Keleti Ujság, 1933. június (16. évfolyam, 123-146. szám)
1933-06-18 / 136. szám
e Ksim-Ujsm Vasárnap, 1933. junius 18. A csiUmgói csoăahiăllităs ötvenmillió látogatóra számit Fantasztikus látványosságok mutatják : milyen ▼olt a világ száz év élőit és milyen ma ? (Csikágó, junius hó.) Nem volt még a világon és Ki mondhatná meg, hogy a legközelebbi tiz esztendő alatt lesz-e még egy oly nagyszabású világkiállítás, mint amilyent a csikágóiak hoztak most tető alá. Teljes hat esztendő óta készült a most megnyílt világkiállítás, amely száz esztendőről nyújt beszámolót. Mi volt, hogy volt száz évvel ezelőtt? S hogy van ma? Maga Csikágó, a város, ez a mai irtózatosan nagyszabású metropolis, száz esztendővel ezelőtt pusztán 12 házacskából állott s csak 17 lakója volt! A mai Csikágó helyén egy kis váracska foglalta közős területté a 12 házacskát kertjeikkel együtt. S ez a Dearborn vár — igy hívták, — a maga 17 főnyi lakójával örökös harcban állott: indiánok intéztek nap- ról-napra, óráról-órára támadást Dearborn ellen mérgezett nyilakkal, bere.tvaéles tomahawkkal, tüzcsóvák- kal. Az évek múlásává! azonban folytonosan csökkent az indián támadások, száma is. Es Dearnbornból — Csikágó lett. 1837-ben még csak 4179 lakossal, 1850-ben már a harmincezredik polgár születését ünnepelték csikágóiak. 1880-ban’ ötszázezren voltak és most... most már 8 és félmillió lakosa van Csikágónak. Száz esztendő alatt a 17 főnyi Dearborn várából lett a világ egyik legnagyobb s nagyság , szerinti rangsorban — negyedik városa! Hogyan miként? 'íme felel e kérdésre csodálatos pontossággal a világkiállítás. Káprázatos pompa 300 hektáron. Mérnökök, üzletehSberek, akadályokat nem ismerő vállalkozók, fantaSZtil-iüs gondolatokban gazdag yenki milliomosok nagyszerű alkotása lett ez a világkiállítás. Már a külsője is^ftieglepi, elbűvöli szinte a látogatót. Minden virág, park, minden tele van színekkel, fénnyel, káprázatos pompával. Es a 300 hektárnyi terület tulajdonképpen "Irtózatos méretűvé is teszi a világkiállítást. A kiállítás területén nincs kisvasút, nincs még autóbusz sem, aíJforgalom sokkal nagyobb, minthogy kisvasuttal, autóbuszokkal lehessen a kiállítás területén közIekedntniA közönséget monstrum vagonokba ültetik és ezeket a vagonokat traktorok huzzák. Aki pedig egy általános képet akar kapni a kiállításról, az csekély 40 .Amerikai centért — felülről tekintheti meg a kiállítást. íNem repülőgépek járnak a fantasztikus pavillonok felett. Dehogy! A repülőgépek feles leszállása csak babramunka volna. A csikágóiak ezt a kérdést is tehát modern szellemben oldották meg. Két, egyenkint 190 méter magas tornyot építettek. Az egyik toronyba tiz Lift felviszi a másik toronyból pedig tiz lift lehozza a közönséget. Utazás — rakétával De a két torony .többszáz méternyi távolságra van egymástól. Drótkötélpálya köti össze őket. S a közönséget egy rakétára hasonlító szerkezetben — 200 méter magasban — valósággal átlövik az egyik toronyból a másikra! És ez a furcsa rakéta — tizfönyi utasával — méltóságteljes tempóban szeli keresztül a levegőt. Közben az utasok széttekinthetnek a kiállítás felett, hogy azután a másik