Keleti Ujság, 1933. június (16. évfolyam, 123-146. szám)
1933-06-22 / 139. szám
Keletiüjskg rf Csütörtök, 1933. junius 22. ..................... mwsMBaBWMWW^wgBwi Kossuth Lajos levelei Teleki László grófhoz Mi volt a véleménye Kossuthnak az osztrákokkal való kibékülésről? — Kossuth és Horváth Mihály éles polémiája (Budapest, junius 21.) Nagy feltűnést keltett az a párisi távirat, amely szerint a francia sajtó a diplomácia közbelépését kéri Victor Hugo és Gambetta Kossuth Lajoshoz irt leveleinek nyilvánosságra hozása érdekében. Ha a francia kösönséget ennyire érdekli Victor Hugo és Gambetta levele, menjnyivel inkább jogos a magyar közvélemény óhaja, amikor az emigrációnak az 50—60-as évekből Származó titkos irattárát és Teleki naplóját is- J merni óhajtja. Kevesen tudják, hogy e törté- j nelmi fontosságú kéziratok közül Kossuth Lajos két levelének nagyobb része indiszkréció folytán 1868-ban már nyilvánosságra került. Mit irt Kossuth két londoni levelében Telekinek? Horváth Mihály törtéjnetiró, püspök — 1849-ben a forradalmi kormány közoktatásügyi minisztere, — mint ismeretes, 17 évi száműzetése és halálos Ítéletének megszüntetése után visszatérve, — Kossuth Lajos ellen foglalt állást. 1868-ban a szegedi Szabadelvű Körnek a 67-es kiegyezés védelmében irt levelére Kossuth „pécsi levelé“-ben azt Írja, hogy a kiegyezés az egész nemzeti életnek vezérelveit jelentő állami függetlenség leglényegesebb jogairól való lemondás- Horváth Mihály Kossuth Lajos újabb leveleire címmel röpira- tot adott ki (Bécs. 18.68), amelyben élesen és méltatlanul támadja egykori vezérét. Hangoztatja, hogy „Kossuth Lajosnak az 1849-iki április 14-ike óta maiglan az uralkodóházból való elszakadás képezi politikai zászlaját“. Ennek bizonyságául közli Kossuth Lajos két levelét. Ferenc József 1860 április 19-ikén Benedek tábornokinak, mint az elnyomott Magyarország uj kormányzójának, császári kéziratot küldött, amelyben „concessiókat“ igér. A konzervatív párt nyilatkozatra készült, ennek tartalmát közölték Teleki Lászlóval, mert szerették volna, hogy Kossuth Lajos és az emigráció többi vezére is aláírja a nyilatkozatot. Kossuth Lajos e két londoni levelében közli állásfoglalását Teleki Lászlóval. Az első, hét nyomtatott oldalas levél 1868 április 26-ikáh kelt. A császári kézirat — Írja Kossuth — gúny és inzultus a szenvedésekre halmozva, Benedek tábornok pedig maga. az élő sérelem. Horváth Mihály rosszakaratú kommentárja, egész röpirata nem tud egyebet igazolni, mint amit Kossuth nviltan is hirdetett, hogy a függetlenségi nyilatkozat, tehát a trónfosztás alapjátn áll és a leleplezésnek szánt levelek politikai jellemét szeplőtlennek mutatják be. „ .... bár én — Írja Kossuth — hazánk függetlenségét bizonyosnak tartván (mert Eurqpa normális állapotba jutásának pos- tulátumai közé tartozik) az osztrákkali ki- alkuvást akarni feltételek alatt is szerencsétlenségnek tartanám, mégis annyira fel tudom fogni szegény fajunknak a mostani elviselhetetlen állapotot tűrni, hogy ha az osztrák szükségből restituálná hazánkat in integrum-----nem venném rossznéven, ha a nemzet kibékülnie azzal, akit trónvesztésre ítélt