Keleti Ujság, 1933. június (16. évfolyam, 123-146. szám)

1933-06-04 / 126. szám

Vasárnap, 1933. jutplus 4. Fehér lapot íratott alá az alsórákosiakkal az ottani jegyző (Kolozsvár, junius 3.) Megemlítette a Keleti IJjság, hogy a nagyküküllőmegyei Alsó­rákos község székely lakosságából egy csoport jelent meg a vasárnapi segesvári gyűlésen. A hivatalos rendelkezés megállapította azt is, hány ember öljön fel az alsórákosi állomáson a vonatra, mert a megfelelő számú vasúti sza­badjegy kellett hogy rendelkezésre álljon. Mindebben nincsen semmi rendkívüli, mert ál­talános rendelkezés szerint jártak el. Azonban az alsórákosiakkal aláírattak valami ivet, aminek titokzatos a célja s amire igen különös körülmények között kerültek rá az aláírások. Az alsórákosial« ugyanis most egy nyilatkoza­tot szerkesztettek, amit itt közlünk s aminek igén érdekes a magyarázata. A nyilatkozat a következő: Alólirottak, akik az 1933. év májas 28-án Segesváron tartott antirevizionista gyű­lésre utaztunk és elutazás előtt egy kimu­tatást a helybeli községi irodán aláirtunk, kinyilatkoztatjuk, hogy az általunk aláirt kimutatást, melynek felzeto (nyilván félre- vezetési szándékból) nem volt kitöltve, ab­ban a tudatban irtuk alá, hogy az a CFR pénztárhoz szükséges, a szabadj.egyek ki­adása végett. Miután megállapítást nyert, hogy az aláíratott két példány (az egyik indigóval másolva) nem a nevezett helyre lett beadva, kinyilatkoztatjuk, hogy ha az általunk aláirt kimutatások más célra lesz nek fordítva, beleegyezésünk nélkül tör­ténik. Alsórákos, 1933. év nrájus 29-én. (Aláírások.) Szükségesnek tartották az alsórákosiak ezt a nyilatkozatot kiállítani azért, mert a hivata­los közeg eljárása gyanút keltett. Nem lehet tudni, micsoda iv alá került az ő aláírásuk s nincsen kizárva, hogy valamilyen politikai bi- zalomszállitásra akarják felhasználni. Mert ennek az aláírási Ívnek a története a követ­kező : Május 26-ára a jegyző a községi irodára idézte az alsórákosi négy egyházközségnek a papjait, vezetőit, a falusi szövetkezet, egyletek vezetőit s azokat, akiknek iparengedélyük, vagy italmérési engedélyük van. Közölte a megjelentekkel, hogy a prefektusi rendelet szerint minden testületnek be kell jelentenie azok neveit, akiket a segesvári gyűlésre bekül­dőnek s a névsort sürgősen be kell mutatni a prefektusnak. A megbízottak neveit még az­nap este be kell jelenteni. Azokat, akiket a tes­tületek bejelentettek, másnap, 27-én estére a jegyzői irodába idézték meg. Ott a jegyző elő­adta, hogy a vasúti szabadjegy kiállittatása végett közös kérést kell beadni egy ivén a vas­úti állomáshoz. Nem volt ideje a kérés szöve­gét megírni, Írják alá a tiszta ivet, ö utólag majd ráírja a szöveget. Az emberek nem gya­nakodtak s hogy gyorsan távozhassanak, alá­írták az eléjük tett ivet, amelyet először Ghadea jegyző és Kádár primár irtak alá. Az elutazás alkalmával meglepetéssel konstatál­hattak, hogy nem ezt az ivet adták be a vasút­hoz, hanem csak egy olyan névsort, amelyen nem voltak aláírások. A meglepetés keltette fél a gyanút s az aláírások beszedésének körül­ményeire visszagondolva, ez a gyanú az embe­rekben, a község vezetőembereiben mindjobban megerősödött. Ezzel a nyilatkozattal akarnak tiltakozni az ellen, hogy az ő aláírásaikat bár­milyen célra is felhasználják. Ök aláírták az ivet azért, hogy a segesvári utazáshoz szabad­jegyet kapjanak, de csak is ezért és kizárólag a vasúthoz adresszálva. Ha akármire, párt- politikai, vagy más célra használják, akkor az hamisítás lenne. Nem alaptalan a kíváncsiság: mi történt ezzel a nagyküküllőmegyei alá­írási ivvelí I fiiváió eladók, akik az élelmiszer