Keleti Ujság, 1933. június (16. évfolyam, 123-146. szám)
1933-06-02 / 124. szám
KFLETTÜrSKG Péntek, 1933. junius 2. A Mars titka A modern csillagászat kétségbe vonja, hogy hozzánk hasonló élőlények népesítenék be a Harsot — Ha van is a Hars bolygón szerves élet, sokkal primitívebb a mienknél Junlus elején, a déli égboltozaton ritka szép látványban gyönyörködhetünk. A Jupiter és a vörös fénnyel ragyogó Mars közvetlenül egymás mellett állanak. Aránylag ritkán láthatjuk ezt a két erős fényű, feltűnő bolygót egymáshoz ilyen közelségben. Sőt, junius elsején este a Hóid is a ragyogó csillagpár közelében haladt át, úgy, hogy még a csillagászat iránt kevésbé fogékony embereknek is feltűnt a szép jelenség. Jobb színházi látcsövei a Jupiter-nek a holdjai is megfigyelhetők és triederrel a Jupiter bolygó korong alakja is kivehető. A Mars fénye most, mivel távolodik a Földtől, nap- ról-napra gyengülöben van, — ugylátszik nemcsak fényén, hanem hírnevén is kezd csorba esni! Állítólag kimondották a szentenciát, hogy a Mars felszínén uralkodó magas hőmérséklet miatt nem lehet élet a Marson. Miért tekintették a Marsot a Földhöz hasonló, testvér-boly gcn&k Az 1870-es évek végén különösen hangzó, érdekes hírek keltek szárnyra Mailand-ból. Sciaparelli olasz csillagász csatorna hálózatot vélt felfedezni a Mars bolygó felületén. A hiszékeny közvélemény azt hitte, hogy nemsokára látni fogja az ember a marslakók vitorlásait, hajóit, amint a mérnöki pontossággal épített csatornákon közlekednek. Ez a romantikus elgondolás volt az oka annak, hogy a Marsot általában mindenki hozzánk hasonló élőlényekkel benépesítve képzelte el. Ez szinte kipusz- tithatatlanul átment a köztudatba. így érthető, hogy most „szertefoszlott illúziókról“ beszélnek, mikor egy csillagász, valószínűleg téves alapon — megállapította a Marsról, hogy földi értelemben vett emberi élet nem lehet ott. Sajnos, a tudomány már régen megállapította, hogy a Mars elöregedett világ s Így az objektiv kutatót hidegen hagyják a Mars létező, vagy nem létező életére vonatkozó megállapítások. Hogy is állunk a Mars csatornáival? Még ma Is vannak csillagászok, akik a Mars csatornáinak létezését tagadják. Egyszerűen optikai csalódásnak minősítik Sciaparelli felfedezését. Mások viszont azt állítják, hogy a Mars csatornáit eszes lények építették, (csak úgy mellesleg jegyezzük meg, hogy a legkeskenyebb csatornák szélessége ;s 30 kilométernyi kell, hogy legyen, mert különben az észlelés határán alól volnának!) építették pedig azért, mert a Földünknél idősebb Mars bolygón bekövetkezett az, ami ha nem is geológiai, hanem csillagászati idővel mérve nálunk is be fog következni: fogyni kezdett a víz és a bolygó felszínéről eltűntek a hegyekről gyek. A csatornák azt a fontos szerepet töltenek be ez elmélet szerint, hogy a Mars sarkvidékein télen át összegyűlt hó olvadása alkalmával a mérsékelt és forróövi zóna vizszegény vidékeire vezessek a megolvadt hó levét, Azzal nz aggodalommal szemben, hogy ilyen óriási szélességű csatornákat tsok esetben száz kilométerekre rúg a csatornái: szélessége, öbltrk pedig hatalmas beltengereket alkotnak) emberhez hasonló lények nem építhették, azt hangoztatják, hogy a Mars lakói évmilliókkal előbb járnak technikában, tudásban, mások a Marson uralkodó, a földinél kisebb gravitációs erőt. hívják segítségül, ami miatt a Marson lényegesen könnyebb a „kubikos“ munka, mint Földünkön. Még talán legelfogadhatóbb az az érvelés, hogy a csatornák tulajdonképpen keskenyek, vízzel való rnegto- lésük alkalmával azonan elárasztják a* partmenti vi dékeket és a Nilus áradásához hasonló jelenséget okoznak: az ártéren buja növényi vegetáció kezdődik s ezt a parti sávokban keletkező és a keskeny csatornák mentén elhúzódó flórát látjuk, vagy tartjuk csatornáknak. Sajnos, ezekről az elméletekről ma még objektiv kritikát mondani nehéz. Talán ha újabb, óriás távcsövek segítségével megfelelő fotográfiákat fognak készíteni a Marsról, jön cl az az idő, amely a Mars csatornáinak kérdését legalább részbon megoldja. Lehetnek a csatornáknak tartott képletek egyszerűen természetes, geológiai törési vonalak a Mars felületén. Lehetnek optikai--fiziológia« .cr-n .