Keleti Ujság, 1933. július (16. évfolyam, 147-172. szám)
1933-07-15 / 159. szám
Keli tiOjssg Szombat, 1933. július 15. Példátlan gondatlanság okozta a kiskapusi földgázrobbanást «•=- an • Olyan metódussal végezték az uj kút feltárását, mint a petróleummezőkön az olaj fúrásokat — Egy kiváló gázszakértő előre bejelentette az erupciót , Negyvenöt milliard köbméter földgáz elveszettnek tekinthető (Kolozsvár, julius 14.) Tegnap a késő esti órákban vérvörös árnyban úszott az ég Kolozsvár felett. A fény erőssége oly erősnek és közelinek látszott, hogy teljesen tévedésbe ejtette egész Kolozsvár lakosságát, sőt még a tűzoltóságot is. Alig valamivel tizenegy óra előtt a kolozsvári tűzoltóság gőzfecskendője teljes felkészültséggel robogott a borháncsi dűlő felé, azonban a tűzoltók legnagyobb meglepetésükre tüzet Kolozsvár határában nem találtak. Ellenben az ég kárpitja a messze távolban hatalmas füst- és lángnyelveket tükrözött vissza. A vörös lángnyelvek fénye a meglepetésszerűen kigyulladt kiskapusi szonda tü- zéböl eredt. Az erupció színhelyén. Kiskapus határában már meglehetősen nehézzé válik a közlekedés, miután rengeteg érdeklődő, felhasználva minden közlekedési eszközt, igyekszik a katasztrófa színhelyére. Mintegy fél kilométernyire az erupció színhelyétől autónkat egy szuronyos katona állítja meg és innen csak gyalog folytathatjuk utunkat. Mint valami óriási fáklya tárul az egyik domb kanyarulata mögött a szemeink elé a pokoli tűzijáték. A kis megyei ösvényen leirha- tatlanul nagy a forgalom, emberek jönnek- mennek, földdel megrakott traktorok siirög- nek-forognak. A háttérben a zöld mező, felette fehér, bodros felhők, az előtérben pedig hatalmas, százméteres lángoszlop. Óvatosan megkerüljük a lángoszlopot s a mögötte levő szondához érünk. Egy egész sereg mérnököt találunk, akik munkásaik segítségével azon fáradoznak, hogy mielőbb eloltsák a tüzet. Ez a harmadik robbanás az erdélyi gázmezőkön, A kiskapusi gázrobbanás, mely méreteiben az összes eddigi erdélyi gázrobbanásokat felülmúlja a harmadik. Az első volt a kissármási gázrobbanás, mikor Kissármás közelében a Bánfiy-réten történt hatalmas méretű gázrobbanás. Itt naponta 150 ezer köbméter gáz ment veszendőbe. Ez a robbanás a háború előtt, 1911-ben történt, pusztításának méreteire jellemzésül csak azt hozzuk fel, hogy a réten áthaladó Marosludas—besztercei helyiérdekű vasút töltését megsemmisítette és a síneket viaszként görbítette el. 1913-ban Magyarsároson történt hasonló, de kisebbmeretü szerencsétlenség. A mostani, Kiskapus melletti szerencsét lenség arányainál fogva össze sem hasonlítható az előbbi két, kisebb természetű robba nással. Egy levéi, amely bejelenti a robbanást. Ezelőtt két nappal alkalmunk volt, véletlenül bepillantani egy levélbe, atoelyben egy kiváló gáz-szakértő arról értesíti barátját, hogy a kiskapusi 5-ös számú kút fúrását befejezték és elzárták. Az elzárás néhány nappal ezelőtt, julius 11-én történt. A szakértő levelében kifejezést ad aggodalmának, hogy az 5-ös számú gázkutat szerencsétlenség fogja meg semmisíteni, mert nem úgy jártak el fúrásánál, mint kellett i volna. A jóslat pontosan bevált. 