Keleti Ujság, 1933. július (16. évfolyam, 147-172. szám)

1933-07-18 / 161. szám

'Kedd, 11933. Julius 18. Ötven fiatal erdélyi ivó egyesületbe tömörült Megalakították az „Ady Endre TársaságÍS-ot — Könyveket, esetleg folyóiratot adnak ki a fiatal írók (Kolozsvár, julius 17.) Pár hét óta egy fel­hívás jár kézről-kézre Kolozsváron és Erdély többi részein, ahol iró emberek szoktak meg­fordulni. A gépírásos lapot három fiatal erdé­lyi iró indította útnak azzal a szándékkal, hogy általa egységbe tömöritse szétszórtan élő irótársait és megszervezze a fiatal erdélyi irók társaságát, egyszersmint egy olyan könyv­kiadóvállalatot teremtsen, amely az értékes és irodalmi nivón álló müveket Írójuk világnéze­tére való tekintet nélkül kiadja. A felhivás a fiatalok körében nagy lelke­sedést váltott ki, mert hiszen régóta éreztük egy ilyen alakulatnak szükségességét, de ha­sonló örömmel fogadták az idősebb irók is a fiataloknak azt az öntudatos megmozdulását, amely reményt nyújt arra, hogy ha egy kicsit későre is, de kialakuljon egy olyan fiatal gár­da, amely méltóképpen léphet majd a mai irók, az erdélyi irodalom megteremtői nyomá­ba. örvendetes, hogy a fiatalok szándékát nem értették félre, nem láttak benne ellenlá­baskodást a többi erdélyi irodalmi alakulatok­kal szemben, hanem eleitől kezdve úgy tár­gyalták, mint egy hiánytpótló megmozdulást a saját érdekeik megvédésére. És igazuk is van: eleget hallottuk, hogy mekkora a különb­ség, mekkora a szakadék a mai fiatalok és öre­gek között, különösen a lelki élet terén, lássuk most már, mit tudnak a fiatalok? Mivel van tele a lelkünk, mi lesz a különbség majd a két irodalom arca között? Szombat délután gyűlt össze először a társaság, mikor az aíapszabályok Is megfogalmazásra kerültek. Sajnos, a gazdasági viszonyok nem engedték meg, hogy a távolabb lakó fiatal irók is jelen legyenek, igy nagyobbára csak Kolozsváriak gyűltek össze, a vidé­kiek levél, vagy megbízott által képviseltették magu­kat. A társaság Ady Endrétől vette nevét, mint, aki a mai erdélyi fiatalok leikéhez és világszemléletéhez talán a legközelebb áll. Elnöke dr. Jancső Elemér ta­nár, az ismert irodalomtörténetiró, tagjait nem sorol­juk fel névszerint, valamennyien fiatalok és azt hisz- szük, magában foglalja Erdély valamennyi toliforga­tóját. ötvenen vannak, köztük a „legerősebbek“ Ki- bédi Sándor, I. Szemlér Ferenc és Dsida Jenő, a leg­fiatalabbak, a húsz éven is alul vannak, úgyhogy a pénztáros megválasztásánál különös figyelemmel kel­lett lenni, nehogy kiskorú kerüljön erre a pozícióra. Külön kiadóvállalat alakult a társaság kebelében azzal a céllal, hogy évente egyelőre hat 150—160 oldalos könyvet juttasson a közönség kezébe, amelyek közül öt regény, egy pedig novellás, tudományos vagy verskö­tet lesz. Amennyiben az anyagi körülmények megen­gedik, a könyvek oldalszáma szaporodni fog. Egy-egy könyv ára 40—50 lejre van tervezve, hogy a szükebb anyagi viszonyok között élő olvasóközönség is hozzá­juthasson. A kiadóvállalat mellé külön lektorokat vá­lasztottak, még pedig műfajok szerint, más és más j képzettségű írókat, akik a kiadás végett benyújtott kéziratokat elolvassák és jelentést tesznek róla. Külön kulturbizottság alakult az irodalom és mű­veltség terjesztése érdekében, amely