‘ódások. Lehet, hogy kisebb alakulatok üsr.zemosédott képei. Esetleg a Mars atmoszférája is részes abban, hogy így látszanak, — mindenesetre ma még személyazonosságuk egyáltalában nincs megállapítva. Van-e víz a Marson? Elvégre nem is a csatornák létezése a fontos, a hipotetikus marsbeli életre nézve. Ha van a felületén viz, van megfelelő légköre és hőmérséklete és mindezek alkalmassá teszik az élet felvirágoztatására, úgy legalább is hinnünk szabad, hogy a -földi szerves élethez, ha nem is hasonló, de azzal lényegileg egyenlő értékű organikus élet lehet a Marson. A Marson az évszakok változása, minthogy tengelye napkörüli keringési síkjához viszonyítva — ferde, a földi évszakokhoz hasonlóan folyik le. Télen a sarkok vidékét fehér foltok borítják. Ezek már aránylag kisebb műszerekkel is jól látszanak. A fehér folt váltakozva, hol az északi, hol a déli sarkvidéket borítja be, aszerint, hogy hol van tél — úgy mint nálunk. A felhőképződés a Marson minimális. Inkább gyenge ködfátylak homályositják be néha felületét. A csapadék valószínűleg harmat és dér alakjában csapód’natik ki. Tavasszal a feltételezett olvadás után a Mars tengerei egyes pontjaikon határozottan sötétebb szinüekké változnak, mintha hóié duz- zasztaná fel sekély vizüket. Említettük, hogy a csatornákon is változásokat észlelnek egyesek olvadások alkalmával. De vájjon viz-e az, ami a Marson ezt a földihez hasonló színjátékot okozza? Valószínűleg! Régebben a hitetlenek a szénsav gáz számlájára könyvelték a fehér foltokat és egyéb változásokat is a Mars felületén. Ma már szinte bizonyossággal állíthatjuk, hogy a Mars légkörében van vizgöz. Mindenesetre nagyon kevés, hiszen a Mars légkörének sűrűsége Lowell amerikai marskutató szerint a földi légkör tizenkettedére tehető. Ez a ritka légkör nagy mértékben megköny- nyiti a Mars tengereinek, hótakaróinak párolgását és ez okozta a Mars mai vizszegénysegét. A Mars ritka légköre viszont kisebb tömegével és a felületén uralkodó, a földinél kisebb gravitációs erővel áll összefüggésben. Minthogy a molekuláris erők változatlanok és függetlenek a gravitációs erőtől, a Mars a gázmolekulákat nem tudja azzal az erővel magához láncolni, mint a Föld. Ezért ritka a Marsot körülölelő levegő, ezért kevés a viz a Marson. A Mars levegőének összetétele szoros kapcsolatban áll hőmérsékletével. Például, ha sok szénsav van, egy bolygó légkörében, úgy a felületén uralkodó tényleges hőmérséklet sokkal magasabb az elméleti számítás alapján nyert hőmérséklet, értékénél, Arrhenius szellemesen felépített számítás és meggondolás után jutott arra a megállapításra, hogy ha Földünk légkörében nem volna az a kevés szénsav-gáz, ami jelenleg van, (6 század sulyrész százalék!) úgy Európa jégsivatag volna és a trópusok alatt olyan időjárás uralkodnék, mint ma Északéitropában. A szénsav-gáz jelenléte fontos azért is, mert anélkül nincs növényi élet, amely minden földi értelemben vett szerves élet létalapja, minthogy egyedül a növény képes szervetlen anyagokból a levegőben levő gzensav-gáz felhasználásával szerves anyagokat készíteni. Fontos volna tudnunk, hogy a Mars légkörében oxigénium van-e? Hz a gáz az életre nézve nélkülözhetetlen és oxigénlum nélkül nehezen tudunk életet elképzelni. A spektroszkopikus vizsgálatok a Mars légkörének összetételét, sajnos, még nem tudták kideríteni. Rendkívüli nehézségek akadályozzák ezt. Tálun a jövő csillagászai lesznek majd olyan