Keleti Ujság, 1933. június (16. évfolyam, 123-146. szám)
1933-06-16 / 134. szám
KUlTinjSKG Péntek, 1933. 'junius 'IS. A Keleti Újság f. évi egyik februári számában közölte a kolozsvári reviziósbizottság- nak február 24-én hozott határozatát, amely a felvinci esetből kifolyólag kimondotta, hogy a közig- törvény 149. §-ába^i foglalt tiltó rendelkezés értelmében, papok nem választhatók primárrá. A határozat jogerőssé vált. Az állampolgári kötelesség, a törvény és a jogerős bírói döntés iránti tisztelet s azon kötelezettség, hogy mindezekből a papnak jó példát kellene adni a nép előtt, azt követelték volna, hogy az érdekelt gör. kath. pap-prvmár álljon félre s uj primár választást Vendeljének el. Ehelyett a pap tovább folytatta primări működését a vármegye beleegyezésével, ahol egyenesen presztízs-kérdést csináltak az ügyből és a. községi tanács utján újra primárrá nyilvánították a gör. kath- lelkészt. Az újabb validá- lás ellen a felvinci Magyar Párt fellebbezést adott be a reviziósbizottsághoz. mely e hó 12-én tárgyalta Persescu elnök elnöklete alatt az ügyet- A reviziósbizottság újból megsemmisítette a községi tanácsnak az újabb validálÁsra vófiatkozó határozatát s kimondotta, hogy a február 24-én 206. sz. alatt hozott határozat jogerős s azt semmilyen módon megváltoztatni nem lehetSzükségesnek tartom, hogy a közvélemény előtt ismertessem ennek a kérdésnek egész komplexumát s ha csakugyan vannak még pap-primárok, ott mindenütt igyekezzenek ezt a jogi és morális képtelenséget megszüntetni- Biztosan hiszem, hogy a Magyar Párt álláspontjának román papok között is több baratja, mint ellensége akad. A kérdés morális részével keveset foglal- kozom s abból csak annyit hozok lel» amennyit bizonyára a törvényalkotó is figyelembe vett: Az a lelkész, aki primári teendőt is végez, összeférhetetlen helyzetbe kerül papi hivatásával és a világi végrehajtó hatalom közegének szerepében könnyezi lejárathatja a papi tekintélyt és tiszteletet, melyre pedig a jelenlegi körülmények között oly nagy szükség van. De lássuk a kérdés jogi oldalát: az ellen- vélemény a következőkben adatott be a tárgyalás rendjén: 1. A közigazgatás itörvény 149. §-ában foglalt ezen kifejezés alatt „nem választhatók primárrá a különböző vallások szolgálattevői" (miniştrii diferitelor Culte) nem értendők a papok, hanem csak az egyházfők. (metropolita, érsekek, püspökök). 2. Dr. Edvard Mirto volt belügyi alminiszter ur a törvény tárgyalása rendjén a parlamentben ezt a kijelentést tette: „a papok és tanítók megválaszthatók lesznek." 3. Ha a papok megválaszthatók országgyűlési képviselőkként, akkor nincs ok arra, hogy primárrá választhatók ne lennének. 4. A közigazgatási törvény 377. 5-a értelmében a papok községi tanácsosokká választhatók, már pedig az a vélemény, hogy aki községi tanácsossá választható, az primár is lehet. Ezzel a teljes jogásziatlanságot eláruló állásponttal szemben precizirozom az egyedül lehetséges törvényes álláspontot, melyet a revíziós bizottság előtt dr. Fazeka« János kolozsvári ügyvéd ur már kétizben képviselt nagy eréllyel, erős judlciummal. 