szemináriumok és felolvasások által fogja kitűzött célját szolgálni, tagjai közé olyan embereket választottak be, akiknek az eddigi falumunkák révén is már bizonyos jártassá­guk van ezen a téren. Éppen ezért nemcsak szépiro­dalmi Írókból áll az alakulat, hanem olyanok is van­nak benne, akik munkásságukat a szociológia, közgaz­daság stb. területén fejtették ki. Az alakulat tagjai nemcsak a fiatal irók sorából telnek ki, hanem pártoló s tiszteletbeli tagok címen ma gába foglalja az olvasókat is, akik anyagi hozzájá­rulásukkal lehetővé teszik a kiadóvállalat működését. Dlsztagoknak kérik fel a legkiválóbb erdélyi s magyar- országi Írókat, valamint a román irodalom azon mun­kásait is, akik a társaság szellemével valamilyen kap­csolatban állanak. Az uj irodalmi alakulatnak egyelőre nem lesz fo­lyóirattá, hanem először könyvekkel akar bemutat­kozni és igy megszerezni egy olyan alapot, amelyre aztán nagyobb terveket is lehet építeni. Mihelyt a kö­rülmények megengedik, először egy antológia fog nap­világot látni, amelyben a társaság tagjai reprezentáns írásaikkal fognak bemutatkozni a közönségnek. Fo­lyóiratra azonban mindenképpen szükség volna, ezért máris tervezgetések vannak ezzel kapcsolatban is, amelyek, ha beválnak, a. jövő év elején el is indul majd a lap. Hogy ezek a szándékok ne csak szándékok ma­radjanak és a nagy lelkesedéssel megindult mozgalom ne legyen kénytelen elhallgatni, a fiatal Íróknak ahhoz az erdélyi magyar közönség támogatására van szük­ségük. Mintegy 500 előfizető jelentkezése biztosítaná a mozgalmat. Az előfizetők köteleznék magukat arra, hogy a kiadványokat átveszik, a 40—50 lejes dijat két- havonként, vagy előre befizetik. Ezzel szemben a tár­KuetiUjs&g saság arra vállal kötelezettséget, hogy erősen megvá­logatott, magas művészi színvonalon álló müvekkel fog a közönségnek szolgálni. Pár napon belül elindulnak a belépésre felszólító levelek a szélrózsa minden irányában, Erdély legtá­volabb eső falvaiba is. Hisszük, hogy a fiatalos lendü­letű lelkes vállalkozás nem fog megtorpanni az erdé­lyi lelkek közönyén. j. gy. ________________ 5 Meuteret a rokkantoknak! A Magyar Párt akciója a magyar hadirokkantok, hadiözvegyek és hadiárvák érdekében (Kolozsvár, julius 17.) A Magyar Párt ko­lozsvári tagozata a következő megrázó erejű felhivást bocsátotta ki: Azokért vagyunk bátrak megkeresni a ma­gyar közönséget, akiknek életkálváriáját — szenvedésüket és nyomorukat nem szükséges részleteiben feltárnunk, a magyar hadirokkan­tak, hadiözvegyek és hadiárvák érdekében. A kisebbségi sors minden átka hatványo­zottan jut ki a számukra. Ök mindent áldoz­tak és mindent elveszítettek. A jelenlegi bor­zalmas gazdasági háborúban már csak szem- kar-láb és egészség nélkül, özvegyen és árván tudják felvenni a mindennapi nyomorúságos kenyérért a harcot. Előttünk ismeretlen lelki és testi fájdalmakkal hurcolják életüket, küz­denek hatalmas kitartással az élet morzsáiért, de ez a küzdelem állandó felkiáltás a támasz és segítség után. Pártunk számba vette őket és kötelességé­hez hiven igyekszik csökkenteni a rengeteg fájdalmat, és a sok válasz nélküli kérdés után, hogy miért bénák-betegek és özvegyek, igyek­szik lelkűkbe visszacsempészni a jó érzést a testvéri szeretetek melyek enyhítik