Keleti Ujság, 1933. július (16. évfolyam, 147-172. szám)

1933-07-02 / 148. szám

IO Vasárnap, 1933. 'juUus 2. — Csúf ©rősüdő lehet arra felé! — örven­dezett Bence. Volt is akkora felhőszakadás, hogy mái ember nem látott hasonlót. Hozzánk azonban nem ért el. Pár eltévedt esőcseppen kívül egyebet nem kaptunk. Én éppen az uj ház tor­nácáról lógattam a lábamat, s onnan gyönyör­ködtem a fekete viharban. Bence azonban rám szólt: i i i .íh — Ha jót akar, jöjjön el onnan urfi, s hú­zódjunk fennebb a hegyen, mert itt mindjárt nagy baj lösz! Nem hittem neki, de engedelmeskedtem. — Mi baj lenne? — Hát az árvíz! — Az árvíz? > — Az. Itt jön le az egész a mü patakun­kon. Úgy is volt. Egyszerre jött. Csak úgy gördült vasta­gon. Öt-hat méter magasan, váratlanul, szeny. nyesen, bömbölve, morogva, recsegve, mindent elsodorva, a partot szakgatva, háznagyságu sziklákat, fákat görgetve maga előtt. Pillanatok alatt körülöntötte uj házunkat és fertáj óra alatt úgy elsodorta, hogy iszapon kívül semmi sem maradt a helyén. Kihullott a könnyem keserűségemben. Bence azonban örvendve kiáltott: — Hálá légyen az Istennek! — Miért te? — támadtam rá szürkén. — Mert megkapjuk a biztositást!.. Csak most világosodott meg előttem, hogy miért építette szándékosan a patak sodrába a házat. Bencének volt igaza. Tényleg megkaptuk a biztosítást, ha levonással is. Örömünkben még a medvét is lerészegitettiik. Nem csoda, hogy ennek a pénznek is ha­mar a nyaltára hágtunk. Egyszer csak Bence szomorúan jelenti: — Kezdjünk hozzá urfi az uj ház felépíté­séhez, mert egy krajcárunk sincs. Már ki is szólott a medvének: — TTó-n+or ur! .TőBön kőbanvnü... BEKÜLDÖTT HÍREK 6wjS> Tizéves érettségi találkozó. A kolozsvári Reformá­tus Leányfőgimnázium 1922—23. tanévben végzett nö­vendékeinek érettségi találkozója julius 9-én, vasárnap délelőtt 12 órakor kezdődik a ref. kollégium zenetermé­ben. Érdeklődök forduljanak Járosi Andoméhoz. Calea Victoriei 2. emelet. Az Oltáregyesület jul. 2-án, este 7 órakor tartja meg szokásos vallásos estélyét az egyházközség nagy­termében. Dr. Hirschler József prel. plébános vetitett- képes előadást tart: Űrnapja Rómában cimen. * Pályázati hirdetmény. Pályázatot hirdetünk a sfántu-gheorgheni.sepsiszentgyörgyi ref. Székely Mikó- kollégium főgimnáziumánál megüresedett 1. igazgatói, titkári és 2. természetrajz föszakos teljes képesítésű rendes, illetve iicentiás helyettes tanári állásra. Az igazgatói titkári állásra tanári, jogi, leikészi vagy ta­nítói oklevéllel bíró olyan ref. vallásu román állampol­gárok pályázhatnak, akik katonai kötelezettségüknek eleget tettek és a román nyelvet szóban és Írásban tökéletesen bírják. Az ig. titkár fizetése képesítésének megfelelő, a természetrajz föszakos rendes vagy helyet­tes tanáré pedig az egyházkerület igazgatótanácsa által megállapított javadalom lesz. A szabályszerűen felsze­relt pályázati kérések legkésőbb julius hó 10-ig a kol­légium igazgatóságához nyújtandók be. Bővebb felvi­lágosítás ugyanott szerezhető. Sfántu-Gheorghe-Sepsi- szentgyörgy 1933. junius hó 28-án. Kónya Kálmán fő. gondnok, Szász Béla jegyző. Eladó gópeh: Dieselmotorok 300 HP, 40 HP, 10 HP, „Lanz“ félstabil gőzgép 120 HP, 140 HP, ..Deutz“ petrol mo torok 4 HP, 6 HP, 8 HP, „Vogel“ centrifugálszivattyuk IV2, 2 és 3 collos, Téglaprések, levágóasztal. 