Keleti Ujság, 1933. május (16. évfolyam, 100-122. szám)

1933-05-06 / 103. szám

* KuniUjSRG Szászvárosi magyarok - .. A' hunyadmegyei tanácsban szabadon használható a kisebbségek nyelve — Élénk társadalmi és kulturélet folyik a szászvárosi Magyar Kaszinóban Segíteni kell a szerencsétlen kudzsiri munká­sokon, akik másfél éve nem kaptak fizetést (Szászváros, május 5.) Hunyadmegye egyik legjelentősebb városkája, a megyeszék­hely Déva mellett, Szászváros. A magyarság a megye vegyes lakossága és román többsége mellett is jelentős szerepet játszik Hunyadban, nemcsak számarányával, hanem politikai, gaz­dasági és kulturális súlyával és értékével. Szászváros 7200 lakója közül 1500 magyar, A város magyar lakossága a legkülönbö­zőbb társadalmi osztályokra tagozódik, szabad foglalkozásúak, orvosok, gyógyszerészek, ügy­védek, intelektuellek, tanárok, tanitók, keres­kedők, iparosok. A köztisztviselők számát na­gyon megritkitotta az impériumváltozás. Békében élünk... Dr. Székely Ferenc ügyvéd, a Magyar Párt szászvárosi tagozata elnökénél érdeklődtünk a hunyadmegyei magyarság politikai és gazda­sági helyzete iránt. Székely Ferenc dr. a .kö­vetkezőket mondotta: — Jó viszonyban, megértésben élünk az itteni románsággal. Súrlódások nem nehezítik meg a megye különböző nemzetiségéhez tar­tozó lakosságának helyzetét. Hunyadmegye talán az egyetlen egész Romániában, ahol a megyei tanácsban a kisebbségek nyelve, úgy a magyar, mint a német, szabadon használható és a megyei tanácsban intézményesen is bizto­sították a magyar nyelv szabad használati jogát. — A megye magyar lakossága azonban súlyos gazdasági nehézségekkel küzd. Különö­sen a kis- és kézmüiparosok körében végzett katasztrofális rombolást a gazdasági krízis. A szászvárosi magyar kisiparosok legtöbbje kénytelen volt visszaadni iparengedélyét, mert nem tudta megfizetni a teherbiróképes- ségóvei arányban nem álló magas adóösszege­ket és nem bírta tovább a kíméletlen adóbehaj­tást. De számos román kisiparos is kénytelen volt iparjogának gyakorlásáról lemondani. — Törijk Bálint kerekesmester kezdemé­nyezésére a Magyar Párt helyi tagozata inter­veniált az ipartestületnél és az iparkamaránál, hogy a kisiparosokra a patenta fixát a mai gazdasági viszonyok és a teljesítőképesség fi­gyelembevételével rójják ki és ennek az adó­nemnek a megállapításánál tegyék mérlegelés tárgyává, hogy a kisiparos önállóan, egyedül, vagy segédekkel és tanoncokkal dolgozik-e. Az ipartestület és az iparkamara emlékiratát a patenta fixa ügyében illetékes helyre juttat­ták el és igy a szászvárosi iparosok joggal re­mélik indokolt kérésük teljesítését... — Az őszinte elismerés hangján kell meg­emlékezni a kudzsiri üzemek magyar mun­kásairól, akik hűségesen kitartottak magyar­ságuk és a Magyar Párt mellett. A szeren­csétlen munkások másfél éve nem kaptak fize­tést, számosán már a koldulásig jutottak. A politikai pártok, valamint a gazdasági érdek­képviseletek intervenciója a szerencsétlen kud­zsiri munkások érdekében, eddig sajnos, ered­ménytelen. volt... Bizalom a Magyar Párt képviselői iránt. Bede Sándor szászvárosi kereskedő, a Ma­gyar Párt helyi tagozatának titkára nagy elismeréssel