Keleti Ujság, 1933. július (16. évfolyam, 147-172. szám)
1933-07-19 / 162. szám
P V i s 9 1 Ch á 2 BUDAPEST V. Btnsa poataUl Sb humeral Ko. 24.255—1927. Szerda «SSÄT». ^ro 3 Iei KeietiUjskg Előfizetési árak belföldön: Egésr. évre 800, félévre 400, negyedévre 200, egy hóra 70 lej. Magyarországon: Egy évre 50, félévre 25, negyedévre 12.50, egy hónapra 6.50 pengő. — Egyes szám ára Magyarországon 20 fillér. ORSZÁGOS MAGYARPARTI LAP XVI. ÉVFOLYAM - 162. SZÁM. Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda; Cluj-Koloa*. vár, Strada Baron L. Fop (volt Brassal ucca) 5. szám. Telefon: 508. — Levélcím: Cluj, postafiók 101. szám. Kéziratokat senkinek sem küld vissza a szerkesztőség. lorga mond valamit Iorga mondja, hogy minden román állami tisztviselőt nevel a gyermekéből s ez a társadalmi súrlódásoknak az egyik oka, forrása. Ö ebbe,n látja a magyarázatát annak, hogy Bukovinában és Besszarábiában a gazdasági élet zsidó kézben marad. Iorga professzornak vannak igaz meglátásai, amiket ötletszerűen szokott bedobni egy-egy politikai beszédének a mondatai közé, azonban gyakorlati programot nem tyd adni nemzetének sem mint professzor, sem mint ellenzéki politikus, sem pedig mint diktatórikus hatalomra igyekvő kormányelnök. Láttuk, hogy mennyi zavart idézett elő az ö ötletszerűsége akkor, amikor kormányon volt s láttuk azt is, bogy ha józan meglátásai alapján változtatni akart valamilyen beteges rendszeren s reformjavaslatot is készített a törvényhozás számára, a sovinizmus első felkiáltására visszahúzódott és kész volt elejteni a saját tervét is. Ha tizenkét-tizennégy esztendővel ezelőtt mondotta volna valaki nyilán, hogy a román falu gyermekeinek a középiskolába való bete- relése nem okos dolog, talán ledorongolták volna, vagy hazaárulót kiáltottak volna rá. Pedig csak elfogultság kellett ahhoz, hogy ne 'Számoljanak ennek a következményeivel. Hiszen tökéletes igazság az, hogy a falu népét a kultúrával lehet és kell felemelni. Hiába adnak ingyen földet a tulajdonába, bérfizetés kötelezettsége nélküli kényszerbérletet a kezébe, hasztalan látták el kölcsönpénzzel — aminek következménye a konverzió lett — ha a megfelelő kulturnevelés nem segiti az élet nagy világversenyének a feltételeihez. Azonban a rengeteg középiskolával s az azokba történt toborzással nem a falu felé vitték a kultúrát, hanem ellenkezőleg a falutól vitték el, a faluból szakították ki a nép jobb elemeit. A román faluból az_öregebb nemzedék értelmiségének nagy része is bevonult a városok állami hivatalaiba. Mindez kisebbségi szempontból két irányban jár káros következményekkel. A minél kulturáltabb román falura szüksége van az erdélyi életnek azért, mert a közös földterületen a kultúra tudja a békés együttélésnek, a _ zavartalan termelő munkának a feltételeit biztosítani. Az elhagyatott és elhanyagolt román falut az uszitó politika csak bárhova vezethető tömegnek nézi és a békétlenség tűzgyújtásaira használhatja fel. Ez az egyik elvi álláspont, amelyről tiz-tizenöt évvel ezelőtt nem jó szemmel néztük a román falunak a középiskolák felé terelését, A másik aggodalom már súlyos következményeivel itt van a nyakunkon. A középiskolákból kikerülő s a falvakból a városokba özönlött tömeg ellepte a közéletet, amelytől ennek a tömegnek minden egyes tagja azt várja, azt igényli, hogy őt eltartsa. Ma már minden fajta kormány csinált statisztikát arról, hogy hányszor több tisztviselője és alkalmazottja van az államnak, mint amennyit a költségvetés elbir. Amikor azt mondjuk, hogy költségvetés, akkor valameny- nyien a saját zsebünkre gondolunk, mert a költségvetés bevételi forrása nálunk kizárólag azoknak a polgároknak a zsebe, akik nem kapnak semmiféle jövedelmet az államtól, csak adnak neki. Az a rengeteg ember, akiket elhoztak a faluból, el is veszítették lábuk alól a falusi talajt és igénylik a közélettől az eltartásukat. És ezen nem tud már senki segíteni. Amelyik kormány leépít pár ezer állami alkalmazottat, felvesz kétszer annyit s ilyen részletoperációkkal nem lehet jobb helyzetet teremteni- S amikor azt látja ez az eltartást igénylő tömeg, hogy a produktiv termelő munkánál mások dolgoznak, akkor e dolgozók ellen fordul ellenséges indulattal, amely a munkát, a termelést neheziti, akadályozza, gánÄulioin a Népszövetségnek tett jelentésében a külföldi fizetések f élt Hegesztését fogja javasolni A terv az, liog-y Románia 193# ápriliséig' nem fizet a külföldnek — Románia, Anglia, Franciaország