Keleti Ujság, 1933. július (16. évfolyam, 147-172. szám)
1933-07-12 / 156. szám
sei fiház BUDAPEST V. Előfizetési árak belföldön: Egész évié 800, félévre 400, Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: CluJ-Roloasnegyedévre 200, egy hóra 70 lej. Magyarországon: Egy ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP vár, Strada Baron L. Fop (volt Bras sal ucca) 5. szám. évre BO, félévre 25, negyedévre 12.50, egy hónapra 6.50 VVT ^viTOTVAAT t'C 071 tvf Telefon: 508. — Levélcím: Cluj. postafiók 101. szám. pengő. — Egyes szám ára Magyarországon 20 fillér. 2L\ l. ÖVI Uh 1 Alii lob. oAAM. Kéziratokat senkinek sem küld vissza a szerkesztőség. GÖMBÖS bécsi útja miatt élénk tevékenységet fejt ki a kisantant diplomáciája Londoni megállapodás alapján összeül a román-orosz vegyes bizottság Dnyesztermenli orosx IimlcjYakoFla&toIc Összeül a román-orosz vegyes bizottság vékenységet fejt ki Bécsben. ahonnan állandóan érkeznek az információk Bukarestbe. A kisantant és a vörös hadsereg hadgyakorlatai. Egyes lapok Bukarestben arról Írtak, hogy az oroszok a Dnyeszter mellett az idén nem tartják meg a vörös hadseregnek azt a gyakorlatát, amit jó idő óta minden évben megtartottak. A megnemtámadási paktum után lemondottak volna ezekről a határmenti katonai gyakorlatokról. A félhivatalos Lupta azt irja, hogy a hadgyakorlatok elmaradásáról szóló hirek alaptalanok. Egyes lapok arról Írtak, hogy a kisantant államok hadseregei közös hadgyakorlatot tartanak, összekombinált tervekkel. A Lupta ezekre a hírekre is^ megírja, hogy teljesen alaptalanok s nem is fordult még elő békeidőben, hogy valamelyik ország hadserege a másik ország területére menjen gyakorlatozni. kezik és kihallgatáson jelenik meg Savéi Ra- dulescu külügyi alminiszternél az értekezlet végleges programjának megállapitása végett. * Vaida a restabilizáció ellen. Vaida miniszterelnök interv jut adott a Dimineaţa számára. Arra a kérdésre, mi igaz a kormány kebelében támadt ellentétek híreiről, kijelentette, hogy azok, akik e híreket indítják, jobb volna, ha saját portájuk előtt sepernék a szemetet. Arra a kérdésre, mi igaz a restabilizáció tervéről, ezt mondotta a miniszter- elnök: —• Én nem játszom az őrültet, hogy alkalmat adjak a játékra azoknak, kik börzespekulációkra akarnak kihasználni ilyen terveket. Infláció, restabilizáció, távol állanak tőlem. Én, aki kormányon vagyok, nem akarok kompromittált örökséget hagyni az utánam következőknek. A Lupta szerint Vaida fokozott tevékenységet kezdett a román exportügy érdekében. Tervekkel foglalkozik és foglalkoztat másokat, a gabona, petróleum és fa feketetepgeri exportja érdekében. ! A júliusi beszéd Julius 11-én, egy forró és lázas nyári napon mondotta el minden idők leghatalmasabb erejű magyar szónoka, Kossuth Lajos a magyar történelemben legemlékezetesebb, legfeledhetetlenebb és leghatásosabb parlamenti beszédet. Az évforduló sokféle szempontot vetett fel a visszaemlékezés számára s a történelmi megállapítások között a mi számunkra tanulságos kell hogy maradjon ez a szónoki hatás azért, mert annak a gyönyörű magyar ékesszólásnak julius 11-i mondatai között, amiket az iskolákban meg is tanultunk annak idején, vannak olyanok, melyek a mai magyar embernek is a szivéhez szólanak. Vannak Kossuth Lajosnak olyan szavai ebben a beszédben, amelyek nemcsak történelmi felbecsülhetetlen értékű emlékek, nemcsak a szónoklattan iskolai és irodalmi drágakövei, hanem bele kell, hogy vésődjenek a későbbi, a mai nemzedéknek a leikébe is. Azon a negyvennyolcas nyári napon Kossuth Lajos a magyar népképviselet és igy a magyar nemzet előtt azt mutatta ki a maga ragyogó szónoki művészetével, de a bekövetkezett és bekövetkezhető tényeknek reális felsorakoztatásával, hogy mennyire magára hagyatott a magyar, népek s hatalmak kavargó áradatai között, minden irányból a bekerítő ellenséges. indulat határtalan gyűlölete fenyegeti s fegyvertelenül, hatalmi erő nélkül, kiszolgáltatottan áll ebben a gytilöíettengerbeD, akkor, amikor a népszabadság alapelveire és alapjogaira akar uj életet epiteni. Az elhagyatottság, a megtámadottság, a kiszolgáltatottság tudatára ébresztették a magyar nemzetet az ő megrázó szavai s ezt a felébresztést az ő mesteri szónoki ereje végezte el úgy, hogy a hallgatósága ott