Banca Naţionala arra számit, hogy ilyen formán meglehetős mennyiségű arany tulajdonába fog jutni, mivel Hunyadmcgyében nagyon sok a magán aranybánya, amelyek eddig Zalatna felé gravitáltak s ott értékesítették az aranyat. Valószínűség szerint ezzel a tervvel van összefüggésben az is, hogy a nagyági aranybányánál a termelés intenzivebbé tétele céljából 18 millió lejt szándékoznak befektetni, szintén a Banca Naţionala közbejöttével, amely a fentiek szerint a legnagyobb eréliyel fogot: hozzá az aranytermelés megnöveléséhez. A minisztérium visszaadta az Ecsedi láp lecsapoló társulatnak önkormányzati jogát, de nincs köszönet benne Nem volt megtartható a közgyűlés, mert a megjelent érdekeltség a régi vezetőség visszaállításához ragaszkodik (Nagykároly, julius 20.) Az Ecsedi láp lecsapoló társulat a román impérium ideje alatt úgy, ahogy azt a pártérdekek megkövetelték, hol autonómia nélkül kormánybiztosság mellett, hol pedig önkormányzatának gyakorlásával működött. Legutóbb a liberális kormányzat idején kapta vissza az Ecsedi láp lecsapoló társulat az önkormányzatát, melyet a nemzeti-pavaszt- párti kormány uralomrajutása után ismét felfüggesztettek. Valószinüleg! azért, hogy vezetőségét ily módon eltávolítsák. Mivel azonban az Ecsedi láp lecsapoló társulat a vezető tisztségekbe elhelyezkedettek részére a legutóbbi berendezkedésk szerint elég jelentős jövedelmet nyújt., a tisztségek megszerzésért megindult a harc. Ezt a törekvést az ellenpárt sem nézte tétlenül és igy, dacára anna<k, hogy az Ecsedi láp társulatnak székháza gazdag berendezésével, KÉMÉNY ZSIGMOND: ZORD IDŐK PROPAGANDÁBAN! Az erdélyi regények legnagyobbja már évek óta nem volt kapható a könyvpiacon. Most a magyar könyvnap alkalmából a Franklin Társulat páratlanul olcsó kiadásban mindenki számára hozzáférhetővé tette ezt a hatalmas müvet. Kifogástalan kiállításban 448 oldalon ára 60*— lej. Kapható a Keleti Ujsriff kiadóhivatalában CIuj-Kvár, strada Baron L. Pop (v. Brassai n.) 5. Vidékieknek?!) lej beküldése ellenében azonnal szállítjuk. , Nagykárolyban van, az Ecsedi láp adminisztrációját áthelyeztették Szatmárra. A kuliszák mögötti harc azonban tovább folyt és eredménye az lett, hogy a társulat hivatalát visszahelyezték Nagykárolyba és a minisztérium visszaadta a társulatnak önkormányzati jogát is. E hó 18-ára hívta össze a kormánybiztos a közgyűlést az önkormányzat visszaállítása céljából, amelyen a nagy munkaidő dacára is nagyszámú érdekeltség jelent meg. A közgyűlésen ismertették a miniszter rendelkezését, amely utasítja a kormánybiztost arra, hogy a társulat vezetését adja át a megválasztandó elnökségnek. A miniszter rendelkezése az érdekeltség -»körében nagy felháborodást keltett és a felszó* alók annak a véleményüknek adtak kifejezést, hogy az intézkedés nem felel meg a törvényes* égnek. Végül is hattagú bizottságott választottak annak megállapitása végett, hoigiy a közgyűlés **ogosult-e érdemi határozatokat hozni és a közgyűlés összehívása törvényes alapon történt-e? Az azonnal összeült bizottság véleményét (Ír. Darabánth Miklós, a társulat legutóbbi elnöke ismertette a bizottság megbízásából a közgyűléssel. E vélemónj'- szerint 1931 szeptember elsején a társulat autonómiáját a minisztérium csak felfüggesztette. Eszerint a vízjogi törvény alapján a felfüggesztési rendelkezés hatálytalanításával a társulat vezetése a régi vezetőségnek adandó át, vagyis a közgyűlés összekivása törvénytelen, miután ez nem a jogaiba visszahelyezendő vezetőség részéről történt. A bizottság véleményét általános helyesléssel fogadta a közgyűlés és bár a kormány- biztos védeni igyekezett a miniszter álláspontját és ragaszkodni akart a rendeletben