és Olasz* ország hitelezői szövetségek megszervezését kérik (Bukarest, Julius IS.) Szeptember 1-re készíti el Auboin a Banca Naţionala külföldi ellenőrző szakértője jelentését a Népszövetség szántára Románia fizetőképességéről. Ez a jelentés ki fogja mutatni, hogy az állam jövedelmei nem fedezik a legszükségesebb kiadásokat sem s a külföldi tartozások fizetéseinek a felfüggesztését fogja indítványozni. A jelentés a miniszterelnökhöz kerül s ennek alapján Madgearu pénzügyminiszter fogja megindítani külföldi érdekeltségeknél azt az eljárást, mely a fizetések kitolását igényli. A terv az, hogy 1934. áprilisáig ne fizesse az állam a külföldi tartozások kuponjait. A kamatokat pedig egységesíteni kívánják négyszázalékos alapon. Az A deverul szerint ezzel hárommilliárd összeget takarítanának meg. Négy áll« a emlékirata a nemzetközi adósságok rendezéséről. (London, julius 18.) A világgazdasági konferencia albizottsága ele Anglia, Olaszország, Franciaország és Románia a nemzetközi adósságok rendezése tárgyában emlékiratot nyújtottak be. Ez emlékirat megjegyzi a következőket: Az adós államok a külföldi adósság szolgálatának csak abban az esetben tehetnek eleget, ha az adósság fizetésére szükséges összeg tényleg rendelkezésükre áll. Miután az egyes adós államok gazdasági és pénzügyi helyzete különböző, tekintetbe kell venni, hogy az adósságok rendezése egységes séma szerint nem történhetik. A nehéz gazdasági körülmények között is kötelezettségüket teljesítő államok figyelembe veendők. Uj megállapodások csak a legszükségesebb körülmények között kötendők, egyes országokban megszervezendők a hitelezők és ezek szövetségei állandó érintkezésben kell, hogy álljanak egymással. Isméi módosították a gabonatermelő államok megállapodását (London, julius 18 ) A tengerentúli és dunai gabonaexportáló országok delegátusai folytatták tanácskozásaikat. Módosították a dunai államoknak juttatandó évi exportkontingens mennyiségét az eddig megállapított 45 millióról 50 millió bushelre. Az eddigi megállapodás szerint a féléméit kontingens csak jó termés esetén illette volna meg a dunai államokat, mig most a termés mennyiségére való tekintet nélkül 50 millió lett az évi kontingens. Úgy hírlik, hogy ehhez a megállapodáshoz valamennyi érdekelt kormány hozzájárulását fogja adni. Megegyezés jött létre a vetőmagvak tekintetében is. A szovjet megbízottá ival folytatott tárgyalásokat ideiglenesen fel klelett függeszteni, hogy a delegátusok újabb utasításokat kérhessenek Moszkvából. Magyarország nincs megelégedve az eredménnyel. (Budapest, julius 18.) A magyar mezőgazdasági érdekeltségek körében nem keltett nagy csolja- így kialakult annak a belső ellenségeskedésnek a szelleme, amely mindenkinek nehézzé teszi a megélhetést s amely állandó nyugtalanságot kavar, annyira, hogy maga az állami gépezet a közegeivel, adóztató és rendőri hatóságaival a termelő munka ellenségévé fejlesztődött ki. A hétköznapi életben a gazdasági munka minden dolgozója érzi ezt az ellenséges indulatot s a gazdasági vállalkozások megnyugvást az a hir, hogy a dunai exportállamok megelégednek évi 50 millió busheles exportkontingenssel. Ha a három főexportáló állam, Jugoszlávia, Románia és Magyarország között egyenlően osztanák fel az évi kontingenst — eza számítás az amugyis keveset exportáló Bulgáriát teljesen ki is hagyja a szá- mitásból — egy-egy országra alig jutna valamivel több mint négymillió métermázsa. Ez az átlagos termésfelesleg alig ötven százaléka. Ha ezt a kvótát a dunai államok elfogadják, buzafeleslsgük jelentékeny részét az ország területén belül hellene elhelyezniük s a következő években legalább húsz százalékkal esök- kenteniök kellene termelésüket. Henderson befejezte berlini tanácskozásait. (Berlin, julius 18.) Henderson a leszerelési konferencia elnöke folytatta tanácskozásait a németbirodalmi fővárosban Neurath báró külügyminiszterrel, a leszerelés terén fellépett nehézségek kiküszöbölése érdekében. Henderson az éjszaka folyamán fogja befejezni berlini tanácskozásait, szerdán reggel elhagyja a németbirodalmi fővárost. kalkulációiban olyan kiszámíthatatlan tételként szerepel, hogy emiatt pusztul el minden vállalkozási kedv. Ma már vannak Iorgának is, másoknak is meglátásai. Azonban egyáltalában nem haladnak azon az utón, amelyen a változást remélni lehetne. Egészen más közszellemet keli teremteni és ennek a megteremtésen nem dolgozik sehol senki. Még Iorga sem.