érezte magát porbasujtottan a történelem lábai előtt. De erre az ö gigantikus szónoki ereje hirtelen felölelte és a magasba emelte nemzetét. Ezek voltak azok a szavai, amelyeket nem szabad, mert nem lehet elfelejteni. Ezekben a szavakban értette meg, hogy a magyar nemzetnek, de minden nemzetnek, ha történelmi nagy hivatást akar betölteni, önmagában kell megtalálnia az erőt. Mások gyámolitó felsegitésére számítani érs erre várni, erre alapítani jövőt, kilátástalan, kétséges reménység. De nincs olyan veszedelem, amivel szembe ne lehetne nézni, ha tisztában van a nemzet a saját erőivel. Olyan nemzeti egy akaratra van azonban szükség, amely adott pillanatokban félre tud tenni minden más kívánságot, minden más fájdalmat s közös nagy nemzeti fájdalom parancsára dobban össze minden ember szive. Az iskolában megtanultuk ezeket a szavakat, hogy tűrnie kell minden sajgó kebelnek, várnia kell minden más kívánságnak, amikor a nemzet létkérdéses kielégítetlen nagy kívánsága áll szemben az egyénekkel. A nemzeti lét öntudatának kijelentésszerü szózata zendiilt meg a Kossuth Lajos ajkán s az a kiszolgáltatott, végérvényes eltiprásra kiszemelt kis nép ez apostoli szavaknak hatása alatt sorakozott fel nemzetté azokra a nagy tettekre, amelyekkel a szabadéletü nemzetek sorába igyekezett íelküzdeni magát. A történetét ismerjük ennek a szabadságküzdelemnek, ismerjük fényes tényeit is, gyászát is. Az a tanulság azonban, ami a Kossuth szavaiban megmaradt a magyar nemzedékek számára, örökérvényű kell hogy legyen- A felkorbácsolt és magasztos magasságba emelt nemzeti öntudat csodákat müveit. A világ két nagyhatalmának hadseregrengetegei s a másféle ellenségek nagy száma sem tudta többé kiirtani a nemzet leikéből azt a tudatot, hogy szabad életre van joga ezen a földön. írják a krónikák, hogy Kossuth Lajos lázas betegen vánszorgott fel ezen a napon a ma(Bukarest, julius 11.) Az orosz megnemtámadási paktum megkötése után a várható következmények felől sokféle találgatás és kombináció indult meg, amelyek közül azonban kevésnek van realitása. A kisantant közös akcióiról kombinálnak a lapok s arról is beszélnek, hogy a Gónmös magyar miniszterelnök bécsi útja különös elővigyázatosságra készteti a kisantant diplomáciáját. Gömbös bécsi útja miatt. Az Adevérül a Gömbös magyar miniszterelnök bécsi útjáról azt állapítja meg, hogy úgy a Gömbös, mint a Dollfuss kancellár nyilatkozatai s a kiadott hivatalos kommünikék igyekeznek lecsökkenteni a bécsi tanácskozásnak a jelentőségét. A bukaresti lap azt az információját közli, hogy e kommünikék és nyilatkozatok mögött szó van olyan vámunióról, amely Romániára és a kisantantra nézve nem közömbös. Sőt számolni kell azzal, hogy ez Románia és a kisantant ellen alakul ki. Éppen ezért a kisantant diplomáciája éber te(Bukarest, julius 11.) A megnemtámadási paktum után újból rendezni igyekeznek a dnyesztermenti határincidensek ügyét- A folytonos határincidensek letárgyalása jó idő óta abbamaradtamért az oroszok egyszerűen nem vették fel mostanig a tárgyalásokat. A Bessz- arábiában állomásozó Muca tábornok, a román-orosz vegyesbizottság elnöke, felszólítást kapott a külügyminisztériumtól, hogy készítse elő a bizottság mielőbbi ülését. Már két éve nem ült össze ez a bizottság, amelynek igy igen sok ügyet kell majd elintéznie. A külügyminisztérium arra kérte Muca tábornokot, végezze el az összehívással kapcsolatos formalitásokat, állapítsa meg az ülés helyét és időpontját- Ez alkalommal azonban nemcsak a szokásos határincidensek és határ- forgalmi kérdések kerülnek megbeszélésre, hanem a bizottság uj működési szabályzata is, valamint más nagyfontosságu kérdések, amelyekre nézve Londonban megállapodás történt a két állam külügyi képviseletei között. Muca tábornok a napokban Bukarestbe ér* gyár parlament üléstermébe. Két ember vezette fel a lépcsőkön, alig tudott járni. Testének lázából azonban a magyar szív őszinte tüze lobbant fel és a szivek lángja egyetlen dobbanásban csaptak össze. Az elhagyatottság- ból, a kiszolgáltatottságból csodálatosan hatalmas erőt varázsolt elő. Mert az összefogásnak, az egységbeolvadásnak a megteremtője volt ezen a napon. S az összetartásnak, az egységnek tanulságát állítja elénk ennek a legnagyobb hatású magyar szónoklatnak a történelmi emléke.
