Keleti Ujság, 1933. július (16. évfolyam, 147-172. szám)

1933-07-16 / 160. szám

Vasárnap, 1933. Julius 16. KllETlUjS&G it BE ISE! Ea a legkártékonyabb embernek? Még nagyobb töprengés. „Hátha már felelni kell — talán leginkább azt, aki a mérges gázokat kezdte használni, az nagy gazember kellett, hogy legyen, — nem tudom a nevét.“ — Ki az ideálod? Erre már gondolkozás nélkül, határozottan felel, szinte kiáltja; „Edison Alva Tamás!“ — Mi a legkedvesebb foglalkozásod a vakációban? Júlia holland, trónörökösnő — eltérően a mesebeli királykisasszonyoktól — ifjúságát nem avval tölti, hogy udvarhölgyeivel labdá­zik a bársony-gyepes parkban és a kérőket vár­ja, hanem egyetemet végzett. Egy ilyen doktor juris — még ha királykisasszony is — emanci­pált és hallani sem akar férjhezmenetelről. Így érthető, hogy Hollandia szive megremegett, mi­kor a napokban jachtjára ült és kikötött Ang­lia partjain, hol gyerekkora óta nem járt. Ter­mészetesen, ahogy lábát szárazföldre tette, megrohamozták a fotóriporterek, örömmel cil- lapitották meg, hogy nagyon szép: tizián-vörös haja van és csodaszép bőre■ A jó holland valu­tából nem kell egy forintot sem kozmetikára költenie. (Hja, könnyű neki, rendelkezésére áll a. legkitű­nőbb szépitőszer: Hollandia párás levegője). És dacára annak, hogy kissé molett s egy picikét sántít, egyönte­tűen megállapították, hogy elragadó teremtés. Azóta gondban vannak a jó angolok, hogy kit vesz el, mert az világos, hogy ház- tiiznézöbe utazik. Magától értetődő, hogy ide­áljuk: a walesi herceg volt az első kombinált, kit nagyon szeretnének már megházasitani. Bár tudják, kedvencükről, hogy fütyül a ha gyomár yokra. Legutóbb is nagy feltűnést kel tett, hogy egy hidavatásnál a szalagot nem a hagyományos aranyollóval, hanem egy magá­val hozott nikkel ollóval vágta át. De aztán ész­be kaptak. A walesi herceg, ki trónt örököl, nem mehet férjül egy trónöröklő hercegnőhöz. A király többi fia már nem jöhetett számítás­ba, mert mindnyájan házasok. Az biztos, hogy a szép királylány innét vesz férjet magának, niert a holland és angol uralkodóházak már Orániai Vilmos óta összeházasodnak. „Ki lesz akkor a szerencsés?“ — törik a fe­jüket angoljain£. De azért egy pillanatig sem kell aggódni, hogy pártában marad „Julia szép leány“. * Nagy riadalmat keltett Németországban Hitlernek egy legújabb rendeleté, mely arról szól, hogy Németország hölgyei csak belföldi anyagokkal ruházkodjanak, olyanformán, hogy a német egyéniséget kidomborítsák. (Nem tu­dom mire gondol Hitler — csak nem a nagy lábra és széles medencére?). De mikor hire ment, hogy ennek a divatszabályozó ta­nácsnak, elnöknője Göbhels miniszter felesége, mindnyá­jan megnyugodtak. Frau Göbhels ugyanis Berlin leg­elegánsabb, legjobban öltöz­ködő asszonya, ami annál is feltűnőbb, mert férje egy sánta, vézna, külsejé­re semmit nem adó fanatikus. így remény van reá, hogy a németországi „egyszerűség“ az orosz példát követi, hol ren­deletileg csak fekete diákingei viselhetnek; a vök. És mikor Kolontay asszony Svédország­ban, Lunatsarszkijné Párisban járt, az összes hölgyeket letörték, legújabb divatu toalettjeik­kel, miket Oroszhonból hoztak magukkal. Mottó: a női hiúsággal és a divat hatalmá­val szembeszállni, még egy Lenin, vagy Hitler sem tud. ■X* AZ ÓSZÖVETSÉGI SZENTIRÁS ll-IK KÖTETE uj, a Szent István Társulat szent- írás bizottsága által átdolgozott modern, jegyzetes kiadása meg­jelent és 250 lejért kapható a MINERVÁNÁL, Cluj-Kvár, Str. Reg. Maria 1 ■— ......ni in wwiuawiMim uliw Az ételek is csinálhatnak karriert. Lám a hires magyar gulyás, paprikás csirke, az angol puddingok, a francia pástétomok és