Keleti Ujság, 1933. július (16. évfolyam, 147-172. szám)
1933-07-16 / 160. szám
KuetiOjskg Vasárnap, 1933. 'julius 16. Megdöbbentő statisztika Románia inlellelEfuel-iminlcaiielltiilijeiroI ...........———ara»— ■— Egy voll álSamEiikár összegyákjeötle az erre vonalLozö adatokat s javaslatot tesz a kelyzet orvoslására (Kolozsvár, julius 15.) Vitathatatlan, hogy a munkanélküliség a gazdasági helyzet igazi fokmérője. És csak azok beszélhetnek a helyzet javulásáról, akik nem tekintették át Románia legújabb statisztikai adatait. Nemcsak az ipari munkásság munkanélkülisége nő, hanem a szellemi pályán működöknél ugyanez a helyzet. Dr. Banu orvos, a munkaügyi minisztérium volt államtitkára összegyűjtötte a szellemi munkanélküliekről a statisztikai adatokat s ezeket a „Hygienia Sociala“ c. folyóirat legutóbbi számában közli. Megdöbbentő ez a statisztika. Érdemes foglalkozni vele. Banu dr. adatai szerint az országban 12 ezer tanító, 8 ezer ta* nár, 546 színész, 1500 ügyvéd, 3000 orvos, 4500 gyógyszerész, megszámlálhatatlan kereskedelmi, ipari és közigazgatási tisztviselő van ma munka nélkül. Még ijesztőbb a perspektíva, ha ezekhez a számokhoz hozzátesszük, hogy az egyetemeken és főiskolákon 34.000 hallgató készül tudományos pályákra cs ezek néhány év múlva szintén bevonulnak a szellemi pályákon tengődő munkanélküliek óriási hadseregébe. De nem is csoda, hogy a munkanélküliek száma napról-napra fokozódik. Sem az állam, sem a magánintézmények nem tudnak uj embereket felvenni. Még ma is a«/ a tendencia, hogy a költségvetés tételeit még inkább össze kell zsugorítani, ami természetesen újabb és újabb elbocsátásokkal jár. Az utóbbi évek nagy bankösszeomlásai szintén jelentős mértékben járultak hozzá a helyzet rosszabbodásához. Ezzel áll összefüggésben, hogy azok az ipari vállalatok, amelyeket a bankok finanszíroztak, szintén beszüntették a munkát s ezzel a tisztviselők és munkások ezrei kerültek ki az uccára. Ki csodálkozik ma már azon, hogy Bukarestben jogvégzett rendőrök irányítják az uccai közlekedést? És hogy a nemrégiben felállított pénzügyi gárdában nem egy olyan embert alkalmaztak, akiknek filozófiai doktorátus, vagy külföldi egyetemen szerzett mérnöki diploma van a zsebében. Banu dr. nemcsak a statisztikai adatokat közli, hanem behatóan foglalkozik a kérdés megoldási lehetőségeivel is. Mindenekelőtt olyan professzionális szervezet megalapozását sürgeti, amely nyilvántartaná az összes szellemi munkanélkülieket. A továbbiakban pedig a következőket javasolja: 1. Állítsanak fel munkaközvetítő irodát, a diplomás és általában a végzett emberek elhelyezésére. 2. A városi intellektiieleket helyezzék el a falvakon. Indokolásul felhozza, hogy Németországban 1930-ig 500 ezer végzett intellektuel kérte felvételét a földművelésügyi iskolákba és ezek egészen rövid idő alatt el is sajátították a gazdasági ismereteket. Nagyrészük a falvakon elhelyezkedésre is talált. 3. Szervezzenek átmeneti tanfolyamokat. Ez az intézmény Lettországban nagyon be- vállt s az a célja, hogy a munkanélküli intel- lektueleket szakmájukon kívül eső területeken helyezze el, illetve megfelelő szakismeretekkel lássa el. 4. Szüntessék meg az álláshalmozásokat. 5. Csökkentsék az orvostanhallgatók számát. 6. Szüntessenek meg néhány gyógyszerészeti fakultást. Egyidejűleg azonban tegyék lehetővé, hogy a végzett gyógyszerészek minden különösebb akadály nélkül nyithassanak gyógyszertárakat. Banu dr. adatai igy vázlatosan is alkalmasak arra, hogy felkeltsék az arra illetékesek figyelmét. Sajnos, a statisztika nem terjeszkedik ki a munkanélküliek nemzetiségi összetételére, pedig kétségtelen, hogy a kisebbségiek még kevésbé tudnak elhelyezkedni a közpályákon, mint a románok. A romániai intellektuelek tragikus helyzetének más oka is van. Az uj államok rendszerint arra törekednek, hogy minél nagyobb számban termeljék a szellemi pályára készülő embereket. Nálunk is ez történt. Közel száz tanítóképző öntötte ki magából évről-évre az uj népoktatókat, hatalmas propagandát fejtettek ki a földművesek körében, küldjék fiaikat iskolába. A gazda pedig földet adott el, megnyirbálta gazdaságát, csakhogy gyermekéből ur lehessen. Most pedig oklevéllel a zsebében eredménytelenül kilincsel a közhivatalok ajtajainál. Nem szeretném, ha félreértenének. A falusi ifjak rendszerint szellemi felfrissülést, uj szempontokat, uj meglátásokat vittek a társadalomba. De egyetlen országnak sem lehet életcélja az, hogy dumping-intellektueleket termeljen. D. B. Letartóztatták és Kolozsvárra szállították a „Káviár“ szerkesztőjét (Kolozsvár, julius 15.) Ismeretes, hogy a kolozsvári rendőrség eljárást indított Grün- wald Ármin, a „Kultúra“ kolozsvári lapterjesztővállalat tulajdonosa és annak hat árusa ellen. A vád az volt ellenük, hogy a temesvári „Káviár“ pornografikus hetilap kiadásában megjelent könyveket hoztak forgalomba- Az ügy teljes megvilágítása végett a kolozsvári rendőrség átiratot intézett a temesvári rendőrséghez, amelyben kérte a „Kaviár“ lapkiadó- vállalat felelős szerkesztőjének a letartóztatását és Kolozsvárra való elővezetését. Az átirat alapján a temesvári rendőrség le is tartóztatta Dinnyés Árpádot, a „Kaviár“ szerkesztőjét és átkisértette Kolozsvárra. Kihallgatását a rendőrség bűnügyi osztálya ma rélelőtt ejtette meg és utána valósziniileg további intézkedésekig átkisórik az ügyészség fogházába. 12 lejért mér megkaphatja elsőrangú szakemberek tökéletes fordításában a konverziós törvény végrehajtási utasításának teljes magyar szövegét Kapható: Vidéken f. hó 18.-ától a Keleti Újság bizományosainál, &©!ozsvárt a lap uccai árusitóinái és a tőzsdékben, továbbá a Minerva könyvesboltban és a Keleti Újság kiadóhivatalában. 15 lej értékű bélyeg beküldése esetén a kiadóhivatal keresztkötés alatt vidékre is bárhova azonnal küldi. Senki sem nélkülözheti
