Keleti Ujság, 1933. június (16. évfolyam, 123-146. szám)

1933-06-14 / 132. szám

'Szerda, 1933, 'junius 14. Kiletíüjskg 99Nem érdemes ndlunU hangversenyt rendezni \ befolyó összegeket felemészti az adó, terembér, az ezer­féle költség s ba még marad valami, a „zeneszerzők egyesülete“ viszi el — Ha nem módosítják a látványos- sági adóról szóló törvényt, elakad a kuliura szekere (Kolozsvár, junius 13.) Ma hangversenyt rendezni Romániában, egyenlő a biztos leégés­sel. Mindig (nehéz volt nálunk az engedélyek megszerzése, az adók és illetékek befizetése, a műsor-bemutatás és általában az összes akadá­lyok elhárítása. Most azonban nemcsak kocká­zatos vállalkozás, hanem egyenesen vakmerő­ség a koncert-rendezés, még abban az esetben is, ha a hangverseny erkölcsi sikere .biztos, mert olyan aúyagi siker nem lesiet, hogy abból a hangversenyzőnek, vagy a rendezőnek va­lami megmaradjon­Madgearu pénzügyminiszter uj törvénye gúzsba kötötte nemcsak a színházakat és a mo­zikat, hanem szinte lehetetlenné tette minden­fajta nyilvános előadás és hangverseny rende­zését is. Általában a kulturális előadások meg­tartását olyan nehéz feltételek elé állítja, hogy ha rövidesen módosítások, enyhítések nem történnek, a kultúra terjesztése nálunk olyan tabu lesz, amelyhez áénki sem mer nyúlni, amit senki sem mer érinteni, mert azt sem pénzzel, sem idegekkel áiem fogja birni. Egy legutóbb Kolozsváron rejndezett hang­versenyt vesszük példának, amely fényes er­kölcsi sikerrel, de megdöbbentő anyagi ráfize­téssel végződött. Aki a hangversenyt rendezte, kijelentette előttünk, hogy soha többe az élet­ben Ilyen merész és kockázatos vállakózásba nem kezd. Két hétig egyfolytában, reggeltől estig lótott-futott, előszobázott, kérvényeket nyújtott be s mikor a hangversenyt meg akar­ták kezdeni, akkor is a kontrolorok még egy utolsó rohammal a bevételt lefoglalták s hiábavaló volt a nagy siker, a fáradozás, a hangverseny, mint üzleti vállalkozás csúfos fiaskóval és nagy ráfizetéssel végződött. Már az engedély megszerzése is, — bár a hangversenyző a többségi nemzethez tartozott, emberfeletti nehézségekbe ütközött. Midőn pedig az engedély meg volt, csak azután kez­dődött az igazi munka- Külön kellett kérvé­nyezni a jegypapir kiadása irata t, a kérvényre természetesen bélyeget kellett rakni. Bélyeggel ellátott bizonyítványt kellett kiállítani arról, hogy mekkora a terem befogadó-képessége. Azzal a hatóságok nem törődnek, hogy a ter­met esetleg zsúfolásig nem tölti meg a közön­ség, mert előre le kellett fizetni a várható jöve­delem húsz százalékát látványossági adóba. Azután lebélyegzett plakátokat kellett kira- gasztani. Mindez nem olyan egyszerű, be kel­lett mutatni a plakát szövegét, külön kellett a plakátot felülbélyegezni és a kiragasztás árát megfizetni. Nem szabad arról sem megfe­ledkezni, hogy zongorát kellett bérelni, azt a hangversenyterembe szállíttatni, amiért szin­tén hatalmas bért és szállítási dijat köve­teltek. Mikor aztán már azt hitte a sok talpalás- tól kiszakadt cipőjű és félretaposott sarkú ren­dező, hogy végre meg lehet tartani a hangver­senyt, akkor mindig újabb és újabb akadá­lyok merültek fel- Végre mikor minden aka­dály elhárult, a közönség befizette obulusait, megjelent a szinpadi szerzők egyesületének a kiküldöttje, — mondanunk sem kell, rendőri asszisztenciával — a hangversenyteremben s ez előtt igazolni kellett, hogy a hangversenyző professziónátus zenész, vagy csak műkedvelő. Midőn ez is megtörtént, akkor az ötezer tejes bevételből 1100 lejt kel­lett szerzői dij címen az egyesületnek lefizetni. Ötezer lejes bevételből egyezerszáz lej szer­zői dij kissé sok, de nem lehetett vitába szállni, mert az egyesület kiküldöttjét rendőr kisérte, aki pedig nem ismer tréfát. Hogy botrány .ne legyen, a szerencsétlen hangverseny-rendező kiizzadta az 1100 lej szerzői dijat. Látványossági adó címén szintén elment az ötezer lejes bevételből ezer lej, mindehhez hoz­zájárult még a sok bélyegköltség, terembér, zongorabér, plakátdij, jegypapir ára, világítás. Mire a hangverseny végétért, azon vette észre magát a művész és a rendező, hogy a zajos siker után egyetlen bani sem maradt meg, sőt a hangversenyre alaposan ráfizettek. Pedig a művész hónapokig készült a hang­versenyre, a. rendező két hétig lótott-futott, izzadt, kilincselt és járta a hivatali adminisz­tráció tekervényes