szószok „befutottak“. Most egy uj magyar karrierről számolhatunk be, a dobostortáéról■ Mert Dobos mester remeke „Excelsior Cake“ néven szintén beérkezett. A napokban olvastam, hogy egy kivándo­rolt magyar uriasszonynak, miután az újvi­lágban ezer viszontagságon, hányattatáson esett át, — mint egy utolsó szolmaszál — jutott eszébe a dobostorta-ötlet. Egy elő­kelő családnál, — hova szer­vírozni ment, — a szakács­nő elrontotta a krémet, mi­re lecsapva kötényét, elro­hant. A mi magyar uriasz- szonyunk megnyugtatta a zokogó háziasszonyt, siirög- ni-forogni kezdett s egy és fél óra múlva készen volt a remek dobostorta, milyet Amerikában nem ismertek. Természete­sen egy-kettőre hire ment a pompás speciali­tásnak. A dobostorta nem maradt hálátlan készítő­jéhez. Ma gyára van. S a boldog tulajdonosnő, ha megunja a gyári zsivajt, visszavonulhat birtokára, falusi kastélyába, parkjának madár­dalos, virágillatos magányába, melyet szintén a dobostorta szerzett neki. A dolog megfontolandó. Hölgyeim! Nem jó volna-e mégis megtanulni főzni — mert mit lehessen tudni...? Egy kisfiú vullomăsui Tizennégy-tizenöt éves fiúcskákkal beszélgettem a napokban. Őszinte, nyílt tekintetükből becsületesség, melegség sugárzott. Elhatároztam, hogy kivallatom. Mert a mai kisdiákoktól tanulhat sok „nagy", olyat» karakteresek, jók és megértők, nem ismerik a gyű­lölködést,''—- pedig megvan nekik Is a maguk kereszt­jük: Résztvesznek a szülők bajaiban, amellett az Isko­lás gondok százszorosán nehezednek gyönge vállaikra- „Még legénytoll sem pelyhedzik az állukon“ és már tudják, hogy mi az az élet. A tanulás foglalja le egész napjukat, nem érnek reá a szórakozásra, négyféle nyel­ven nyaggatják őket az iskolában. Most vakációznak, de egy-kettőre itt van az ősz s kezdenek mindent elöl­ről. Lássuk, hogyan él egy ilyen emberpalánta? Reggel félhétkor bizony sokszor fütetlen szobában felkel, reg­gelizik, átismétli leckéjét és elsiet az iskolába, néha két-három kilóméternyi távolságból. A déli 2 óráig tar­tó megfeszített tanulásba csak a tíz perces szünetek visznek bele vidámságot, mikor ismét gyermekké ved- lenek és gondtalanul játszadozhatnak. Aztán hazamen­ni, ebédelni, utána ismét tanulni estig, mert ma már nemcsak muszájból tanulnak, komoly célkitűzések, ambíciók hajtják őket. Még amelyik gyermek igy él, az szerencsésnek mondható. Hány van, akinek otthon özvegy, beteg édesanyja helyett fát kell hasítania, vizet hordania, vagy kisebb testvéreire kell ügyelnie, taní­tani őket s ő maga csak lopva tanulhat. A mi gondta­lan gyermekkorunk jut akaratlanul is eszembe, a ke­vés tanulás és sok szórakozás: tánciskola, gyermek- zsurok, cukrászda, mozi. Hol vannak ezek most? Meg­szólítottam egy ilyen kis emberkét, mert kiváncsi vol­tam, hogyan gondolkozik, mik a tervei'a jövőre? — Mondd, fiacskám, meg vagyre elégedve az éle­teddel? — Ha a szüleim egészségesek és jókedvüek, ha ki van fizetve a tandijam, nem rongyos a cipőm, s ami a fö, nem szekundázom be, akkor igen. Most nagyon elé­gedett vagyok, mert itt a nagyvakáció s ilyenkor az ember kutya-nyugodtan alszik. — És hogy szándékozol eltölteni a nagy vakációt? — Nekem akkor is tanulnom kell, igaz, hogy csak játszva, nem tudok még tökéletesen románul s szüleim egy román családhoz adnak a nyári vakáció­ra, — de. ott falun nagyon jó, majd szénát gyűjtök s énekelve hajtom a bivaly-fogatot. — Beszéljünk másról. Kit tartasz az emberiség leg­nagyobb jótevőjének. Gondolkozik. „Én talán mégis Edisont.