volt... tegye, ha tetszik, én nem állok útjában, a nemzet az ur; — de azt nem lehet kivánniok, hogy én, ki mint a nemzeti akarat orgánuma, propagáltam az osztrák háznak trónvesztésre itéltetését, hogy mondom én indentifikáljam magamat a hátra- lépéssel, sőt helyeslésemmel invitáljam a hátralépésre a pártot, amelynek zászlója vagyok. Én kivételes helyzetben vagyok, a velem szövetkezni akaró, a velem eddig an- tagon izmusban állott conservativ párt iráínti deferentiát nem vihetem annyira, hogy mindent, amit otthon a harc alatt, mindent, amit azóta Európa s Amerika hallatára mondtam és tettem, homlokegyenest desavouirozzam. Ha teszi a nemzet, tegye, tűrni fogom, én sohasem teszem magam ellentétbe a nemzettel — de nélkülem kell tennie... éhi el nem állhatok a zászlótól, melyhez szivem és meggyőződésem esküdött, én ez alatt akarok élni, mint egy élő protestă- lás az osztrák bitorlás ellen; — s az alatt akarok meghalni.“ A második levél 1860 máj. 1-én kelt. Ebben Kossuth közli Telekivel Jósika Miklósnak irt levelét. Keserűen állapítja meg, hogy a hazai mozgalmak megtagadják a forradalmi irányt és hangsúlyozza, hogy forradalmat akar, de függetlenségi harcuk csak külföldi segítséggel újulhat fel. Horváth Mihály részletesen közli az ezzel kapcsolatos bizalmas közléseket! Hogyan jutott Horváth Mihály a két Kossuth-levélhez? A röpirat megjelenése utá(n Kossuth Lajos a Magyar Újságban (Turinból, 1868 juni 24.) négyhasábos cikkben tiltakozik a társadalmi illem és a pozitiv jog nevében Horváth Mihály eljárása ellen. „Növeli a visszaélés súlyát — irja Kossuth —• azon körülmény, hogy boldogult Teleki László és Jósika Miklós barátaim- mali levelezésem oly kényes természetű politikai viszonyok körül forogtak, melyeknek nyilvános taglalgatása sok még élő hazánkfiára nézve kellemetlenséggel... s itt-ott veszéllyel is járhatna-“ Horváth Mihály a Pesti Naplóban (1868 julius 30.) válaszol ugyancsak négy hasábon. Érdekes és sértő modorban azzal védekezik, hogy Kossuth leveleit nem tartja magánlevélnek, mert „fényes múltja után jelenleg a haza veszedelmére törekvésnek bünsulya nyomja“ és csak forradalom, zavar, felforgatás a célja. A levelek célja a létező hazai állapotok erőszakos megváltoztatása, fegyveres felkelés előkészítése“ — tehát az oknyomozó történelem azokat felhasználhatja. Horváth Mihály azonban ezúttal nem történelmi adatnak, hanem politikai ütőkártyának használta fel e leveleket éa mint csakhamar kiderült, jogosulatlanul közölte őket. Augusztus 5-én ugyanis Puky Miklós —■ aki Genfben kiadta Horváth Mihály könyvét a függetlenségi harcról és az időben Teleki iratcsomóját őrizte —, a Hon-ban leleplezte Horváth Mihály eljárását és azt a tulajdonjog megsértésének nyilvánította. „Gróf Teleki László halála után — irja Puky — a megboldogult akaratából minden levelezésének, irományainak, jogos birtokába jutottam. Ezt tudta Horváth Mihály ur is 1864- ben, mikor a függetlenségi harc története már ki volt nyomva, Horváth Mihály engem felhívott, hogy nem lennék-e hajiam dó Teleki László irományait, melyek között volt Kossuth Lajos Teleki Lászlóhoz Írott minden levele — kezeibe adni oly célból, hogy ő ezeket is felhasználva, az emigráció ■ történetét készítené el s majd lenyomatnánk. Ajánlatát akkor elfogadtam és a kért irományokat kezébe adtam, azonban.. 