5'5 kg. iparvasuti sin és 60 cm platokocsik. Szijtárcsák, csapágyak és dörzskapcsolók. 7 HP elektromotor, 380 volt 50 per. 28 kw. dinamó 220 volt egyenáram. Beiszer József gépészmérnök ■ Timişoara, Seiler u. 10. — Telefon 11—80. KelttíBjsxg IRODALOMesMÜVEIíZET imMrnfwmrTnrrrr^Biir^ t~wtt ...irrnirnrrir-~.........inni...% ni n ................—inai— „Boldog aranykor nem volt sohasem I66 — mondja Szolnay Sándor, aki Szervdciusz Jenövei együtt festő" és szobrásziskolát dilit fel % Egy erdélyi magyar művész, aki nem vesztette ei a hitét a művészet örökkévalóságában (Kolozsvár, julius 1.) Megszűnt a kolozs­vári festőiskola, amely pedig sok tehetséges festőt és szobrászt nevelt fel s ha nem is tudott biztos kenyeret adni a kezükbe, de legalább reményt táplált a lelkűkbe a jobb időkre, ami­kor majd képet is fognak venni az emberek. Egy tehetséges kolozsvári magyar festő Szol­nay Sándor vállalkozott arra a nehéz fel­adatra. hogy jeles szobrászkollégájával, Szer- váciusz Jenővel együtt pótolja a hiányt és festőiskolát nyit. Megkérdeztük Szolnay Sándort mondja el, mi az iskola programja és hogy időszerűnek tartja-e most, amikor annyi művész van és oly kevés mecénás, egy festőiskola megindí­tását? A művész a következőkben indokolta meg egy iskola létesítését: — Igaz az, hogy nagyon sok művész van Erdélyben, nagyon sok ahhoz a kevés vásárló- közönséghez, amely őket eltartja, de ez még nem zárja ki a művészképzés szükségét, mert ezzel az indokolással már régen be kellett volna szüntetni a müvésznevelést. Ez az arány­talanság mindig meg volt és meg is lesz. Bol­dog aranykor nem volt sohasem, a legnagyobb művészek. Rafael, Rembrandt, Dürer korában is százai voltak a kismestereknek, akik az idő nagy rostáján kihullottak és azóta csak a nagy müvészlexikon 20 kötetében van egy-két sor róluk feljegyezve. Ezek mind éltek, kínlódtak és meghaltak. Ma is igy van, nyomtalanul el­tűnünk s száz év múlva senki nem fogja tudni, hogy voltunk. Ellenben lehet itt köztünk olyan, akiből lehetne nagy művész, de hiány­v, __ FALUSI JÁTÉK Jegenyék levele holdhoz csillan feltükröz szaporán a patak — az ő szeme ragyog most Harmat esik rám harmat a fákra — az ő szemei könnyesek most. Szél titkot hordoz ágak összebújnak — ö izén, ö beszél most. Mozdul a lioldszinü este — ö van ott, ő jön, árny-mozdulatán most mind, mind csodák esnek. fis semmi megint. Csend. Falusi játék egyszerű falusi este. Ö játszik most, játszik — velem. Bözödi Jakab György. (*) Ináig Alfréd hegedüestje. Gazdag mű­vészetének teljes skálája érvényesül julius 6-i modern műsorában ennek az európai kul­túrájú, csupa szív muzsikusnak. Ravel, Lalo, Chausson, Szymanowski és Strawinsky csodá­latos müveit fogjuk hallani. • (*) A Magyar Znkonzervstórium vizsgálati hangversenyei. Szerdán és pénteken tartotta meg a Magyar Zenekonzervatórium haladó és kezdő növendékeinek vizsgálati hangverse­nyét, leszögezhetjük: nagyon szép és sikeres eredménnyel. A Magyar Zenekonzervatórium­nak ősi, nemes tradíciójához teljesen méltó az a derék, nagytudásu és nagykulturáju tanári­kar, amelynek élén olyan nevek vannak, mint B. Zsembery Elviráé, a dédelgetett erdélyi zongoraművésznőé, vagy mint K. Molnár