Keleti Ujság, 1933. június (16. évfolyam, 123-146. szám)
1933-06-18 / 136. szám
Vasárnap, 293S. 'junius 18. KELETrUjSJSG in verünk, hozzá jön 6 tojás sárgája, — ezzel szintén kaNői olvasóinak akar kedveskedni a megnagyobbodott „Keleti Újság1', midőn ezt a rovatot megindítja. Szó lesz itt mindenféle nőket érdeklő dologról: aktuális problémákról, családról, gyermekről, lakásról, irodalomról s nem utolsó sorban a gasztronómiáról. Hiszen, hogy csak az utóbbinál maradjunk, mondain hölgyeink sem pirulnak már azért, ha főzni tudnak. A mai természetesebb életfelfogás folytán főzni tudni nem szégyen, sőt — divat. Budapesten pl. a divat irányitól: a színésznők főző versenyt rendeztek s az első dij boldog nyertese bizonyára volt rá olyan büszke, mint egy- sikerült alakítására• S hogy tovább ne menjünk, <* mi tehetséges művésznőnk: Poór Lili a legkitűnőbb háziasszonyok egyike, ki bizony otthon nem „divatos pijamá- ban olvas francia regényeket", hanem nagyszerűen főz s erre — méltán — büszke, kertészkedik és semmiféle házi munkától sem riad vissza. És soha se felejtsük el, régi igazság, ha elkoptatolt is: a férfi szivéhez a gyomron át vezet az ut. Természetesen a mai nehéz viszonyok nem engedik meg az olyan méretű főzéseket, ami nagyanyáink korában elengedetlen volt. De szükség sincs rá, mert nemcsak költséges, de egészségtelen is- A mai nő kulturigényei is sokkal nagyobbak. A modern nő feltétlen igényli a jó könyveket, a zenét, — ha csak rádión át is, — sportol, utazik, szóval élete javarészét nem a konyhában éli le, de a szalon és konyha nincs demarkációs vonallal elválasztva. Hiszen mindnyá jan ideális feleségek akarunk lenni. És ideális feleségnek azt tudom, aki előtt nem ismeretlenek Glasworthy regényei, de a — főzőkanál sem. Nem folytatom igy. Nem szép a nagyképűség, tehát Isten ments, hogy annak látszodjam. De azt hiszem igy is megértenek! Szoros kontaktust szeretnék teremteni olvasóim között és közöttem. A fiatalabb korosztálybeliek, ha tanácsért fordulnak hozzám, mindig szerető és megértő választ kapnák, az idősebbek, tapasz- taltabbak tanácsait pedig majd én fogadom különös hálával és szeretettel. A jelszó: adjuk magunkat úgy, ahogy vagyunk■ Beszéljünk egymáshoz a magunk legtermészetesebb hangján. Angliában egy uj áramlat, — mely az irodalomra is átcsapott — indult meg és ez az egész életet, elsősorban a lelki életet a maga valóságában igyekszik föltárni: őszintén, játékosan, naivul, úgy hogy még az irodalom se lássék — csinált irodalomnak. Ebben a rovatban álljunk nyílt lélekkel szemben egymással. Nagyképűség, hazugság, hízelgés nélkül el fogom mondani, mit gondolok és érzek és kérem, akik soraikkal föl akarnak keresni, tegyenek hasonlókép. Beszéljünk tehát kendőzetlenül arról, ami a nők életét betölti, vagy betölthetne! Sz. Szapjpanyos Gabriella. Étel-receptek Csiperke-gombaleves. Kevés csonttal, zöldséggel levest főzünk. A gombát jól megmosva, megtisztítva kis darabkákra vagdaljuk, kevés hagymával, petrezselyem zöldjével, paprikával zsírban pároljuk és ha puha, zsírján jól lesütjük. A leszűrt levest ráöntjük, kevés rizskását főzünk bele és 1 kanál lisztből hig, világos rántást teszünk hozzá. Egy egész tojást jól elhabarunk 2 deci vastag tejföllel s ezzel tálaljuk. Sajtpudding. y2 kgr. fehér veknit tejbe áztatunk, ha puha, K> csavarjuk és átpasszirozzuk. 