1865- ben azt mondottam Horváth Mihálynak, hogy a hazai körülmények nem engedik ez'idő szerint a kérdéses munka közzétételét s én az irományqkat tőle vissza- kivántam, mit Horváth Mihály maga is helybenhagyott. Felhívásom folytán a kérdéses leveleket egy csomagban nekem visz- szaküklötte. Meglepetéssel látom azonban most, hogy Horváth Mihály ur ezen levelekből puskázik. Miután ezen levélcsomagot külföldön hagytam s átvételkor — bízva a visszaküldő jóakaratában — nem igen számoltam össze,... jelenleg nem tudom megmondani, hogy a közölt leveleket eredetiben tartotta-e vissza magánál, vagy pedig másolatban? .. - Kereken tagadom, hogy Horváth Mihály által közölt (Kossuthnak) Teleki Lászlóhoz címzett levelei bárki más tulajdonai lennének, mint az enyém, mert azon perctől kezdve, mikor Teleki Lászlóhoz ci- mezve, kezeihez érkeztek, Teleki László tulajdonává váltak, halála után pedig az én tulajdonommá lettek.“ Puky nyilatkozatából megtudjuk, hogy a felbontásra váró csomagban rejtőzik Kossuth minden levele, amit Teleki Lászlóhoz irt és a levélközlésekből sejthetjük, hogy milyen természetű levelek, iratok várnak arra, hogy a történelem felhasználja őket. <ÍY/ÍRTMANYAl: L'OCÉAN BLEU OOÜCE-FRANCE-A M ARYLLIS • PR ANCINF Egész Erdélyben megkezdődnek vasárnap az érettségi vizsgálatok (Kolozsvár, junius 21.) Ma tette közzé a közoktatásügyi minisztérium az 1933. évi tavaszi szesszión működő érettségi bizottságok szinhelyeinek megjelölését. Kolozsváron három bizottság előtt fognak a vizsgák lefolyni, amelyek a Baritiu, Regina Maria é§ Prnicipesa Ileana kolozsvári intézetek növendékei és a szamosujvári gimnázium tanulöj. A Regina Maria leánygimnáziumban a koíozsvári róm. kath. főgimnázium, a református kollégium, unitárius kollégium, Marianum _és ref. leány- gimnázium növendékei tesznek vizsgát, a Principesa Ileana leánygimnáziumban pedig a zilahi ref. kollégium, a marosvásárhelyi ref. kollégium és kath. gimnázium, az-enyedi Bethlen kollégium és a gyulafehérvári róm. kath. g:mnázium növendékei vizsgáznak. Székely- udvarhelyre egy bizottság van kinevezve az állami líceumba, amely előtt az udvarhelyi St- O. Iosif és róm. kath. gimnáziumi, a székefy- kereszturi unitárius gimnázium és a segesvári Pr. Nicolae gimnázium növendékei tesznek vizsgát. Brassóban két bizottság fog működni, az egyik n Saguna4liceumban, ahol a Saguna, Mesota és brassói leánygimnázium, valamint a gyergyószentmiklósi Sf. Nicolae líceum növendő cei vizsgáznak, a Mesota líceumban ösz- szeülő bizottság előtt pedig a brassói róm. kath. gimnázium, a Csíkszeredái káth. gimnázium, a sepsiszentgyörgyi ref. kollégium, kézdivásár- helyi kath- gimnázium és a fogarasi fiugim- názium tanulói állnak vizsgára. Az érettségi vizsgálatok az egész ország területén vasárnap délelőtt kezdődnek meg. VEB«nniS: ' „GEORGICA“-ja Szabó András igazgató-tanár kitűnő fordításában megjelent — Kapható a MIXEKVA Rt. könyvesboltjában Cluj—Kolozsvár, str. Regina Maria 1 sz. — Ára 60,— Lei. Tamás Ernő.