Irmáé, a jeles zongorapedagógus, S. Kouba Pauláé, a kitűnő hegedüpedagógusé — akinek az elmúlt napokban tartották növendékei nagy zik az alkalom, hogy azzá lehessen. Nincs mű­terem ahol dolgozzon, nincs tanitó, aki beve­zesse az elemi ismeretekbe, amelyek nélkül nem tud egy lépést előre tenni. Ezt a hiányt akarom én pótolni. Honrumi tudhatjuk, hogy a jövő zsenije nem jár itt közöttünk, felfedezet­lenül, miért ne adjuk meg neki az eléő lökést? — Igaz az is, hogy sok van olyan, akiből soha nem lesz nagy ember, de ezek lesznek az igazi müértők, akikből a jövő generáció mecé­násai lehetnek. — Zenét is sokan tanulnak és milyen ke­vés lesz belőlük művész. írni is tanulnak még ugyan sokan, hány lesz közülük iró? De ők lesznek a hangversenyek közönsége és a jó könyvek olvasói! Miért ne neveljünk tehát' megértő közönséget a festészetnek és szobrá­szatnak. — Tehát, a program: a munkám keresztül megszeretni a művészetet, megbecsülni a mű­vészt és megbecsülni a munkáját. — A munkatervet egy nagyon-nagy mű­vész Lionardo da Vinci fektette le „Trattato della prittura“ cimü müvében, olyan szabato­san és olyan modernül, hogy ma annyi izmus után is — igaz, élő — szentírás. Természetesen a modern mesterek tanításait is fel kell hasz­nálni, hogy miképpen^ a gyakorlat fogja meg­mutatni. — Én és Szerváciusz megtettük azt, amit a legjobbnak tartunk — s ha a növendékek is olyan komolyan teszik meg kötelességüket, mint mi — mi is és ők is megelégedéssel zár­hatják le az évet EDISON MOZGÓ MŰSORA: I. Marj: Arm. (Charles Parei, Janette Guidon). Rend­kívül érdekes filmoperett, n. Parancsra. Föszerep- replő: Jack Holt. Rendkívül izgalmas dráma. Vasárnap délelőtt 5 lejes helyárakkal: Newyork rejtel­mei. OPERA MOZGÓ MŰSORA. Vasárnap: Hadnagy nr a feleségem. Mese a huszár­uniformis varázsáról, 9 zenés felvonásban. Fősze­repben: Eggerth Márta, Georg Alexander, Verebes Ernő, Félix Bressart, Maria Poudler. Jön: Tökniag- kisasszony. Dolly Haas, Betty Aman, Herald Paul­sen. sikerrel zárókoncertjüket —, vagy -PoUermann Arankáé, aki külföldön is jómárkáju hegedü- müvésznő és Mihályffy Iréné, a kiváló ének­li angmestere, valamint Salamon Etelka és Vcszprémy Lajos szintén elsőrangú hegedű­tanárok, Ütő Mária, a zongoratanszakon elis- merésreméltó munkát fejteit ki. Mind a szerdai, mind a pénteki vizsgálati hangver­seny eredménye ennek a kitűnő és lelkiismere­tes tanári-karnak lelkikulturáját, magas kép­zettségét, szigorú fegyelemtartó erejét és egészséges irányítását dicséri: Biró Katalin, Halászi Sándor, Solymossy Viola, Klein István, Ziller Kató, a nagytalentnmu zongorista: Bocsánczy Erzsébet, a rendkívül muzikális Bedő Mária, a tapsokra ötször is kihívott Simonka Ilonka, Czerjék Ilonka, Gál Anna, Cseke Vilmos, a széphangu Űrmössy Magda, továbbá Aradi Antal, Hoffmann Alice, Dávid Olga, Gogomán Mária, Bokor Klára, Farkas Margit, Nádor Antonia, Csákly György, Schönfeld Hédi, Diviáczky Mária, Gyöngyössy Olga, Vitályos Ilona egytől-egyig nagy siker­rel szerepeltek. Külön meg kell emlékeznünk a kis Fenyvessy Viktorról (Konba-tanitványl, aki Viot'ti: 22. koncertjét adta elő pompás rá­termettséggel és jövőt Ígérő készséggel. Illesse minden dicséret a kiváló összetételű tanári­kart. (—•—)

Next

/
Thumbnails
Contents