toronyból a liftek igénybevételével újból tovább barangolhassanak a kiállítás uccáin. Az utasokat szállító rakétákkal, — ezt hirdeti a világkiállítás rendezősége, — baj nem történhet, sőt a „Mennybemenetel" — igy nevezték el ezt a legújabb attrakciót, — óránként 4800 kiváncsi ember rendelkezésére áll. Rekordméretek mindenben. Maguk a kiállítási épületek már csak a méreteiknél fogva is, túlszárnyalnak minden eddigi kiállítási pavillont. Az igazgatóság üvegből és betonból készült, Izét szélén hupikékszinü épülete esténként mesebeli fényességet áraszt. Viszont a villamosság palotája olyan díszes nappal is, hogy talán ennek a palotának van a legtöbb bámulőja. Igaz ugyan, hogy ez az épülete csak — kétmillió dollárba' került! A vasutak kupolás kiállítási csarnokot épüéÓ-'V. * csarnok kupoláin sokkal nagyobb a római Szent Féter-templom kupolájánál. A tudományok terme 210 méter hosszú és 120- méter széles. Nyolcvanezer ember kényelmesen elfér benne. De van külön palotája minden amerikai államnak is. Aranypagoda és óceánjára. És felépítették, a hires jeholi kínai aranypagoda mását. Itt áll eredeti nagyságában a mexikói Mayatemplom. Van egy néger falu s egy indián tanya. Mindegyikben nyüzsögnek a négerek és az indiánok. Talán I Amerika területéről az összes négert és indiánt elhozták a kiállításra látványosságnak! Felállítottak a szárazföldre egy ötemeletes óceánjárót. Mintha az óriási hajót szőröstöl-böröstöl kiemelték volna a tengerből. És még mennyi látványosság! Nagyszerűen sikerült a gyémánt-ház is! Elhozták a kiállításra a 78 karátos világhíres Nasjak-gyémántot. Ezt a nagy darab gyémántot a 18-ik században a nasjaki Sjiwa templomából lopták el ismeretlen tettesek, később azután a gyémánt állami tulajdonba került. Ma 1 millió dollár az értéke és a világ egyik legszebb gyémántkövének tartják. Persze kellőképpen őrzik is a kiállításon! Egy törhetetlen üvegszekrényben van elhelyezve. Ha valaki az üvegszekrényt kissé erősebben megkopogtatja, rögtön lezáródnak az üvegszekrény vasredöi s olyan fülsiketítő vészjel ver lármát, hogy zt egykilométeres körzetben is mindenkinek meg kell hallania. Különben 5—5 felfegyverzett őr is áll a szekrény körül. Revolver, gázbomba, gumibot a fegyverük. És a gyémánt-ház környékén egy valóságos miniatűr gyémántbányát teremtettek. 15 tonna eredeti „kékföldet“ hoztak a gyémántbányák vidékéről. Ebben a 15 tonna földben legalább 3000 darab kisebb s nagyobb gyémántkövecske húzódik meg s ezeket a köveket most a kiállítás területén, a közönség előtt bányásszák ki a földből. De van egy gyémánt csiszolda is, mint ahogy mindenféle gyárak teljes üzemben és teljes gőzzel dolgoznak a kiállítás területén. Hogy készül egy automobil? Megláthatod. Egy doboz húskonzerv... És hajtják ţel előtted a marhákat, azután megölik, feldolgozzák, mindent, mindent bemutatnak egészen odáig, míg a szépen, fluszpapirosha csomagolt, cimkés konzervdobozkák a ládákba nem kerülnek! Van baromfigazdaság, van sajt- és turógyár. És minden mezőgazdasági vagy iparcikknél láthatni azt is, hogy — hogy volt kerek 100 évvel ezelőtt! Angolpark az ezredik hatványon. Persze nagyszerű látványosság