1. Ha ezt az indokolást tovább vezetjük, nyomban kitűnik annak tarthatatlansága, mert akkor a törPaleolocue: Három DIPLOMATA (Chateaubriand, Talleyrand, Metternich) a legélvezetesebb és legérdekesebb olvasmány 57-— lejért kapható a Minerva kSnvvkereskedósben Cluj—Kolozsvár, Strada Regina Maria (Deák Ferenc utca) 1. sz !k vény 149. §-ában foglalt tiltó rendelkezés senkire sem vonatkozhat: mert a törvény 377. és más §-aiban meg vannak nevezve a papok, más helyen az esperesek, a legtöbb hívővel biró egyház feje, a szerzetesek stb. Az ellenvélemény szerint tehát ezek mind primárrá választhatók, mert ezeken a neveken szintén nincsenek megnevezve a 149. S-ban. Az Igazság tehát az, hogy a törvényalkotó a „miniştrii diferitelor culte" kifejezésben a vallás összes szolgáit magában foglaló gyüj- tőklfejezést használt, mely alatt elsősorban a papok értendők. Meggyőződésem, hogy a törvényalkotó ezt a kifejezést „miniştrii" a canonjogból vette, ahol az felszentelt, fungens papot jelent. 2. Fontos, hogy a Mirto-féle kijelentés a törvény- tervezet általános vitája alatt tétetett, tehát volt idő azt a törvénytervezetbe felvenni. Törvény pedig csak az, ami a hivatalos lapban megjelent. 3. Miért lehet egy pap országgyűlési képviselő és miért nem lehet primár? Mert az országgyűlési képviselő csak egy tagjává válik a törvényhozó testületnek, s egymaga semmit sem jelent, nem jelenti sem a törvényhozó, sem az államhatalmat. Akit azonban prl- márrá választanak, az a végrehajtó hatalom egyik közegévé válik s éppen ebben rejlik a papokra nézve az összeférhetetlenség. 4. A 377. §. a papot; mint kivételt szerepelteti és pedig, mint köztisztviselőt. Ez a körülmény erős bizonyíték álláspontunk mellett; Kérdezem, ml összefér- hetetenebb a lelkész! hivatással, a papok községi tanácsosi, vagy primári működése? Kétségtelenül a primári. De akkor tovább kérdezem, hogyan lehetséges az, hogy a törvényalkotó szükségesnek tartotta a 377. 5-ban törvényileg hangsúlyozni azt, hogy a papok községi tanácsosokká választhatók és ne tartotta volna szükségesnek törvényben kihangsúlyozni azt, hogy pri- márokká választhatók? Éppen elleifkezöleg, azt hangsúlyozta ki, hogy nem választhatók primárokká. Itt a nyilvánosság előtt tisztelettel kérdezem dr. Juliu Hossu gör. kath. püspök ur Öméltóságát: Megengedhetőnek és lehetségesnek tartja-e egyházi és morális szempontból — mert a püspök urat csak ez érdekelheti — hogy egyházéinak egyik papja primár legyen? Elsősorban pap, aztán primár, a közigazgatási törvény 159. §-a szerint anyakönyvvezető, a 155. í. szerint a községi rendőrség feje, mind egy személyben, többszörös összeférhetetlenség s csak a papi hivatás betöltésének rovására mehet. Hogyajn állhat egy pap a községi rendőrség élén? Egy pap, mSnt a községi rendőrség feje azzal a hatással van reánk, mely a régi igazságot juttatja eszünkbe: „jól kormányzott államokban a hivatalokat látják el emberekkel, rosszul kormányzottakban az embereket látják el hivatalokkal“ (Moliere). Tegyük fel, hogy a község és a görög kath. egyház között polgári per indul. Püspök ur meg tudna-e hyugodni abban, hogy jól képviseli-e az egyház papja az egyházat ebben a perben, amikor a községet is kell képviselnie? Egy hosszú, éles és keserű harcot fejezett be annakidején az állami anyakönyvvezetés bevezetése, elsősorban éppen a felekezeti béke érdekében. Elnézi-e a püspök ur azt, hogy egyik papja most 40 év után felidézze a multat? A február 24-én 206. sz. alatt érdemben hozott reviziósbizottsági határozat jogerős lévén s bár e hó 12-én hozott határozat ellen jogorvoslatnak van helye, a papok primárrá választásának kérdése érdemben elbírálás alá a felvinci esettel kapcsolatban már nem vehető som a Com. Central-nál, sem a Semmitő- széknél Félvincen. 