szerencsés helyzetben, hogy erre a nehéz kérdésre feleletet adhassanak. A bolygó hőmérsékletére vonatkozó vizsgálatok nem sok tápot adnak annak a reménynek, hogy a Marson a földihez hasonló élet volna. A Mars egész felületének évi középhömérséklete valószínűleg a fagypont alatt 17 fok. Földünkké ezzel szemben a fagypont felett 15 fok. Ez nem azt jelenti, hogy a Marson vidékenként nincs fagypont feletti hőmérséklet. Az egyenlítői tájakon és nyáron a mérsékelt zónában,. nappal egész kellemes időjárás lehet. Hiszen a szibériai To- bolszkban is vannak meleg ns.pok, pedig évi középhőmérséklete 0°C. A Mars egyenlítői táján ugyan —3°C az évi közép hőmérséklet, de nappal a Nap fellegtelen Időt és pénzt takarít meg önnek a HERMES vasúti menetrendkönyv! Utazás előtt okvetlenül vásárolja meg! Ára 45*— lej. Kapható az ország összes könyv- és uj- ságárusitóinál. égről árasztja el a bolygó felületét meleg sugárözön- nel, tehát bizonyára fel is melegíti talaját. összefoglalva, azt mondhatjuk, hogy a Mars éghajlata nagyon magasan fekvő' sivatagi klímához volna hasonlítható. Ha tehát valóban van viz, széndioxid és oxigénium felületén, elképzelhető, hogy tengődő élet is nyomorog az öregedő bolygó sivataggá aszott felületén. * Az illúzió tehát nem kell, hogy meghaljon! A Marson lehetnek élőlények. Természetesen, aki intelligens, emberhez hasonló lényeket keres a Marson, téves utakon jár. Az égi testeknek megvannak fejlődési szabályaik. Bizonyos körülmények között az élet fejlődése mindig határozott irányban halad. Ahogyan Földünk elöregedett arcáról is mindent el fognak seperni az idők évszázmillió, amit kultúrának, emberi nagyságnak nevezünk, éppen úgy elseperték azt — ha volt — a Marsról, mert a Mars koz- mogóniailag évmilliárdokkal idősebb Földünknél. Hideg — forróság, szárazság vagy nedvesség, oxigénium, szénsav és még ki tudná felsorolni, hogy mi minden, csak a földi élet feltételei. A Világegyetem életenergiáját nem lehet földi kaptafára huzni. Titkok mindig voltak és maradnak is. Vájjon megfejthetjük valaha a Mars titkát? Dr. Szász Ferenc. BEKÜLDÖTT IIIREK ©*>o A Székelyek Kolozsvári Társaságának Leányszakosztálya 1933. június 17-én nagyszabású „Vig-estélyt“ rendez, melyre már most felhívjuk úgy a Társaság tagjainak, mint az érdeklődő nagyközönségnek a figyelmét. Ünnepi istentiszteleti sorrend az unitáriusoknál. Az unitárius templomban ünnep első napján egyházi beszédet Vári Albert fögimn. vallástanár, urvacsorai ágendát Ürmösi József püsp. titkár tart. XJnnep másodnapján Urmösi Károly esperes-lelkész, harmadnapján pedig az ünnepi legátus prédikál. EDISON MOZIK) MŰSORA: Két hatalmai beszélő hangos premierfilm. Féltékenység démona. Blllie Doweval. Ezenkívül: Az üldözött bosszúja cowboy dráma. Richard Barthelmess. Vasárnap délelőtt 11 órakor közkívánatra Kolozsváron mégyszer: A szív melódiája. Fröhlich Gusztávvá), Belépődíj 5 lej. ÓBBRA MOZGÓ MŰSORA. Pénteken Sex Appeal-es Asszonyok pazar kiállítású zenés vígjáték. Főszerepekben: Johannes Riemann, Anny Ahlers, Paul Westermeier Kiegészítő műsor: Karc Mandzsúriáért. Eredeti felvételek a Japán-kinai harcok színhelyéről. * A legújabb konverziótőrvény (mezőgazdasági és városi tartozások rendezése, megjelent a 88/93. sz. Mon. Of-ban) magyar fordítása kapható dr. Mandel Fordító Iroda Cluj Memorandului 21. Ara 20. vidékre 30 lei, bó yegben előre beküidve. r ) •Cl </3 ;ra rz :<5 sr. CŐ í— ' éti €J3 Cluj9 Sir* Meg, M&ria (v. Hetik Ferenc ti.) 3. G.MODIOHNiŢÂ Cipőgyár lerakata Irl i 81® 1 ftk 1 m 1 w i tsmr gj MHinhösM ol Gyermek lakkcipők...................Î40 lej Szines gyermek szondátok ©5 lejtől ] Elegáns női kivágott c.pök 270 lejtől | CSuj9 Sir. Reg, Mariti esé drainU : Római szandál .................... 140 lejtől Elegáns férfi félcipő ... ...J }4 (V• Deák Ferenc u,) 3.
