Keleti Ujság, 1933. június (16. évfolyam, 123-146. szám)
1933-06-14 / 132. szám
'Szerda, 1933, 'junius 14. Kiletíüjskg 99Nem érdemes ndlunU hangversenyt rendezni \ befolyó összegeket felemészti az adó, terembér, az ezerféle költség s ba még marad valami, a „zeneszerzők egyesülete“ viszi el — Ha nem módosítják a látványos- sági adóról szóló törvényt, elakad a kuliura szekere (Kolozsvár, junius 13.) Ma hangversenyt rendezni Romániában, egyenlő a biztos leégéssel. Mindig (nehéz volt nálunk az engedélyek megszerzése, az adók és illetékek befizetése, a műsor-bemutatás és általában az összes akadályok elhárítása. Most azonban nemcsak kockázatos vállalkozás, hanem egyenesen vakmerőség a koncert-rendezés, még abban az esetben is, ha a hangverseny erkölcsi sikere .biztos, mert olyan aúyagi siker nem lesiet, hogy abból a hangversenyzőnek, vagy a rendezőnek valami megmaradjonMadgearu pénzügyminiszter uj törvénye gúzsba kötötte nemcsak a színházakat és a mozikat, hanem szinte lehetetlenné tette mindenfajta nyilvános előadás és hangverseny rendezését is. Általában a kulturális előadások megtartását olyan nehéz feltételek elé állítja, hogy ha rövidesen módosítások, enyhítések nem történnek, a kultúra terjesztése nálunk olyan tabu lesz, amelyhez áénki sem mer nyúlni, amit senki sem mer érinteni, mert azt sem pénzzel, sem idegekkel áiem fogja birni. Egy legutóbb Kolozsváron rejndezett hangversenyt vesszük példának, amely fényes erkölcsi sikerrel, de megdöbbentő anyagi ráfizetéssel végződött. Aki a hangversenyt rendezte, kijelentette előttünk, hogy soha többe az életben Ilyen merész és kockázatos vállakózásba nem kezd. Két hétig egyfolytában, reggeltől estig lótott-futott, előszobázott, kérvényeket nyújtott be s mikor a hangversenyt meg akarták kezdeni, akkor is a kontrolorok még egy utolsó rohammal a bevételt lefoglalták s hiábavaló volt a nagy siker, a fáradozás, a hangverseny, mint üzleti vállalkozás csúfos fiaskóval és nagy ráfizetéssel végződött. Már az engedély megszerzése is, — bár a hangversenyző a többségi nemzethez tartozott, emberfeletti nehézségekbe ütközött. Midőn pedig az engedély meg volt, csak azután kezdődött az igazi munka- Külön kellett kérvényezni a jegypapir kiadása irata t, a kérvényre természetesen bélyeget kellett rakni. Bélyeggel ellátott bizonyítványt kellett kiállítani arról, hogy mekkora a terem befogadó-képessége. Azzal a hatóságok nem törődnek, hogy a termet esetleg zsúfolásig nem tölti meg a közönség, mert előre le kellett fizetni a várható jövedelem húsz százalékát látványossági adóba. Azután lebélyegzett plakátokat kellett kira- gasztani. Mindez nem olyan egyszerű, be kellett mutatni a plakát szövegét, külön kellett a plakátot felülbélyegezni és a kiragasztás árát megfizetni. Nem szabad arról sem megfeledkezni, hogy zongorát kellett bérelni, azt a hangversenyterembe szállíttatni, amiért szintén hatalmas bért és szállítási dijat követeltek. Mikor aztán már azt hitte a sok talpalás- tól kiszakadt cipőjű és félretaposott sarkú rendező, hogy végre meg lehet tartani a hangversenyt, akkor mindig újabb és újabb akadályok merültek fel- Végre mikor minden akadály elhárult, a közönség befizette obulusait, megjelent a szinpadi szerzők egyesületének a kiküldöttje, — mondanunk sem kell, rendőri asszisztenciával — a hangversenyteremben s ez előtt igazolni kellett, hogy a hangversenyző professziónátus zenész, vagy csak műkedvelő. Midőn ez is megtörtént, akkor az ötezer tejes bevételből 1100 lejt kellett szerzői dij címen az egyesületnek lefizetni. Ötezer lejes bevételből egyezerszáz lej szerzői dij kissé sok, de nem lehetett vitába szállni, mert az egyesület kiküldöttjét rendőr kisérte, aki pedig nem ismer tréfát. Hogy botrány .ne legyen, a szerencsétlen hangverseny-rendező kiizzadta az 1100 lej szerzői dijat. Látványossági adó címén szintén elment az ötezer lejes bevételből ezer lej, mindehhez hozzájárult még a sok bélyegköltség, terembér, zongorabér, plakátdij, jegypapir ára, világítás. Mire a hangverseny végétért, azon vette észre magát a művész és a rendező, hogy a zajos siker után egyetlen bani sem maradt meg, sőt a hangversenyre alaposan ráfizettek. Pedig a művész hónapokig készült a hangversenyre, a. rendező két hétig lótott-futott, izzadt, kilincselt és járta a hivatali adminisztráció