kereskedelemben jártasok és bírják a román, magyar, német nyelvet, nagyvállalathoz kerestetnek. Ajánlatok életpálya pontos leírásával és fény* képpel továbbit Rudolf Messe S. A. Bucureşti B Bulev. Brátianu 22 „Spezialgeschäft 14“ jelige I alatt h Szoros egységbe fogja a kísantant három tagállama gazdasági termelését Egységesítik a kereskedelmi és váltójogot és előkészítik a preferenciális vámrendszert (Prága, junius 3 ) A kisalntant konferencia prágai ülésezéséről újabb részletek kerülnek a nyilvánosság elé. A tárgyalt anyag időszerű külpolitikai problémáin, a négyhatalmi egyez­mény letárgyalása, a leszerelésen és a szom­széd államokhoz való viszony szabályozásán kí­vül egy sereg olyan kérdést vitattak meg, amelyek a kisalntant probléma-körének hosszú időre való állandósítását célozzák. A Prágában ülésező állandó bizottság gyakorlati formát öntött a kisantant gazdasági tanácsa szerveze­tébe. Kimondották, hogy az uj gazdasági sta­tútumnak fokozatosan fel kell ölelnie a három állam gazdasági életének minden vonatkozá­sát. A gazdasági tanács elsősorban mindazok­kal a kérdésekkel fog foglalkozni, amelyek a kisantant három államában az általános vám­tarifarendszerre vonatkoznak. Első feladata az lesz, hogy preferenciarendszert dolgozzon ki a három állam között és elérje az áru­cser efor galo m kibőv itését­Enlnék a rendszernek a részleteit fokozatosan a gazdasági tanács fogja felülvizsgálni, mi­közben természetesen a nemzetközi kongresszu­sok és a genfi intézmények határozatait is megvizsgálják. Behatóan fogják megvitatni a kontingentálás rendszerét is, hogy a három állam között létrehozzák az üzleti viszonyok megerősödését. A gazdasági tanács részletes tervet dolgoz ki a három állam behozatala és kivitele számára, hogy ilyen módon a kölcsö­nös kivitel nagyságát lehetőleg emelje, E terv kidolgozásánál harmadik ál­lamok érdekeit is figyelembe fogják venni­A gazdasági tanács ezenkivül előkészíti a gyáripari termelés egyiitt- munkálkodását, vegyes kereskedelmi kamarák létesítését, a vasúti szállítási tarifák egységesitését, a du­bai hajózás együttmunkálkodását, valamint a posta-, táviró-, telefon- és rádió-összekötte­tések megjavítását. A gazdasági tanács már most külön bizottságot alakit, amely a gazdasági élet minden ágában foglalkozik a nor­malizálás kérdésével, amely elsősorban a katonai felszerelésre fog vonatkozni. Ezenkivül egységesíteni akarják a kereske­delmi és váltójogot, valamint a vámjogot, meg akarják akadályozni a kettős megadózta­tást a kisantant államok területén, egységes tervet dolgoznak ki a kisantant államok tu­risztikájának fejlesztésére és mindent el fog­nak követni, hogy a három kisantant állam jegybankjai együttmunkálkodásukkal hozzá­járuljanak a barátságos viszony kimélyité- séhoz. Miután a kisantant állandó bizottsága még néhány megoldatlan függő kérdéssel fog­lalkozott a három államra vonatkozólag, elha­tározták, hogy az állandó bizottság legköze­lebbi ülését Genfben tartják meg a Népszövet­ség ülésszaka alkalmával, az azt követő ren­des évi gyűlés pedig 1934 májusában Buka­restben lesz. Knerrtirsjffi enunţa Ha elmulasztották az Állami Sorsjáték * L osztályát, tegyék jóvá a hibát azzal, hogy legalább a II. osztályú sorsjegyet veszik meg. Minél később lépnek be a já­tékba* annál drágábban kell a sorsjegyet megfizetniük. A II. osztály sorshúzásai 1933• junius hó 7.- és 9.-én lesznek !? osztály sorsjáték üzlete Kereskedelmi Hitelintézet R.-T, a Román Állami Osztálysorsjáték főelárusitója Claj-Kolozsvár, Piaţa Unirii 20. szám. Erdély és Bánát hivatalos főelárusitója : Banca Iliescu S. A. Clui.

Next

/
Thumbnails
Contents