Keleti Ujság, 1933. június (16. évfolyam, 123-146. szám)
1933-06-28 / 144. szám
'Szerda, 1933. 'junius S8. KcibtiUjsxg Szováta, 1933. Kiépült az uj iszapfürdő, amely veiefeedsk a postyéixivel Kádár József példamutató tevékenysége az erdélyi magyar irodalom népszerűsítéséért — A lakosság nyomora miatt még a falu orvosai is elmenekülnek Kisebbségi vívmány: Ha a magyar himnuszt csárdás tempóba húzza a cigány9 akkor szabad reá táncolni (Szováta, junius 27.) Két Szováta van Erdélyben- Az egyik: a falu, a másik: a fürdő. Vasárnapon meglátogattuk mind a kettőtA fürdő igy szemre szebb, impozánsabb, mint amikor utoljára láttuk, gondolom, négy évvel ezelőtt. Azóta a villák, szállók, vendéglők egész sora épült ki, úgy, hogy ma Szováta öt-hatezer fürdővendég befogadására képes. Kiépült az impozáns Casa Magistraţilor, pompás, kétszárnyas épület-tömb egy kedves domb oldalában. Itt helyezkednek el oicsó árak mellett az üdülésre sóvár állami tisztviselők. Kiépült egy uj iszapfürdő is, amelyről azt mondják, hogy gyógyhatásban vetekedik a pöstyénivel. Szóval ez a fürdőhely jobb sorsra érdemes. De az eső az idén mindent elmos. Most is esik az eső, csak a vendég nem „esik“. Vasárnap, noha aránylag e napon a rossz időjárás is törvényes munkaszünetet tartott, csak kót-három autó érkezett a telepre. Miután az idény nem startol kedvezőéin, az árak is „estek“ Szovátán. Aki szerényebb igényű, már száz lejért is kap penziót. Viszont a fürdőárak kissé magasak- A Medve-tóban egy szabadfürdő huszonöt lej, borravalókkal, lepedővel harmincöt-negyven lej. Egy kicsit sok. * Denem célunk fürdőlevelet irni, egyrészt, mert nincs miről, másrészt pedig, mert nem e célból érkeztünk Szovátára. (Kissé körülményesen, ennyi fáradsággal egy kolozsvári ember a Balaton partjain teremhet-) Egy igen lelkes magyar ember, Kádár József hitelszövetkezeti igazgató, miután egy évvel ezelőtt megalakította a szovátai református dalkört, a fejébe vette, hogy a szovátai magyar nép művelésére hóyiapr ól-hónapra kulturdélutánokat rendez, amelyek mindegyikére meghív egy-egy erdélyi magyar irót. Vasárnap rendezték az első ilyen kulturdélutánt a Petőfi- szálló nagytermében Nyirő József és e sorok írójának meghívásával- Nyirő József akadályoztatása miatt nem jött el, maga helyett egy szivbe markoló tanulmányt küldött a magyar család és a magyar irodalom összefüggéseiről, amelyet Máthc Elek sóváradi református lelkész olvasott fel igen nagy érdeklődés mellett. Jómagam egy novellával és irodalmi adhor- tációval szerepeltem. De bem erről akarok beszélni. Meg kell állapítanunk, hogy példaadó vállalkozás, hogy egy magyar község a saját erejéből rendszeresen vendégül lássa az erdélyi magyar irodalom munkásait, akkor, mikor hasonló áldozatkészséget csak a legritkább esetben és akkor is csak szórványosan tapasztalunk nagyobb erdélyi városok részéről is. — Kell áldozatokat hozzujnk — mondotta nekem Kádár József —, mert népűink szellemi ellenállása és művelődési fogékonysága egyre csökken. Szent meggyőződésem, hogy e kul- tnrdélutánok fel fogják kelteni az érdeklődést az erdélyi irodalom iránt is és igy fokozott munkával elérjük, hogy az erdélyi könyvet idehaza is olvassák és nem csak az országhatárokon kivül. Szó terelődik arra is, hogy mennyi akadályba kerül egy-egy művelődési megnyilatkozás megrendezése. A református és katolikus egyesületek a tél folyamán többizben is megkísérelték irodalmi előadások tartását, műkedvelő előadások megrendezését- Minden esetben elgáncsolták. Kádár Józsefnek azonban sikerült a vármegyei magyar képviselővel, Ferenczy Zsigmonddal karöltve két esetheti kiharcolni a műkedvelő előadások megtartását- Bemélbető, hogy az év folyamán tervbe vett irodalmi előadások megtartása elé a helyi hatóságok több akadályt nem gördítenek. * A szovátai irodalmi előadásoknak irodalmon kivül másik fővonzóereje: a magyar dal. Itt az elnemzetíeniesités veszedelmétől környezett magyar községben érződik meg igazán, hogy milyen nevelő, jellemképző, néptudat- erősitő ereje van a magyar dalnak. Marosvásárhelyről lejött az iparos dalkör Kakuts György karnagy vezetésével. Többek között egy miserészletet is előadtak. Nem hiszem, hogy bárkinek eszébe juthatott volna, hogy ez „profán“ cselekedet. Sőt. Valóságos szakrális jelleget kapott a dalszám s lélekbe idegződött, hogy a dal szent dolog. A mögötte álló tömegérzelmi szférát a világi dalok is templomi fénnyel világították meg. Sok érdeme volt ebben a kiváló, fáradthatatlan, higanyfürgeségü Kakuts karnagynak is, aki külön beszédben is