“ — Az olvasás. Rettenetesen szeretem a Vernéket. Ma fejeztem be Sándor Mátyást — az tetszik tudni, hogy magyar tárgyú, nagyon érdekes volt. És már be­lekezdtem Strogoff Mihályba. — Mik a terveid a jövőre? — Ha szüleimnek lesz annyi pénzük, hogy egye­temre járassanak, akkor orvos leszek. Ha pedig nem Jesz pénz a tandíjra, akkor mechanikus. Persze szíve­sebben lennék orvos. Valamit elhatároztam, de ez még titok, ne is tessék megmondani senkinek: a szegénye­ket ingyen fogom gyógyítani. Aztán ha kapok egy olyan asszonyt, amilyen az én Édesanyám, akkor meg is házasodom. Lesz szép házunk, a Szüleim velem fog­nak élni, Apámnak lesz egy nagy könyvtárszobája, ahol kedvére olvashat és pipázhat, Édesanyám pedig? — a kulcscsomó csörögni fog az övén, ő lesz a ház úrnője. Még a kutyánknak is csinálok kutyaházat. — De ha nem megy minden olyan simán, — nézz körül, mennyi a szegény ember. — Hátha — Isten őrizz! — neked sem sikerül úgy az élet, ahogy azt te ilyen szépen kitervezed, — nos, fiatalember, akkor mit csinálsz? — Akkor is megélek, mert meg kell élnem. Még pontosan nem tudom, mit csinálok, egyet tudok, hogy dolgozni fogok igy is, úgy is. Tessék megnézni (és mu­tatja domborodó karizmait), milyen erős vagyok! Été l-recep teh Töltött palacsinta. A húslevest mindenki, de a főtt marhahúst csak igen kevesen szeretik. Azért leirom a főtthus egy jó elkészítési módját: Vékony palacsintá­kat sütünk. A főtthust megdaráljuk. Egy letisztított marhavelőt leforrázunk, megvagdalunk, zsírba egy fél fej hagymát piritunk, a velőt megpároljuk. Akkor hoz­zá jön 1 kg. darált, főtt marhahús, só, bors, 2—3 kanál tejföl és petrezselyem zöldje. Az egészet kissé párol­juk. Evvel a masszával megtöltjük a palacsintákat, kl- pannirozzuk és forró, bő zsirban kisütjük. Salate de boeuf. A húslevesnek nemcsak a húsát, de a zöldségét is felhasználhatjuk. A kifőtt sárgaré­pát, petrezselyem gyökeret, zellert, karalábét apró kockákra vágjuk. Egy maréknyi zöldborsót főzünk, és 4—5 darab burgonyát. Veszünk 3—4 kovászos uborkát és a főtt húsból egy egészen keveset, mindezt szintén apró kockákra vágjuk. A már közölt módon 4 tojásból tartárt készítünk, evvel összevegyitjük. A tetejét leönt­jük, citrom szeletekkel, olajbogyóval diszitjük. Vegyes zöldség eltétele leveshez. (Regáti recept.) Vegyünk uborkát, apró zöld paradicsomot, ügyelve ar­ra, hogy mind épek legyenek, annyira, hogy a szárát sem szabad leszakítani. Vegyünk továbbá sárgarépát, zellert, petrezselymet, zöld babot, ezeket jól megmosva zikkadni hagyjuk, azután az utóbbiakat feldarabol­jak. Egy 12—14 literes fahordót jól kiforrázunk és ki­szárítunk, ebbe a zöldséget rétegesen, sorjában bele­esszük. Teszünk hozzá szemes borst és leostyánlevelet is (a piacon kapható rendszerint). Öntünk rá igen erő­sen sós vizet, olyan mennyiségben, hogy a zöldséget ellepje. Ezután a hordót jól befedjük és 9—10 napra kitesszük a napra, ahol napjában 2—3-szor megforgat­juk. Tiz nap elteltével a hordót a .pincébe tesszük és itt hagyjuk pár hónapon át, amikor már teljesen hasz­nálható lesz. Heti étlap HÉTFör Húsleves vákonylaskával, töltött pala­csinta, gyümölcs. Vacsora: salate de boeuf. KEDD: Reszelt tésztaleves, borjú frikándó, cse­resznyés pite. Vacsora: lerakott tök (spárga módon). SZERDA Burgonyaleves, paprikás borjuszelet galuskával, gyümölcs. Vacsora: gomba tojással. CSÜTÖRTÖK: Zöldborsóleves, sertéskaraj kelkáposzta fő'zelékkel, csöi’öge. Vacsora: bécsi sze­let, öntött salátával, burgonyával. PÉNTEK: Zöldbableves, halpaprikás, gyümölcs. Vacsora: bálmos. SZOMBATI Vegyes zöldségleves, töltött nyelv gom­bás rizzsel, bukta. Vacsora: rakott kar­fiol. VASÁRNAP: Gombaleves, rántott csirke zöldborsó­val, dobos torta. Vacsora: hideg fasi- rozott burgonj-asalátával, kékesi sajt, gyümölcs.

Next

/
Thumbnails
Contents