Keleti Ujság, 1933. június (16. évfolyam, 123-146. szám)

1933-06-17 / 135. szám

visel öbdt BUDAPEST V. Előfizetési árak belföldön: Egét -. .n SOU, félévié. 400, Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: CluJ-Kolora« negyedévre 200, egy bóra 70 lej. Magyarországon: Egy ORSZÁGOS MAGTARPÁRTI LAP vár, Strada Baron L. Fop (volt Brassal acea) S. szám, évre 60, félévre 26, negyedévre 12.50, egy hónapra 6.50 VVT Í'VFOI ViM __ töt; K7 i AT Telefon: 508. — Le vételin: Cluj, postafiók 10L szám. pengő. «— Egyes szám ára Magyarországon 20 fillér. * * * Kéziratokat senkinek sem küld vissza a szerkesztőség, Amerika és Anglia a franciák ellen kötöttek. pénzUgyi megegyezést Lerögzítették a dollár és a font árfolyam-viszonyát, a hadiadósságokra megállapodás készül — Amerikában nnyy az elégedetlenség — Teknősbéka a világgazda­sági konferencia küszöbén - Éles amerikai támadások a nemfizetés miatt Roosevelt elnök hat Hónapra diktatúrát vezetett be (London, junius 16.) Az a hir, hogy Ame­rika külön megegyezést kötött Angliával a ju- nius_ 15-én esedékessé vált adósságtörlesztés ügyében, alapos megerősítést nyert a gyorsan bekövetkezett meglepő fejleményekben. Amijnt kiderült, Angliával nemcsak a hadiadósság rendezésére nézve folytatott tárgyalásokat, ha­nem a valutastabilizálás külön egyezményére is, ami már létre is jött. Stabilizálták a dol­lárnak a fonthoz való árfolyamviszonyát s ez a lerögzités nem ad stabilitást a más valuták­kal szembeni viszonybajn, ami különösen a franciákra nézve jelent csapást. A franciák ellen, akik nem fizettek, szól ez a megegyezés, azonban sújt másokat is- A világkereskede­lemben s a világ pénzpiacán igy Amerika ösz- szefogott Angliával. Ez a tény a gazdasági világkonferencián vagy biztosítja az angol­amerikai fölényt, vagy a legnagyobb nehézsé­gek közé sodorta az egész konferenciát, amely most a kivezető utat igen nehezen fogja meg­találni. A dollár — font rögzítése. Anglia, Amerika és Franciaország között folytak a tárgyalások a valutastabilizációról, de úgy látszik eredmény nélkül. Franciaországot kikapcsolták e tárgya­lásokból és Montague Normann angol bankkormányzó hamarosan megegyezett Harrisonnal, az Unió jegybankszövetségének, a Federal Reserve-nek meghatalmazottjával. Megállapították a dollár és font 4'05-ös értékviszonyát és ebben stabilizálták, lerögzítették ezt a vi­szonyt. Az amerikai táviratok azonban arról szá­molnak be, hogy e megegyezésnek, a 4/05 dol­láros fontnak a hire az Egyesült Államok pénzpiacán óriási kavarodást idézett elő. Az amerikai tőzsdéken az összes árfolyamok jelentősen lezuhantak. Amerikában nő a felháborodás. Amerikai jelentések arról számolnak be, hogy e megegyezések miatt nagy elégedetlen­ség jut kifejezésre az Egyesült Államok kor­mánya, illetőleg Roosevelt elnök ellen. Fontos helyeken éfts kifakadások hangzottak el az ellen, hogy Roosevelt elnök a hadiadósság ese­dékességének részletfizetésére elfogadta az an­gol ajánlatot s Olaszországgal is megegyezést készített elő. Borah amerikai szenátor Roosevelt azon el­határozásával kapcsolatban, hogy a hadiadós­ságok ügyében elfogadja Anglia és Olasz ország részletfizetési javaslatát, éleshangu nyilatkozatot adott a sajtónak. Azt hangoz tatja, hogy a hadiadósságok kérdésének egész komplexuma az amerikai kongresszus hatáskörébe tartozik s Roosevelt túllépte jogkörét. A szenátus többsége is a hadiadósságok reví­ziója ellen foglalt állást s a szenátorok elíté­lően nyilatkoztak az elnöki ténykedésről. Roosevelt diktátor. Ez elégedetlenkedésnek azonban Roosevelt elnök azzal vágta el az útját, hogy parlamenti pártjával megszavaztatta az a javaslatot, amely félévre diktatúrát biztosit az elnök számára. Rövid washingtoni távirat közli, hogy a tör­vényhozás megszavazta azt a javaslatot, mely a jövő év elejéig elnapolja a parla­menti üléseket s e határozattal Roose­velt elnök hat hónapra szabad kezet kapott