foglaltakhoz, a felzuduló hangulattal szemben minden kísérlete hiábavalónak bizonyult. A kormánybiztos felszólalására Pap Aurél a társulat volt igazgatója válaszolt, aki erélyesen kikelt azokkal a törekvésekkel szemben, amelyek a társulatot személyes érdekek szolgálatába akarják állítani. Rámutatott arra, hogy a kormánybiztosság idejében a társulat javára mi sem történt. Elhanyagolták a védelmi intézkedéseket, az ártéradók behajtását, sőt a társulatnak az , államtól járó 16 millió ártéradó követeléséből sem folyt be semmi. A közgyűlés hangulata mindinkább izga- tottabb lett, zűrzavaros összevisszaságban hangzottak el a kifakadások, mire a kormány- biztos a közgyűlést berekesztette. i Van-e kritika Erdélyben ? Végszó — Reményit Sándorhoz Kedves Barátom! Az a kijelentés, hogy nálunk hiányzott a kiitika, hogy az u. n. Urai kritikán kivül, mit művészeink (!?) voltak kénytelenek (?!) művelni, más kritika nálunk nincs, nem volt, anyaira meggondolatlan, minden alap nélkül való, téves és igazságtalan, hogy minden látszat ellenére sem mertem pillanatig se feltételezni azt, hogy Tőled származik, vállalnád érte a felelősséget. Első nyilt levelemmel azért kényszerültem nem Hozzád, hanem e lap igen tisztelt felelős szerkesztőjéhez, Szász Endre barátunkhoz fordulni. Nyilatkozatod megjelenése után őszinte sajnálattal kell beismernem feltevésem hibás voltát, csalódásomat. Mert ime, a kijeleutés tőled származott. Vállalod is érte a felelősséget. Nem csak, de felelősséged tudatában egész nyilatkozatoddal^, nyilatkozatod tartalmával elismerted, hogy igenis van, volt nálunk más kritika is — már olyan, amilyen —, mint a iiriai kritika. Ez a főkérdés. Nem az, hogy Te, vagy más nélkülözte-é vagy nem a tudományos szempontú kritikát, (mert ez más kérdés), hanem az: van, volt-é ilyen, vagy nem? Megnyugvással és örömmel vettem tudomásul, hogy a tényt elismered s ezzel elismerted említett, tárgyilag helyt nem álló kijelentésed téves voltát is. Ez reményiki tett volt, méltó Er- dély poétájának komoly, nagyrabecsiilt személyiségéhez. Csak azt sajnálom, hogy mindez nem történt egyenes, a szegfejére ütő szóval, melynek nincs folytatása, hanem kényszeredetten s újabb meggondolatlan megjegyzések kíséretében. PL, hogy azok a „konzervatív világnézetű tanárok“ „egyéb“ szempontokat kevertek Írásaikba, „nem tudtak Írni“, nem művészek, sőt egyenesen járatlanok mondanivalóik megformálásában, stb. Ez a módszer nem az igazság módszere, nem komoly, nem reményiki. Megszorult diák szokta tévedését úgy beismerni, hogy újabb hibával menti magát. Rádupláz. Tapintat dolga, hogy tovább vizsgálják e megfejelést is, avagy elintézettnek veszik az ügyet. A magam részéről végleg elintézettnek tekintem, noha semmi sem volna könnyebb, mint kimutatnom ez újabb elhamarkodott megjegyzések tartalmi tévedését is. És pedig isméd csak Reád hivatkozva, kedves Barátom, olyan argumentum ad hominemmel, amelyik elől kitérés nincs. De ismétlem, nem folytatom tovább az ügy tartalmi kivizsgálását. Sem személyi, sem tárgyi okokból illőnek, irodalmunk érdekében állónak nem látom. Csupán még egy megjegyzést. Az a dolog, hogy „művészeink“, kiknek Írásában „lélek, élet, művészet“ s más efféle nagy dolgok van-, nak, kritikusokká váltak, nem tragédia- Tragédia az, ha valaki belebukik oly vállalkozásba, nem tud megvalósítani oly célt, melynek ' elvégzésére hivatott, méltó, van ereje és képessége. A hivatás nélkül való méltatlan erőlködés, a nem találó szerepben tetszelgés: komédia. Legjobb esetben is — tragikomédia. Nem hasznos, hanem nevetséges. Egyébként fogadd, Kedves Barátom, változatlan nagyrabecsülésem s szives üdvözletem kifejezését. Dr. Kristóf György.
