Keleti Ujság, 1933. június (16. évfolyam, 123-146. szám)
1933-06-10 / 129. szám
4 KeletiUjsxg Szombat, 1933. junim 10. A magyar parlamenti csoport Írásban is panaszt tett a kormány- elnöknél a sinfalvi rombolásokért Összeegyeztethető-e a nemzeti érzés a vagyon elleni deliktnmokkal ? — Beadták az ideiglenes kárlistát (Bukarest, junius 9.) A sinfalvi és borrévi rombolások ügyében még nem történt meg az az intézkedés, amit a magyarság a kormánytól várt. A magyarság nevében az eset megtörténte után Bethlen György grófnak, a Magyar Párt elnökének megbízásából Wilier József képviselő, mint a párt parlamenti csoportjának főtitkára jelent meg Vaida Sándor miniszterelnöknél. Wilier képviselő a szóbeli eljárások után Vaida Sándor kormányelnöknek a következő írásbeli panaszt nyújtotta át: Miniszterelnök Ur! Gróf Bethlen György képviselő ur, a Magyar Párt elnöke megbízott, hogy a magunk részéről is föltárjam TNagyméltóságod előtt azokat a sajnálatos eseményeket, melyek ez év május 28-án tartott tordai antireviziós gyűlést nyomon követték, s melyekről Exellenciád bizonyára saját hatósági közegei révén is értesült. ji , -4 ii A gyűlésen résztvett, s ott felizgatott tömeg dühének áldozatul esett két tordamegyei magyar község: Sinfalva és Borrév és az ott el követett rombolások és fosztogatások annyival inkább érthetetlenebbek, mert a községek lakói soha, semmiféle cselekménnyel, magatartással rá nem szolgáltak a brutális bánásmódra. Exellenciád legjobban tudja, hogy a romániai magyar kisebbség az állammal szemben mindenkor feddhetetlen magatartást tanúsít és arra sem volt eset, hogy az ország többségi lakosaival szemben provokálóan lépett volna föl. Politikai gyűléseken mindig résztvesz a hatóság képviselője és számos ízben elismerték e kiküldöttek, hogy a magyarság-politikai vezérei csak higgadtságra, törvénytiszteletre, lojális magatartásra intik a népet. Ennek különben meg is van a foganatja: egy pár. erőltetett sajtópertől eltekintve, melyek legnagyobb része a bíróság előtt felmentéssel végződött, a román impérium első percétől fogva, mind a mai napig egyetlen politikai pör elő nem fordult, melyért a magyarság politikailag szervezett összcsége felelőssé lett volna tehető, ellenben fiaink becsülettel katonáskodnak, polgáraink a legnagyobb adóterheket is iparkodnak teljesíteni, egyházaink és iskoláink működése pedig számos Ízben a magas kormánynak is kiérdemelt« tökéletes megelégedését. Annyival fájdalmasabban érint bennünket a tordamegyei kinos tapasztalat és Exellenciád bizonyára osztja azt a meggyőződésünket, hogy az áldozatok kártalanítását és a bűnösök meglakoltatását nemcsak a megsértett igazság, hanem az állam magasabb érdeke, a magyar kisebbség fölzaklatott lelkiállapotának lecsen- desitése és további lojális érzületének lehetővé tétele is megköveteli. Van azonban még egy aggasztó tünet, melynek kiirtása szintén közös érdeke mindannyiunknak, de legfőbb érdeke az állam jó hírnevének. Azokra a fosztogatásokra kell rámutatnom, melyek néha kísérői a politikai tüntetéseknek, legyenek azok antiszemita, vagy magyarellenes jellegűek.. A nép értékes elemeinek leikébe mindenképpen be kellene vésni. az összeférhetetlenséget, mely a legszentebb érzület, a nemzeti érzés megnyilatkozása és a vagyonelleni deliktu* mok elkövetése között kétségtelenül fennáll. Az olyan elemek, melyek ilyen botrányba ful- 1 osztják a politikai demonstrációkat s amelyek rombolások kárvallottad ruházatától, ágyneműitől s egyéb, nélkülözhetetlen értékétől is megfosztják: elsősorban nem is a katonai karhatalom, hanem a tüntetés komoly, tiszté- séges érzületül résztvevőinek ellenőrzése alatt kellene, hogy. álljanak. Az ilyen elemek nem, méltók arra, hogy jólclkü, becsületes szándékú emberek gyülekezetében részt vegyenek. Ha ettől sikerülne a politikai demonstrációkat meg- tisztitani, úgy erős meggyőződésem szerint a durva kilengéseknek elejét is veheti a hatóság és a fegyelmezett elemek összefogása, mert hiszen, mint már. hangsúlyoztam, senki és semmi a magyar kisebbség részéről nem hivja ki a szenvedélyeket. A helyzet gyökeres megjavulását azonban el sem képzelhetjük a hatóságok erélyének és komoly fellépésének lényeges megjavu- lása nélkül, mert mély sajnálattal kell megállapítanunk, hogy az elfajuló tüntetések legnagyobb részt a karhatalom tétlensége, vagy tehetetlensége mellett zajlanak le. Gál Miklós dr. tordamegyei