tekervényes labirintusát s végül is úgy a művész, valamint a rendező arra a szomorú megállapításra jutottak, hogy nem érdemes itt többé hangversenyt rendezni. Mikor látják már be Bukarestben, hogy a színházi- és mozielőadásokat, hangversenyeket és műkedvelői előadásokat nem lehet és nem szabad béklyóba verni. A kultúrát országhatárokon felül, az emberek és országok szivébe vésett nemzetközi jogtisztelet védi, a világon Budapest Svábhegyi Szanatórium i sváb I Speciális Lkezelések, speciális berendezések asthma, migrén, szénalázas betegek részére. mindenütt felolvad az adminisztráció ridegsége, nehézkessége, ha a kultúra terjesztéséről van szó. Miért vannak csak nálunk drákói szi- goruságu rendelkezések, elviselhetetlen adó- és illetékterhek, miért lehet csak nálunk ember- feletti nehézségekkel megszerezni az engedélyt és mikor jut már eszébe Madgearu pénzügy- miniszternek és a kultuszminiszternek, hogy az elhibázott rendelkezéseket vagy vissza kell vonni, vagy módosítani kell, mert különben az országban mindenféle kulturális megnyilatkozás elakad? Rómában, valamikor az volt a jelszó: panem et circenses. Kenyeret és cirkuszt. Nálunk úgy látszik a kormányzóhatalom képviselői erről a bölcs mondásról megfeledkeztek, mert a nehéz adók elveszik a kenyerünket és a szigorú rendszabályok megfosztanak a cirkusztól is... Tragikus körülmények között halt meg Pakots József, az erdélyi Írók őszinte barátja (Budapest, junius 13.) Tragikus váratlansággal, mindössze ötvenhat éves korában meghalt Pakots József politikus és iró, a Magyar írók Gazdasági Egyesületének népszerű elnöke- Pakots József hónapok óta fáradozott, hogy megrendezze a lillafüredi iróhetet, az volt az elgondolása, amit sikerült is megvalósítania, hogy a reprezentáns magyar írók, akik a mai viszonyok között súlyos gondokkal küzdenek, legalább egy hetet töltsenek el boldog gondtalanságban egyéni áldozatok nélkül. Az iróhét ünnepélyes keretek között kezdődött meg, mintegy nyolcvan iró utazott Lillafüredre s amikor Pakots már biztosítottnak látta szép gondolatának sikerét, elutazott Budapestre, hogy most már nem mint iró, hanem mint politikus éljen kötelességének és részt- vegyen a képviselőház tanácskozásain. Tegnap este halt meg váratlanul egy szállodában. Külön tragikuma Pakotsnak, hogy akármennyire ötletesen és alaposan rendezte meg a lillafüredi iróhetet, mégsem tudta megakadályozni a vakációzó irók szétrebbenését, mert irókollé- gái megdöbbenve oszoltak szét, nem akartak gondtalanul szórakozni akkor, amikor elnöküket ravatalra fektették. , Pakots József Erdélyben, Alvincen született 1877-ben. Mint újságíró kezdte pályáját, a Magyar Hírlap politikai riportere volt, de irói tehetsége is hamarosan megnyilatkozott. Regényeket, színdarabokat irt és országos hirt szerzett magának. Évekkel ezelőtt képviselőnek választották és azóta több cikluson keresztül képviselte monori választóit. Életének utolsó szakaszában a magyar irók gazdasági megszervezését tűzte ki céljául és ezen a téren eredményes munkát fejtett ki. Erdéllyel sohasem szakította meg a kontaktust, gyakran látogatott le szülőföldjére és nagy figyelemmel kisérte az erdélyi magyar irodalom kivirágzását. A lillafüredi iróhetet megelőzően hetekig levelezett erdélyi Írókkal, mert feltétlenül biz- tositaui akarta megjelenésüket. Az ő szeretetteljes meghívására csakugyan több erdélyi iró utazott el Lillafüredre. Pakots József halála nagy megdöbbenést és fájó részvétet keltett politikai és irói körökben. Szerdán délután temették el a Kerepesi úti temetőben, a Budapest főváros által adón ányozott díszsírhelyre. Könyvnapi kiadványokkal olcsó áron gazdagítsa könyvtárát! I í Révész: Móricz Zz.: Kemény Zs.: Marfcovics: Körmendy: Szederkényi Móricz Zs.: Babits: Bródy: * Ady Endre élete, versei, Lei jelleme. Nagyalak, fűzve 60*- Bor, szerelem— — — — 30*- Zord Idők. Fűzve — — 60*- Sánta farsang (A szibériai garnizon méltó párja, fűz. 36*Kötve — — —--------------60*Indul 7’15 via Bodenbach 30*Felszabadultak-------— 30*Barbárok — — — — — 30 •Gólyakalifa — —----------57*Felesége tartja el — — 60*- Manci — — — — — — 60*Siessen megvenni mig a készlet tart. — Vidékieknek is a pénz és 10 lej portó előzetes beküldése esetén azonnal szállítja a KELETI Kiadóhivatala Cluj-Kolozsvár, Str. Baron L. Pop (volt Brassai ucca) 5.