labirintusát s végül is úgy a művész, valamint a rendező arra a szomorú megállapításra jutottak, hogy nem érdemes itt többé hangversenyt rendezni. Mikor látják már be Bukarestben, hogy a színházi- és mozielőadásokat, hangversenyeket és műkedvelői előadásokat nem lehet és nem szabad béklyóba verni. A kultúrát országha­tárokon felül, az emberek és országok szivébe vésett nemzetközi jogtisztelet védi, a világon Budapest Svábhegyi Szanatórium i sváb I Speciális L­kezelések, speciális berendezések asthma, migrén, szénalázas betegek részére. mindenütt felolvad az adminisztráció rideg­sége, nehézkessége, ha a kultúra terjesztéséről van szó. Miért vannak csak nálunk drákói szi- goruságu rendelkezések, elviselhetetlen adó- és illetékterhek, miért lehet csak nálunk ember- feletti nehézségekkel megszerezni az engedélyt és mikor jut már eszébe Madgearu pénzügy- miniszternek és a kultuszminiszternek, hogy az elhibázott rendelkezéseket vagy vissza kell vonni, vagy módosítani kell, mert különben az országban mindenféle kulturális megnyilatko­zás elakad? Rómában, valamikor az volt a jelszó: panem et circenses. Kenyeret és cirkuszt. Nálunk úgy látszik a kormányzóhatalom kép­viselői erről a bölcs mondásról megfeledkez­tek, mert a nehéz adók elveszik a kenyerünket és a szigorú rendszabályok megfosztanak a cir­kusztól is... Tragikus körülmények között halt meg Pakots József, az erdélyi Írók őszinte barátja (Budapest, junius 13.) Tragikus váratlan­sággal, mindössze ötvenhat éves korában meg­halt Pakots József politikus és iró, a Ma­gyar írók Gazdasági Egyesületének népszerű elnöke- Pakots József hónapok óta fáradozott, hogy megrendezze a lillafüredi iróhetet, az volt az elgondolása, amit sikerült is megvaló­sítania, hogy a reprezentáns magyar írók, akik a mai viszonyok között súlyos gondok­kal küzdenek, legalább egy hetet töltsenek el boldog gondtalanságban egyéni áldozatok nél­kül. Az iróhét ünnepélyes keretek között kez­dődött meg, mintegy nyolcvan iró utazott Lil­lafüredre s amikor Pakots már biztosítottnak látta szép gondolatának sikerét, elutazott Bu­dapestre, hogy most már nem mint iró, hanem mint politikus éljen kötelességének és részt- vegyen a képviselőház tanácskozásain. Tegnap este halt meg váratlanul egy szállodában. Kü­lön tragikuma Pakotsnak, hogy akármennyire ötletesen és alaposan rendezte meg a lillafü­redi iróhetet, mégsem tudta megakadályozni a vakációzó irók szétrebbenését, mert irókollé- gái megdöbbenve oszoltak szét, nem akartak gondtalanul szórakozni akkor, amikor elnökü­ket ravatalra fektették. , Pakots József Erdélyben, Alvincen szü­letett 1877-ben. Mint újságíró kezdte pályáját, a Magyar Hírlap politikai riportere volt, de irói tehetsége is hamarosan megnyilatkozott. Regényeket, színdarabokat irt és országos hirt szerzett magának. Évekkel ezelőtt képviselő­nek választották és azóta több cikluson ke­resztül képviselte monori választóit. Életének utolsó szakaszában a magyar irók gazdasági megszervezését tűzte ki céljául és ezen a téren eredményes munkát fejtett ki. Erdéllyel soha­sem szakította meg a kontaktust, gyakran lá­togatott le szülőföldjére és nagy figyelemmel kisérte az erdélyi magyar irodalom kivirágzá­sát. A lillafüredi iróhetet megelőzően hetekig levelezett erdélyi Írókkal, mert feltétlenül biz- tositaui akarta megjelenésüket. Az ő szeretet­teljes meghívására csakugyan több erdélyi iró utazott el Lillafüredre. Pakots József halála nagy megdöbbenést és fájó részvétet keltett politikai és irói kö­rökben. Szerdán délután temették el a Kere­pesi úti temetőben, a Budapest főváros által adón ányozott díszsírhelyre. Könyvnapi kiadványokkal olcsó áron gazdagítsa könyvtárát! I í Révész: Móricz Zz.: Kemény Zs.: Marfcovics: Körmendy: Szederkényi Móricz Zs.: Babits: Bródy: * Ady Endre élete, versei, Lei jelleme. Nagyalak, fűzve 60*- Bor, szerelem— — — — 30*- Zord Idők. Fűzve — — 60*- Sánta farsang (A szibériai garnizon méltó párja, fűz. 36*­Kötve — — —--------------60*­Indul 7’15 via Bodenbach 30*­Felszabadultak-------— 30*­Barbárok — — — — — 30 •­Gólyakalifa — —----------57*­Felesége tartja el — — 60*- Manci — — — — — — 60*­Siessen megvenni mig a készlet tart. — Vidékieknek is a pénz és 10 lej portó előzetes be­küldése esetén azonnal szállítja a KELETI Kiadóhivatala Cluj-Kolozsvár, Str. Baron L. Pop (volt Brassai ucca) 5.

Next

/
Thumbnails
Contents