1933 junius 12-én. • Horváth Béla, oki. jegyző, a Magyar Párt titkára. Egy nyugdíjas vasúti felügyelő kálváriája Mikor az adóhivatal is hamis százlejesekkel fizet (Kolozsvár, junius 15.) A nyugdíjasokat' még az ág is huzza. Nem kapják rendszeresen a nyugdijilletményeiket és ha az adóhivatal folyósítja is a nyugdijakat, csak aprópénzzel, illetve réz- vagy ércpcnzzel fizet. Örülnek igy is a nyugdíjasok, ha megkapják a pénzüket, de az utóbbi hónapokban az aprópénzzel való fizetés körül bajok vannak. Az adóhivatal csomagokban fogadja el a rézpénzt és ugyanígy olvasatlanul adja ki. A hivatal nem hibás, mert a pénztárosnak nincs fizikai ideje arra, hogy a hozzájutott és csomagokba pakolt ércpénzt ellenőrizze. A csomagokra rendszerint rá van irva, hogy melyik cég fizette be az összeget, de legutóbb nagyon sok eset történt, hogy a csomagokból hiányzott, máskor hamis százlejesek és forgalomból kivont huszlejesek voltak a csomagba pakolva. Van egy általános szabály, amelynek értelmében ha valaki az adóhivatal pénztárától eltávozik s utóbb kiderül, hogy a kifizetett összegből hiányzik, az adóhivatal a hiányért nem vállal felelősséget. Legutóbb megtörtént egy nyugalmazott vasúti felügyelővel, hogy a csomagban, illetve kötegben kapott százlejes- scl a cselédjét a piacra küldötte, hogy zöldséget vásároljon. A zöldségárus asszony a száz- lejest megpengette az aszfalton és kiderült, hogy hamis. Nagy patáliát csapott, megjelont a rendőr és a cselédet a vasúti felügyelő lakására kisórte. Hiába magyarázta a vasúti felügyelő, hogy a hamis százlejest a kolozsvári adóhivatalnál fizették ki, a rendőr ragaszkodott ahhoz, hogy menjenek együtt a rendőrségre, ahol jegyzőkönyvet vettek fel. Itt is elmondotta a nyugalmazott felügyelő, hogy honnan kapta az ezüst százlejest, de nem engedték szabadó)), hanem a rendőrrel el kellett mennie az adóhivatalhoz. A í'őpénztáros beismerte, hogy ők adták lei a százlejes csomagot, de kiderült az is, hogy a központi adóhivatalhoz a százlejes köteg a harmadik kerületi adóhivataltól került. Hiába tiltakozott a vasúti felügyelő az ellen, hogy őt tovább cipeljék hatóságról hatóságra és hiába kérte, hogy bocsássák szabadon, rendőri asszisztencia mellett el kellett menni a harmadik kerületi adóhivatalhoz is. Itt újabb jegyzőkönyvezés történt, a pénztárnok itt is beismerte, hogy ő csomagolta be a pénzt, de kijelentette, hogy csak valódi százlejeseket csomagolt s nem vállalt felelősséget a hamisért A szegény vasúti felügyelőt tehát hatóság- ról-hatóságra rendőri felügyelet mellett kisérték és végül is elvették tőle a hamis százlejest s csak a fáradsággal és a károsodással maradt. Még örülnie kellett, hogy megszabadult a további vegzaturától, másnap azonban mikor a villamosszámláját akarta kifizetni, kiderült újból, hogy még egy hamis százlejes volt a Csomagban. A kérdéssel legutóbb a nyugdijas-szövet- ség is foglalkozott s elhatározta, hogy hasonló esetekben pert indit az adóhivatal ellen, vagy olvassák meg a pénztárnál a kiadott nyugdíj- összeget, vagy pedig szavatosságot vállalnak, hogy a csomagban sem hamis százlejesek, sem forgalomból kiment pénzek nincsenek. Migray: A marxizmus csődje Tartalma : A Kapitalista világrend kialakulása. A liberalizmus Íí gyakorlati következményei. A marxizmus és aszociálista elmélet. Kautsky. Lenin. Trotzklj. Stalin. As ioar szocializálása Oroszországban és a munkásság helyzete. A mezőgazdaság szocializálása és a parasztság ISM helyzete. Szocializmus vagy áiiamkapitalizT rTőDm mus. Az ipar fejlődése az elmúlt száz eszLEJCrKl ,endő alatt. A mezőgazdaság. Az uj föderakaphatóa tógazdaságiad. „MINERVA“ KÖNYVESBOLTBAN CLUJ-KOLOZSVÁR. A fellinei pap-prf már Két egybehangzó reviziós-bizottsági határozat utón sem túrázott a köz- ség házáról a lelkész-primár Hossn püspök figyelmébe