a fantasztikus Lu- napark. Nem lehet leírni, hogy mennyi meglepetés mennyi boszorkányság vár itt a látogatókra. Egy Városliget vagy egy Angol-park ezerszer hatványozva t> ezerszerte komplikáltabb, meglepőbb, leleményesebb és modernebb kiadásban. Földön, föld alatt, föld felett, vízben, hegyen, levegőben járnak ennek a csikágói uj Lunaparknak a kocsijai. Van egy külön Afrika-rész is. Kétezer krokodilussal és 500 elefánttal. Van egy nagy stadion, egymást érik benne a különböző versenyek. Este pedig mindegyik épület csodálatos villanyfényben fürdik, úgyhogy a közönség aligha tudja majd eldönteni, hogy nappal vágj’ este szebb-e, érdemesebb-e a csikágói világkiállítás! Ötvenmillió látogató. A kiállításra 50 millió látogatót várnak. Fantasztikus szám, de tekintettel az első két nap forgalmára 48 óra alatt 500.000 látogatója volt a kiállításnak, — nem lehetetlenség. És ha még megjegyzem, hogy a csikágói kiállítás vezetősége eddig csak 5000 darab szabadjegyet adott ki, könnyű kiszámítani, hogy 50 millió fizető, látogató mellett, mint üzlet is nagyszerű vállalkozás volt a yenkiek számára bemutatni, hogy mit haladt ez a folyvást gondokba fürdő világ — száz esztendő alatt. KPB. Ezen hirdetés csa’c egyszer jelenik meg Hova utazzunk a nyáron ? 1. 10.700 — lejért végig csinál egy teljes kúrát és 21 napig üdül KARLSBAD3AN (Marienbadban, vagy Franzensbadban). Elsőrendű szállodák, orvosi kezelés, fürdők. Indulás bármely nap. 2. PÁRISBA és a FRANCIA RIVIÉRÁRA 3 hétig a július 14-i nemzeti ünnepségek alkalmával, I a követ ező városok látogatásával: Velence, Milánó, Versailles, Marseilles,Nizza, Montecarlo, Ménfőn, Cannes, Juan-les-Pins 14.500 lej a I ^elegánsabb feltételek kent. 1 3. FÖLDKÖZI TENGERI KÖRUTAZÁS LUXUS I HAJÓVAL Ju'Sus 6—24 S.2I 13.890*— (még 14 hely van liras). 4. A CSIKÁGÓI VILÁGKIÁLLÍTÁSHOZ „Rex“ és „Conte di Savoia“ legmodernebb és legnagyobb (50,000 tonnás) oceánjáróval. Stabilizator berendezés tengeri bet egség ellen'. Részletes prospektusok: HERMES MENETJEGY- IRODA CLUJ, Strada Regele Ferdinand No. 13. Epekövétől megszabad alkat! EpekőbántalmafcbaTi szenvedője ezret kínlódnak e gyötrő fájdalomban, mert Prof. dr< Fater epekő' elleni teáját nem ismerik. Viszont sok ezer ember köszönheti ezen kiváló gyógyteának teljes gyógyulását, mert bizalommal volt annak használata iránt Prof. Dr. Páter epekő elleni teájának meg van az a tüneményes hatása, hogy az epekövet feloldja, gyötrő és nyomasztó fájdalom nélkül válik ki az epekő és az epehólyag tisztulását idézi elő. Ezen tea használata nem nehéz és nem körülményes. Minden epeköbánta- lomban szenvedőnek használni kell ezt a természetes gyógyszert, de legalább is kísérletet kell tennie, hogy áldásos hatását megismerje. f*rof. Dr. Páter epekő elleni teája a megyeszékhelyek legtöbb gyógyszertárában és drogériájában azonnal kapható, ahol nem lenne, ott a gyógyszerész kifejezett kívánságra az eredeti csomagolású teát néhány napon belül beszerzi. Minden eredeti csomagon, a feltaláló törvényileg védett fényképe és aláírása látható. Levelezőlap utján a tea „Csillag" gyógyszertár, Braşov. Hosszu-utca a sz a. lerakattól rendelhető. Úti