11-én zárták le a kutat és 12-én éjszaka bekövetkezett a katasztrófa. Mi okozta a robbanást? A kiskapusi 5. *számu kutat a községtől 2 kilométernyire, ezelőtt négy hónappal kezdették furni. Fúrása simán haladt és a vizsgálatok alapján megállapították, hogy rendkívül bőségesoii fogja ontani a jföldgázat. Szakértők becslése szerint a kút minimum 45 milliárd köbméter gázat kell, hogy szolgáltasson. A gáz nyomási viszonyai is igazolni látszottak ezt a feltevést, mert gigászi erővel, 100 atmoszféra nyomással tört fel a gáz a csőben. A fúrás technikai keresztülvitelénél azonban óriási hibát követtek el; mellőzve az eddigi fúrási rendszereket és azokat az alapelveket, amelyeket földgáz-szondák munkájánál feltétlenül figyelembe kell venni, elkövették azt a hallatlanul szakszerűtlen könnyelműséget, hogy ugyanolyan metódussal fúrtak, mint ahogyan a petróleum-mezőkön az olajfurásokat végzik. Ez a fúrási metódus bármilyen jó és bármilyen modern, a földgáz esetében nem válik be, hiszen a gázak fizikai tulajdonságai egészen mások, mint a folyadékoknak. Ezenkívül más defektusok is történtek a szondázás alkalmával. A csőkolonnák közötti szigetelés rossz volt. Hiába állítják a fúrási műveletek vezetői, hogy a bajt az okozta, hogy az árvíz miatt a szigetelő anyag nem érkezett meg kellő időre. Feltesszük a kérdést, éneikül, hogy is lehet hozzáfogni a fúráshoz? Ez éppen olyan, mintha egy operatőr kés nélkül, egy darab meghegyzett fával akarna vakbél-operáeiót végezni. A fúrási rendszer hibája és a rossz szigetelés együttes hatása váltotta ki a nagy katasztrófát. Az óriási nyomás alatt álló gáz kitört a szigetelésnél, a föld mélyében lazább vezető talajrétegre talált és haladt a föld felszíne felé. Ott, ahol az óriási nyomásnak a felső talajrétegek nem tudtak ellentállni, a gáz kitört. Kétségtelenül hozzájárult a szerencsétlenség keletkezéséhez az is, hogy ezen a vidéken számos fortyogó van. Ezek rendkívül gyengítik a talaj struktúrájának szilárdságát, egyben pedig a magasnyomású gázat, mint kémények vezetik a föld felszíne felé. Éppen ezért kellett volna különös figyelemmel eljárni a kút fúrásánál. Hogy a gáz kitörése után robbanás keletkezett, ennek egyszerű magyarázata az, hogy a kitörési tölcsérből puskagolyó sebességgel kirepülő kövek és mázsás ásványi darabok összeütődtek, szikráztak és a szikrák meggyujtották a kiáramló metán-gázt. Felbecsülhetetlen kürt jelent a robbanás A kiskapusi gázrobbanás mérhetetlen anyagi kárt jelent. Naponta legalább félmillió köbméter gáz megy védendőbe, amelynek értéke köbméterenként egy lejjel számítva, naponta ötszázezer lej. Ez azonban csak a közvetlen kár! Jelentéktelen és egészen elenyésző hányadát képezi annak ... kárnak, ami azáltal állott elő, hogy a robbanás által megsemmisült,, illetőleg íelha.sználhatatlanná vált 45 milliárd köbméter gáz. A kár tehát ilyenformán legalább 45 milliárd lejre tehető, vagyis annyira, mint Románia kétévi költségvetése! Arról a kárról nem is beszélünk, ami azáltal állott elő, hogy a robbanás nagy területén tönkretette és megzavarta a gázmező területének felső rétegét, aminek kiszámíthatatlan következményei lehetnek. Ki felelős a katasztrófáért? A szerencsétlenséget tehát elsősorban az okozta, hogy a fúrásnál hibás volt a technikai vezetés. Másodsorban pedig az, hogy a kormány hozzánemórtőkre bízta a gáz ügyeinek ellenőrzését. Teljesen hiányzik a központi felügyelet. Hiszen a Keleti Újság sokszor irt már arról, hogy i Sonamptan korlátlan diktátora, Motat/ ur csak arra alkalmas személy, hogy a gáz árát addig a mértékig felverje, ami a fogyasztókra nézve teljesen irreálissá teszi a gáz használatát. A Sonarnetan társaságnak a minisztériumban is van