csaknem minden téren. Természetesen olyan diktatúra ez, amit a felhatalmazási törvénynek és általában a törvények korlátoznak és szabá­lyoznak. Kik fizettek Amerikának? Washingtonban úgy a hivatalos kormány­körök, mint az egész sajtó élesen kikelnek az európai hadviselt államoknak az ellen a maga­tartása ellen, hogy junius 15-én nem fizettek. Kormánykörök azonban Angliával és Olasz­országgal szemben egyezkedő magatartást ta­núsítanak. Megállapítják, hogy Amerika a junius 15-ón esedékessé vált hadiadósság-törlesztési összegnek csak a nyolc százalékát kapta meg. Eddig Franciaország, Magyarország, Jugo­szlávia, Észtország, Lengyelország je­lentették be, hogy nem fizetnek, mig Finnország teljesítette fizetési kötelezett­ségét. Ez az egyetlen európai állam, amely fi­zetett pontosan. Anglia, Olaszország az esedé- kességnekj,tiz százalékát fizették, Anglia tiz- és Olaszország egymillió dollárt. Csehország szintén felajánlott tiz százalékot — ezüstben. Románia lefizetett 25 ezer dollárt, ami tiz százaléka annak az összegnek, amit fizetnie kellett volna, kis részletet fizetett Litvánia is. Éles támadás a franciák ellen. A francia Rerman megbízásából Washing­tonban tegnap közölték, hogy Franciaország a ma esedékessé vált 40 millió 738 ezer dollárt nem fizeti meg. Hasonló nyilatkozatot tett Belgium is. Az amerikai lapok élesen támadják Fran­ciaországot az Egyesült Államokkal szembeni hadiadóssági kötelezettség újabb megtagadása miatt. Franciaország fizethetne — Írják a la­pok —, mert több mint négymilliárd dollár értékű aranykészlet felett rendelkezik. Még sajnálatosabb a magatartása amiatt, hogy a nemfizetésen felül egyszerűen bolondoknak deklarálja azokat a kor­mányokat, amelyek igyekeznének ele­get tenni fizetési kötelezettségeiknek. Megállapítják a lapok, hogy Francia- országnak ez a tüntető magatartása az ameri­kai kormánynál a legnagyobb megdöbbenést váltotta ki. Teknősbéka a londoni konferencián. A világgazdasági konferenciával, amely­ről az érdeklődést a pénzügyi események elte­relték, gúnyos tréfát űztek. A földkerekség államainak e komoly testületének tehetetlen­ségét valaki alaposan kigunyolta. A konfe­rencia bejárata előtt, a lépcsőküszöbön egy teknősbékát találtak, amelyre cédula volt akasztva, ezzel az Írással: — Üdvözlöm a delegátusokat, kik nem ha­ladnak gyorsabban, mint én, nekem azonban van páncélom. E szellemes tréfának igen nagy volt a ha­tása, sokat beszélnek róla a delegátusok körei­ben is, a lapokban is. Normann Davis visszatért Amerikába. Normann Davis, a leszerelési konferencia amerikai főmegbizottja elutazott Genfből és elhagyta Európát. Davis-szel lépett be az Egyesült Államok a hatalmak genfi tanácsko­zásaiba s az amerikai részvételtől fordulatot vártak. Magának Davis-nek az egyéni tekinté­lyén azonban egy kis csorbát ütött a Morgan- bankok ellen nemrégiben kipattant vád. Davis azzal utazott haza, hogy fiának az esküvőjére kell hazatérnie, azonban általános a vélemény, hogy nem fog visszatérni, nevének a Morgan-botrányba történt belekeveredése miatt mást küldenek ki helyébe. Normann Davisnek a neve ugyanis szerepelt azoknak az állami főfunkcionáriu- soknak a nevei között, akik kölcsönt vettek fel a Morgan-bankháztól. !HlltlllHiGG|'|l|l|(IMIItllMHtW Csalt úgy vesznek részt a hadügy árlejtésén, ha előre fizet a kincstár (Bukarest, junius 16.) Az ipar- és kereske­delmi minisztériumban ma árlejtést tartottak a hadügyminisztérium gyapot, ruha- és textil­árucikkeinek szállítására. Az árlejtésen 50 nagykereskedő, illetve szállító jelent meg, akik azonban nem nyújtottak be ajánlatot, hanem közös memorandumot intéztek a miniszterhez, amelyben rámutatnak arra. hogy a mai viszo­nyok között nem képesek hitelt nyújtani az államnak és a szállításra csak abban az eset­ben vállalkozhatnak.’ ha megrendelés értéké­nek legalább 50 százalékát előlegképpen folyó­sítják számukra.

Next

/
Thumbnails
Contents