levelek (Csepelsziget, junius hó.) E földnek homokjába süpped lábam, vonatom zug zakatolva a kertek, nyaralók, szőlők ültetvényei között, az országút fehér csíkja ott kisér a vasút mentén, hajdan a honszerző Árpád lovának patkója vagta a Duna-homokot, melyet én most félve megérintek. Taksony is e szigeten lakott. Micsoda szép, régi történelem szele fuj. Itt vitték keresztül temetésre a 42 éves Taksony fejedelem tetemét régi szokáshoz híven kedvenc lovára kötözve. E sziget mindig fejedelmi és királyi birtok volt. Jelenleg is a sziget legnagyobb része Zita királyné tulajdona. Ide tértek pihenni a régi fejedelmek nehéz háborúik után s ide terelték, e sziget füves térségeire^ a hosszú harcokban elfáradt lovaikat is. A sziget is inaién nyerte nevét. Árpád fejedelmi ménesének egy Se p el nevű kun volt a mestere. A füves térségek már eltűntek: szőlő es gyümölcs és virág. Néhol rozstáblák hullám- zanak a piros tetejű villák között. És főképen szőlő. A királyi szőlő négyszáz holdas a vonat két oldalán. Itt fényes királyi kastélyok, ott hires fejedelmi vadászlakok maradványai. Az egész Árpádházi magyar történelem felvonul itt. Ráckevét Csetelakának hívták. Szép királyasszonyok szerették e szigetet. 1281-ben IV. László feleségéé, Erzsébet királynéé volt, 1435- ben Cilley Borbáláé, majd Mátyás király anyjáé, Szilágyi Erzsébeté, később Mátyás második feleségének, Nápolyi Beatrixnek ajándékozta. A mohácsi vész után teljesen elpusztult. Innen indult a mohácsi csatába II. Lajos király. Ráckevén megvan a kastély és az emléktábla, mely figyelmeztet az ifjú király és nemzetünk nagy tragédiájára. 1526 jidius 22-én, egy vasárnap indult el Ráckevéról és vett búcsút hitvesétől Mária királynétól, hogy utána a Csele pataka következzék részére és nemzetünk számára a 150 esztendős fekete éjszaka. Minden hely egy darab történelem. Minden talpalatnyi földhöz tapad vafyyufcynny és vér, vagy fájó sóhaj. Nem tudok japii, az akác-sorok között, hogy valami ne szorongassa, torkom. Ez a nép mindig harcolt és szenvedett, a szenvedések pohara még nem télt be. Ma újból vasárnap van és négyszázados fordulója is eljött a mohácsi nagy csapásnak, Járva e nyomokon, fáj az akácillat, a Duna ezer habja, a töméntelen kis csónak, amely rajta cirkál és furcsa-bájos Ráckeve. Itt minden ház, kert, terrasz, a Dunába könyököl bele. Kiállók az erkélyre, a házfalakat Dunahabök locsolják. Olyan, mint egy elmezősitett Velence. Egy elszélesitett, nagy, zölddel tarkázott Grande Ca n a le. Este lágyulnak a vitorlás csónakok ringva a Duna tükrén, mint a gondolák a velencei éjszakában. A hajóhidakon villany reszket. A túlsó partról, a nyári vendéglőből zene szüremlik. Én elnézek arra, végig a Dunán, tid a parton, ahol már a fekete éj csókolja a földet s még távolabb a Duna—Tisza közén s az áldott, gazdag síkságon. A nagy távolban valahol hegyek csipkézik a földet: Erdély. Arra nézek, ott is kaszálják már a lucernát, permetezik a szőlőt, a méhek kirajzottak. Most megcsókolok minden, hegyet külön, minden völgyet, erdőt és patakot, innen a. Dunapartró<■, minden házat, falat, minden nyitó liliomvirágot külön. 'BARTAUS. JÁNOS.