embere, aki eddig már bizonyára megállapította azt a helyszínen, hogy a szerencsétlenséget a társaság emberein kívül álló dolgok idézték elő. Szakemberek előtt azonban teljesen világosan áll a szerencsétlenség oka és tárgyilagosan levezetett vizsgálat bizonyára be fogja bizonyítani, hogy a szerencsétlenséget elsősorban hanyagság, gondatlansáí/ és tudatlanság okozták. Meg kell állapítanunk, ' hogy a Magyar Párt részéről dr. Gyárfás Elemér szenátor és Barabás Béla képviselő a parlamentben több- izben interpelláltak a földgáz ügyében. Sajnos, az interpellációknak semmi hatása sem volt, pedig nagyon helyesen mutattak rá arra, hogy a gáztársaságnál uralkodó állapotok tarthatatlan okKérdést kell intéznünk a kormányhoz, hogy meddig tűri még azt a vagyonpocaéko- lást, ami a földgázzal kapcsolatban történik1? A petróleumvidéket állandó felügyelet alatt tudja a kormány tartani és megfelelő műszaki emberek a helyszínén megszervezett hivatalok segítségével gyakorolják az ellenőrzést. Az erdélyi gázmezők ellenőrzése Bukarestből történik. Világos dolog, hogy ilyen körülmények között nem is lehet az ellenőrzést komolyan venni. Vájjon miért tűri a kormány, hogy a földgáz urai a monopoltörvényt şzabottâljâk? Olyan kérdések ezek, amelyek minden szakember leikéből naponta százszor is kitörnek. Lehet-e segíteni a veszedelmen? A szerencsétlenség természetéből következik, hogy a kár, ami a robbanás által keletkezett, pótolhatatlan. Legfeljebb arról lehet szó, hogy a tüzet eloltsák és arról, hogy, ha megfelelő technikai felkészültséggel fognak neki, talán bizonyos mértékig meg tudják fékezni a földből feltörő gázat is. Ez azonban nagyon valószínűtlen. Hónapok, esetleg évek költséges munkája szükséges ehhez, akárcsak Morémban. Közben pedig állandóan számolni kell azzal a veszedelemmel, hogy a gázmezőkön ezzel a robbanással megbomlott a talaj felsőrétegében a rend és könnyen további végzetes katasztrófák keletkezhetnek. _ Dr. Szász Ferenc. Alhirek az erdőtűzről és Medgyes veszedelméről. (Kiskapus, julius 14.) Azokra a túlzott rémhírekre, amelyek szerint a kiskapusi föld- gázrobbanás erdőgyulást idézett volna fel és tartani lehet attól, hogy a tiizveszedelem Mctí- gyes városára is átterjed, a Keleti Újság kiküldött tudósítója kiutazott a helyszínévé. Megállapítottuk, hogy akármennyire is nagyméretű az erupció, akármilyen suiyos anyagi károkat is idézett elő az a vétkes gondatlanság, amely kellő szakértelem hiánya miatt előidézte a föld gázkitörését, azonban attól a veszedelemtől nem kell tartani, hogy a tűzvész tovább terjed és ember? életeket is elpusztítással fenyegetne. Az a földgáz-forrás, amely kilökte magából a zárókészüléket, mintegy száz méteres gázoszlopot lövel ki magából. Fenti tudósításunk magyarázatát adja annak, hogy gyűl- ladt meg ez a gázoszlop és hogyan alakult at lángoszloppá. A szakértők most azon tanácskoznak, miképpen oltsák el a föídgáz-tüzet es hogyan zárják el ismét a forrást, hogy a földgáz elröppenésót megakadályozzák. Az erupció ezenkívül meglazította a forrás körüli földrétegeket és számos helyen szivárog ki a földgáz. A kitörés helyét különben kordonnal vonták körül s a puszta területen veszedelem semmit sem fenyeget. Erdő sincs a közvetlen közelben, tehát nincs szó arról, hogy erdőtüzek támadtak volna. Helyszíni tudósításunk különben — amelyet legközelebbi számunkban köz- lünk — be fog számolni a kiskannsi robbanás egész komplexumáról.