lelki és testi szenvedésüket. ök soha együttesen nem kértek, sajnos sokan csak koldultak, az állam havonta 60—70 leivel törleszti a lefizethetetlen áldozatokat. Ebből az összegből élni nem lehet, mint özvegy-béná­nak és árvának, különösen nem. Nap-nap után állandó súlyos anyagi megpróbáltatásnak va­gyunk mindnyájan kitéve, mégis az áldozat­kész magyar társadalmunkhoz fordulunk be­csületes igaz kérésünkkel. Tisztelettel azt kérjük, hogy magyar test­véreink akármilyen kevés összeggel járulja­nak hozzá és nemes lélekkel tegyék lehetővé a magyar hadirokkantak, hadiözvegyek és ha­diárvák segélyalapja megteremtését. Minden adomány orvosságot és kenyeret jelent a szá­mukra. Részünkre egyéb úgy sincs, csak a leg­szebb öröm, az adakozás, a segítés legszentebb emberi cselekedete. Szives adományát kérjük juttassa el az Or­szágos Magyar Párt kolozsvári tagozatához, Főtér 9. szám, I. em. Kérésünket a magyar testvéri áldozatkész jóságába ajánljuk. Kolozsvár, 1933 jtdius hó 15-én. Magyar testvéri üdvözlettel: Vásárhe­lyi János, elnök- Fülöp Géza, titkár. Román tagozatot létesít a mezőpetrii rém. kath. egyház­tanács, mert 160 gyermek szülője a német tagozatba nem akarja beíratni a gyermekét Előbb azonban per ulján akarja érvényre juttatni a magyar tagozat felállítására vonatkozó jogát (Nagykároly, julius 17.) Mezőpetriben a folyó évben 163 gyermek maradt iskolázatlanul, mert a minisztérium bezáratta az egyházköz­ségi által fenntartott iskolában a magyar tago­zatot. Az iskola gondnoksága akkor memoran­dummal fordult a közoktatásügyi miniszter­hez, aki báró Jósika közbenjárására egy ve­gyes bizottságot küldött ki a helyszínére a ké­relem felülvizsgálása céljából. Dacára annak azonban, hogy a memorandumot az összes ér­dekelt szülők aláírták, a bizottság nem lépett érintkezésbe a szülőkkel, hanem az úgyneve­zett sváb párt embereinek álláspontját fogadta el, akik oly irányú nyilatkozatot tettek, hogy Mezőpetriben nincs szükség magyar tagozatra. A közoktatásügyi miniszter tehát a bizott­ság javaslata alapján nem semmisítette meg a magyar tagozat bezárására vonatkozó ren­delkezést. Úgy az egyháztanács, mint az érdekelt szülőket nagyon kínosan érintette a vizsgálat eredménye és következménye az lett, hogy a szülők nem Íratták be gyermekeiket német tagozatba, hanem annak az óhajuknak adtak kifejezést, hogyha magyar tagozatot nem en­gedélyeznek, akkor az állam nyelvén kívánják tanittatni gyermekeiket, amire azoknak szük­ségük van, de nem a német nyelvre, melyet sem ők, sem gyermekeik nem értenek. Az egy­háztanács pedig elhatározta, hogy e sérelmes miniszteri intézkedéssel szemben a bíróságnál keresnek elégtételt. MEGJELENT ! A romániai könyvpiac szenzá­ciója, Körmendi Ferenc világhírű 1000 angol fonttal díjazott regényének, UDAPESTI KALAND-NAK OLCSÓ PROPAGANDA KIADÁSA. Az 500 oldalas diszes kiállítású könyv már átvehető a Keüeii Uisig kladâhlvatalâban CluJ-Kvár, Strada Baron L, Pap (veit Brassal utca) 5. Sej MEGJELENT! lefizetése ellenében. Eddig A buda­pesti kaland ára 180 lej volt. Vidé­kiek küldjenek be 54 lejt. Minthogy A budapesti kaland olcsó kiadása csak korlátolt számban készült, mindenkinek érdeke, hogy mielőbb átvegye a regényt, melyből nem jelenik meg második kiadás.

Next

/
Thumbnails
Contents