képviselőtársunk összeírta az első helyszíni látogatás során megállapítható károkat. Midőn ez adatokat Exellenciád rendelkezésére bocsátom, ismételten kérem, hogy az anyagi és erkölcsi elégtétel sürgős megadását a legnagyobb créllyel követelni méltóztassék. , Mély tisztelettel: Dr. Wilier József sk. képviselő, a Magyar Párt parlamenti csoportjának főtitkára. E beadványra a kormány megfelelő válaszát az intézkedésekben várjuk. Olyan intézkedésekben, amelyek alkalmasak a további vagyonelleni és személyellem támadások megelőzésére, de amelyek a megtámadott és kifosztott magyar családok számára igazságot mutat. Migray: A marxizmus csődje Tartalma: A Kapitalista világrend kialakulása. A libe- ralinnus és gyakorlati következményei. A marxizmus és aszociálista elmélet. Kautsky. Lenin. TrotrkiJ. Stalin. A» ipar szocializálása _______ Oroszországban és a munkásság helyzete. A mezőgazdaság szocializálása és a parasztság itelyzele. Szocializmus vagy államkapitalizT „ mus. Az ipar íejlődése az elmúlt száz eszLbdriKI jendő alatt. A mezőgazdaság. Az uj föderakaphatóa tiv «a:Eda3ági rend„MINERVA“ KÖNYVESBOLTBAN CLUJ-KOLOZSVÁR. Tiszai tragédia Vaknak tetette magát a kijátszott férj és belecsalta feleségét az örvénybe (Szeged, junius 9.) Tegnap este ordítva rohant végig Máté község főuccáján egy feldúlt arcú, tébolyodottnalc látszó ember: - ■ — Fogjanak' meg... Gyilkos vagyok! — üvöltötte futás közben. — Megöltem a feleségemet ! Az emberek mindjárt megismerték, hogy Tót-Nagypál János jómódú községbeli gazda fut végig az uccán eszeveszett kiáltozással. — Tartóztassalak le, — mondta a csendőröknek Tót-Nagypál, — mert én vagyok az oka annak, hogy az asszony meghalt. Én öltem meg az asszonyt!... Tót-Nagypál János, amikor megnyugodott kissé, elcsukló és szakadozott hangon mondta jegyzőkönyvbe vallomását: — Fiatal, szép feleségem volt, akivel eleinte a legszebben éltem. Soha eszembe sem jutott volna, hogy gyanakodjam feleségemre- Egyszer azután mégis arra jöttem rá, hogy a Zsuzsi'megcsal. Rettentően elkeseredtem és akkor érlelődött meg bennem egy gondolat: . Bosszút állok!-. — Egyszer, mikor hazamentem, — folytatta vallomását — ott találtam a feleségem szeretőijét- Mindjárt átláttam a szitán... Tudtam, liógy annak jut a jó falat és nekem csak a sovány leves. Gondolkoztam, hogy játsszam ki az asszonyt, hogy ezutájn is jó kosztot kapjak. Azt mondtam, ne adjon nekem ilyen kövér ételt enni, mert úgy érzem, hogy ettől hályog női a szememre és megvakulok... Másnaptól kezdve az asszony minden jó falattal engem traktérozott, hogy megvakuljak. Kis idő múlva azt mondottam íneki: annyira rossz már a szemem, hogy nem is látok. Ettől kezdve a szeretője már ott is aludt nálunk. Ma délután .valamin összeszólalkoztunk. Vaknak tettetve magamat, azt mondottam az asszonynak: „Az én életem úgy se ér már semmit. Te még fiatal vagy, nem akarok az utadba állam, mert nagyoln szeretlek- Menjünk ki a Ti- szapartra, odaállok és te hátulról belöksz, a vizbe! Senki sohase fogja megtudni, mi történt...“ — A gonoszlelkü asszony mindjárt vállalta, hogy végrehajtsa akaratomat. Kimentünk a Tisza partjára. Az asszony felment d meredek part szélére s onnan szaladt le, hogy nagyobb erővel lökhessen be a vizbe. Araikor már egész közeiért hozzám, fölnyitottam' behunyt szememet és félreugrottam- Az asszony már nem tudott megállni és beleesett a Tiszába.. így álltam rajta bosszút! Újra sirvafakadva kiáltozni kezd: — Tartóztassanak le, mert én öltem meg a feleségemet! .. A csendőrség nem tudja: ^mitévő legyen" Nem tudja, hogy minek minősítse^ az esetet: gyilkosságnak, vagy öngyilkosságinak■ De óvatosság kedvéért egyelőre fogva tartja Tót- Nagypál Jánost és a jegyzőkönyvet átküldi« a szegedi ügyészségre. Döntsék el ott: tör- tént-e bűncselekmény, vagy sem? / MEGJELENT I A romániai könyvpiac szenzációja, Körmendi Ferenc világhírű 1000 angol fonttal díjazott regényének, UDAPESTI KALAND-NAK OLCSÓ PROPAGANDA KIADÁSA. Az 500 oldalas diszes kiállitásu könyv már átvehető a Keleti Újság kiadóhivatalában tluj-Kvár, Strada Baron L, Pap (volc Brassai utca) 5. ißbil 44 lej MEGJELENT! lefizetése ellenében. Eddig A buda-1 pesti kaland ára 180 lej volt. Vidékiek küldjenek be 54 lejt. Minthogy A budapesti kaland olcsó kiadása. csak korlátolt számban készült, mindenkinek érdeke, hogy mielőbb átvegye a regényt, melyből nem jelenik meg második kiadás. ■HM