rámutatott, hogy milyen belső, nivelláló és nevelő hatása van a dalnak. Ideálizmus kell a magyar dalárdák fenntartásához és beavatottak sokat tudnának mesélni, hogy milyen ideálizmus füti a marosvásárhelyi dalárda karnagyát is. Külön énekszámmal szerepeltek a szovátai magyar dalárda tagjai js. Mert ez is van. Egy falu külön dalárdája. Még pedig a javából. Kézszori,tás érte a lelkes irányítóknak. A kulturdélutánt szavalatok, énekszámok élénkítették- Akadt köztilök, aki sokkal többet nyújtott jóakaratnál- De minden szereplő teljesítményét gyöngédséggel, szeretettel kell méltatni. * Mert aki belülről nézi a falu, a magyar falit életét, rájön arra, hogy más mértéket kell alkalmazni, mint a „professzionisták“ körében s a kritikus )nem öltheti magára a szigorú tógát, mert itt a magyar szó puszta felcsengése, a magyar lélek szelleme egyszerű megnyilvánulásainak magában álló művelése is politikai jelentőségű tett. Szegény magyar falu! Meninyi kisértésnek van kitéve! Vezérei mennyi zaklatásnak! Halljuk például, hogy Szovátán bűnügyi eljárást sózták a, dalárda tagjainak nyakába, mert az ártatlan dalosjelvényt merték viselni. Házkutatások a jelvény miatt, mintha Szovátára is kiterjedne az ostromállapot. Pedig a dal művelése igen alkalmas eszköz nemcsak arra, hogy a magyarság felekezeti, vagy társadalmi ellentéteit csökkentse, de hogy a többi nemzetekkel is a jóviszonyt erősítse. Ha a daltól megfosztják a magyar. népet, amelyet tönkretett a gazdasági válság, a konverzió, az élet ezer baja — a szovátai nép szegénységére vall, hogy még az orvosok is elmenekültek a faluból, mert képtelenek megélni, — ha a népet nem akarják erkölcsi válságba is sodorni, úgy a józan állam- rezon kivánja, hogy engedjék meg szabadon kiélni kultúráját- De nemzeti életének kiélésére nem alkalmasok azok az „engedméínyek“, amelyeket hébe-korba tesznek a hatóságok, így a minap egy szovátai román bálon, amelyen székely legényeket és leányokat nagy számban szerepeltettek egy román darab műkedvelő előadásán, nagy kegyesen megengedték, hogy a cigány egy csárdást is húzhasson. A csárdás szövege felsőbb engedélyre a himnusz volt. „Az isten áldd meg a magyar“-t csárdás tempóban huzatták és mindvégig borgőzös állapotban ennek a tradicionális templomi himnusznak ütemeire ropták a románok is a táncot. Ha ezek azok a kulturengedmények, akkor ezekből igazán nem kér a magyarság. (I) Miért kellett meghalni a repülő-altisztnek? (Kolozsvár, junius 27.) Borzalmas leletre bukkant ma reggel Muresán loan pályafelvigyázó a közeli Szamosfalva állomáson. Mikor a kora reggeli órákban ellenőrző körútját végezte, az állomástól alig néhány száz méternyire borzalmasan megcsonkított katonaruhás férfi holttestére bukkant. Az esetről azonnal értesítette a csendőrséget, ahonnan bizottság szállott ki a csendőrőrmester vezetése mellett. A hatósági vizsgálat folyamán meg állapítást nyert, hogy a katonaruhás holttest azonos Stoicescu Gh. Stefan 25 éves nőtlen repülő- altiszttel. Még mindig tisztázatlan maradt aa a körülmény, hogy milyen módon került a szerencsétlen altiszt a vasúti pályatestre. Nagyon valószínűnek Iáiszik az a feltevés, hogy Stoicescu valószínűleg kimaradt és az estéjét Kolozsváron töltötté el, majd a késő esti órákban a vasúti pályatest mellett bandukolt haza felé. Könnyen lehetséges, hogy részegen megbotlott a sínekben, esetleg valamibe beverte a fejét, elkábult és az egy óra után valamivel átrobogó gyorsvonat a pályatesten keresztben fekvő embert darabokra szelte. A nyomozó közegek nem vetették el azt a feltevést sem, hogy esetleg öngyilkosság esete forog fenn, azonban erre nagyon kevés indokot találtak. A szerencsétlen ember holttestét beszállították a bonctani intézetbe. — Az uj nyug'öijrendelet magyar fordítása kapható dr- Mandel Fordító-irodában, ^ Cluj» Memorandului 24. Ara 20, vidékre 30 lej, előre beküldve. ICöopnapi kiadványokkal ölesé áron gazdagítsa könyvtárát! I I Révész: Móricz Zz.: Kemény Zs.: Markovics: Körmendy: Szederkényi Móricz Zs.: Babits: Bródy: Ady Endre élete, versei, jelleme. Nagyalak, fűzve Bor, szerelem— — — — Zord idők. Fűzve — — Sánta farsang (A szibériai garnizon méltó párja, fűz. Kötve------ —----------Indul 7‘15 via Bodenbach Felszabadultak — — — Barbárok------— — — Gólyakalifa —----------Felesége tartja el — — Manci------—------------$fe$sen megvenni mig a készlet tart. — Vidékieknek is a pénz és 10 lej portó előzetes beküldése esetén azonnal szállítja a KELETI ujsác; Kiadóhivatala Cluj-Kolozsvár, Str. Baron L. Pop (volt Brassai ucca) 5.