10 dk. vajat habzásig kevarják, — az átpasszirozott vekni, egy maréknyi par- mezin, a 6 tojás habja és egy kevés só. Zsíros pudding formában, vagy ha ez nincs, lábosban, fedő alatt, gőzben egy jó óra hosszáig főzzük. Tálra borítva 15 dk. olvasztott vajjal és 15 dk. reszelt parmezánnal tálaljuk. Tejföl fánk. 2 lejre élesztőből, y„ pohár langyos tejből, kevés lisztből, egy tele kanál porcukorból hig kovászt csinálunk. Ha megkelt, a dagasztó tálba tesszük, hozzá jön: 4 tojás sárgája, 3 deci vastag, édes tejföl, 4 evőkanálnyi porcukor, 4 csipet só s annyi liszt, hogy rendes fánktészta keménységű legyen. Kézzel — nem dagasztjuk, hanem — alaposan kiverjük, mig csupa hólyag «. tészta. Rögtön kinyújtjuk, apró fánkokra szaggatjuk és 2 óra hosszáig meleg helyen kelesztjük. Lábosban, forró, bő zsírban fedő alatt sütjük, ha megfordítottuk a fánkot, fedetlenül, hogy szalagos legyen. Porcukorral meghintve gyümölcsvizzel adjuk asztalra. (Páris, junius hó.) André Maurois uj életrajzba fogott, a jelek szerint valamennyi között ez lesz a legsikerültebb. A könyv VII. Ed- váráról és koráról szól, az angol történelem legvonzóbb korszakáról, a könnyed, élvezetes és nagyvilági korról, amely Viktória királynő puritán korszakát követte. Maurois könyve Viktória királynő halálával kezdődik. Ezek a lapok, amelyek még nem kerültek nyilvánosságra, a legnagyobb Írókhoz méltó festőiség- gel és szűkszavú emberábrázolással festik az angol birodalom császárnéját, kit korában Európa nagyanyjának hívtak. Az alábbiakban képet adunk erről az érdekes fejezetről. A királynőben a családi érzés uralkodott. Európa országai családjának különböző birtokai voltak a szemében. A német császár csak „Willy“ volt számára, az orosz cár „az a drága Nicky“. Rokonságban volt a görög, román, svéd, dán, norvég, belga királyi családokkal, palotájában állandóan nézegette kilenc gyermeke, negyven unokája, számtalan dédunokája porcellánra festett arcképét és az országos érdekeket nehezen tudta elválasztani az uralkodócsaládok személyes érdekeitől. Vilmos császár egyik levelére igy válaszolt: „Nem hiszem, hogy uralkodó valaha ilyen hangon irt egy másik uralkodónak, kivált ha az a tulajdon nagyanyja.“ Rendületlenül hitt hatalma földöntúli eredetében. Nem lepte meg, mikor közölték vele, hogy a burok ellen harcoló angol csapatok között szétosztott csokoládésdobozokon fennakadtak az ellenséges golyók. A világtörténelmet egészen személyes módon fogta fel. Egyszer Sziám miatt majdnem kitört a háború Anglia és Franciaország között. A királynő éppen Nizzában volt és ezt irta miniszterelnökének: „Nem kívánom a háborút, különösen azzal ai országgal, ahol éppen most olyan megkülönböztetett figyelemmel bánnak velem.“ Mikor Rosbery lord elhatározta, hogy megerősíti a hadiflottát és előadta tervét a királynőnek, Viktória közbevágott: — Hát a hadsereggel mi lesz? A miniszterelnök kifejtette, hogy a szárazföldi hadseregre most nincs pénz, fődolog a tengerészet. A királynő igy válaszolt: — Nem értek egyet magával. Engem a hadsereg tiszteletében neveltek, katona leánya vagyok. A tengert világéletemben utáltam. Családi érzületét az egész birodalomra kiterjesztette. Ha az ő követségét, az ő miniszterét megostromolták a boxerek Kinában, Ugyanúgy aggódott értük, mintha unokái let- te.v volna. ízlése is demokratikus volt, olyan, mint az angol középosztályé. A szépmüvésze- tekről hajszálra úgy gondolkozott, mint az an- I goi polgárság. Az arckép csak abból a szemHeti étlap HÉTTŐ? Egresloves, növendék felsül szelet uj burgonyával és öntött salátával, erer. Vacsora: Rántott borjuvelő. KEDD: Töltött karalábé, arany galuska. Vacsora: Zöld borsó tükörtojással. SZERDA: Vegyes zöldségleves, sertés karaj paraj főzelékkel, madár tej. Vacsora: Bálmos. CSÜTÖRTÖK: Csiperke-gombaleves, töltött zöld káposzta bennefőtt sertés dagadőval, tejföl-fánk. Vacsora: Déli zöldkáposzta, székely túró. PÉNTEK: Szegedi halászlé, túrós csusza. Vacsora: Sajtpudding. SZOMBAT. Idei töltött kelkáposzta, linzer. Vacsora: Tokány puliszkával. VASÁRNAP: Zöldborsó leves, rántott csirke, uj burgonyával és uborka salátával, cseresznyés rétes. Vacsora: hideg csirke és fölvágott, tea, gyümölcs. A rovatvezető üzenete. a híres jó erdélyi: magyar, román és örmény konyhának sok kitűnősége van, ezekre különös gondot akarok fordítani. Ha valaki valamilyen speciálisan jó ételének receptjét nyilvánosságra akarná hozni, kérem küldje azt a szerkesztőség eimére, a rovat megjelölésével. Hálásan fogadom. pontból érdekelte, hogy hasonlit-e a modellhez és ha a modell ő maga volt, nagyon megnézte, hogy kifogástalan-e a térdszalagrend szine. Ami a zenét illeti, Wagnert mindig „érthetetlennek“ tartotta, „istenidnek találta Gounod Faustját, Haendelt unta. Házassága óta egyáltalán nem vett részt a nagyvilági élet ragyogó és néha botrányos életében. Az ő idejében nem az udvar volt a nagy élet központja. Igazi szenvedélye a munka volt. Minden reggel féltizkor már dolgozott. Férje halála óta csak fekete selyemruhát viselt, fekete cipőt és fekete főkötőt. Egy angol festő szerint a kis kövér királynő „olyan volt, mint egy gomba“. De kedves hangja, üde nevetése volt. -tíülow herceg egyenesen meghatónak találta egyszerűségét és közvetlenségét. A világbirodalom királynője olyan volt, mint egy jó öreg j.annoveri nénike. Mivel látása gyengült, minden táviratot kézzel lemásoltak számára. Tit- kú jajtól megkívánta, hogy állandóan rendelkezésre álljanak, amint hogy fontos államügyekben a nap és az éjszaka minden órájában ő maga is rendelkezésre állt. Éppen ebédnél ült, amikor közölték vele Krüger elnök ultimátumát. Azonnal táviratozott Salisburyért. Ebéd után kocsizni ment, kocsintjaira fiatal udvarhölgyek kisérték el. A fiatal lányok szigorú utasításokat kaptak- Nyolcvan éves korától kezdve a királynő gyakran elbóbiskolt; ez veszedelmes volt, kísérőinek állandóan szóval kellett tartaniok. Az aingol királynő a legidősebb volt Európa valamennyi uralkodója között. Ellenségei hipokrizissel és prü- dériával vádolták. Az igazság az, hogy csakugyan irgalmatlan volt olyan férfiak iránt, akiknek családi élete nem volt kifogástalanul tiszta. De szeretett jól mulatni, nagyokat nevetett, humor iránti érzéke rendkívül erős maradt. Kis termete miatt mindenkinek a Shakespeareből ismert Mab királynőt juttatta eszébe. Nem pályázott arra, hogy szellemesnek, vagy akár nagyon műveltnek^ tartsák, de joggal volt büszke csalhatatlan, józan eszére. A nagy államférfiak a királyinő Ítéletét már csak azért is megbecsülhetetlennek tartották, mert pontosan tükrözte a közvéleményt. Salisbury mindig a királynőt kérdezte meg, ha tudni akarta, hogy valamely kérdésben hogyan vélekednek a nagy tömegek. öreg korában még egy megpróbáltatás várt reá: a transvaali háború- 1900 végén már kezdte rosszul érezni magát. 1901 január 13-án szokása szerint beirt nehány szót naplójába: „Aláírtam és diktáltam Lenchennek-“ Ez volt az utolsó bejegyzése. Másnap még fogadta Roberts lordot, aztán többé nem látta senki élve. Nem volt más baja, mint az öregség és fáradtságEurópa nagyanyja André Maurois könyvet irt VII. Edvúrdról és Viktória királynőről