nyilatkozott a Magyar Párt par­lamenti képviselőinek tevékenységéről. Külö­nösen Szabó Béni fáradhatatlan munkásságá­ról nyilatkozott az elismerés és meleg köszö­net hangján, aki mindenkor energikusan szállt síkra az össziparosság érdekeiért. — Wilier József dr. képviselő eddig tizen­hat szászvárosi nyugdíjas nyugdijfolyósitásá- nak ügyét intézte cl eredményesen, egyetlen báni költség igénylése nélkül, sőt — egyetlen kivitellel — még a kérések bélyegeit is saját zsebéből rendezte. Él a magyar sző, cseng a magyar dal... A szászvárosi Magyar Kaszinó modern, kényelmesen berendezett ötszobás és 2000 köte­tes könyvtárral felszerelt helyiségében élénk a magyar kulturélet. A mult év októberétől az idei év áprilisáig minden héten nívós kultur- estéket rendeztek a Magyar Kaszinóban a Szászvárosi Ref. Dalárda és a Magyar Kaszinó zenekarának közreműködésével, mely utóbbi megszervezése Faragó Endre gyógyszerész érdeme. A kulturestéken Gergely Ferenc ref. lelkész, Szöl- lössy János, a Kaszinó igazgatója, Szathmárl Román ferencrendi szerzetes atya tartottak nívós előadást, Bede Sándorné tanitónö a divatról, a gyermeknevelés­ről nyújtott gyakorlati tanácsokat, külön előadásban az Olimpiász eseményeit ismertette, Solymossy Alfred a gázháboru elleni védekezésről tartott előadást, Bede Sándor a magyar dalról értekezést, amelyet nagy si­kerrel egészített ki Berlvoy József éneke. Dr. Sváby Nándor orvos egészségügyi kérdésekről tartott elő­adást, Földes Zoltán kath. tanító, jónevü székely Író, saját székely népies novelláit olvasta fel, számosán pedig nagysikerű szavalatokkal és énekszámokkal mű­ködtek közre. A szászvárosi magyar társadalmi és kulturélet ki­emelkedő eseménye lesz, a május 6-án megtartandó műkedvelő előadás, amelyen a Kiss József elemi is­kolai igazgató elnöklete és szakszerű vezetése mellett működő szászvárost ref. dalárda szerepel. Előadják Huszka Jenő nagysikerű operettjét a „Lili bárónő“-t, Szombat, 1933. május 9. amelynek szerepeit Szász Béla, Surányl And, Bekö Áron, Szász Béláné, Gönczy Pál, Izsák Sándor, Ba­logh Sándor, Kiss Dódy, Fehér Zoltán Boldizsár Béla, Danse Sándor, Burgus Zsiga, Sponor Viktor, Fodo* Dénes, Balogh Manci, Surányi Margit, Riewald Olga, Major Irén, Burgus Margit, Kiss Ica, Kira Erzsi, Ko­zák Rózsi, Izsák Eszti, László Gyula és Burszán Ala­dár kreálják. A rendezés nehéz munkáját Bus Berta végzi, a táncszámokat Kiss Ádám tanította be. Az elő­adást a Magyar Kaszinó zenekara kiséri Faragó Endre karnagy vezetésével. Két magántelefon... A Szászvárost Takarékpénztár vezérigaz­gatója Makkay Dénes, a gazdasági viszonyok jellemzéséről mondotta el, hogy a ezászváxosi 70—80 nyilvános telefonállomás közül ma mindössze két magántelefon működik. Az ügyvédek, orvosok, sőt a pénzintézetek is le­szereltették telefonjaikat, mert a magas tele­fonelőfizetési dijakat nem tudják fizetni. Hunyadmegyére és Szászvárosra is ráne­hezedett a gazdasági és pénzügyi válság, mély és széles a nyomor, amelyet megfelelő anyagi erő hiányában csak kis mértékben tud enyhí­teni áldásos tevékenységével a szászvárosi Nő­szövetség, amely Csűrös Pálné elemi iskolai igazgatónő vezetésével igyekszik letörölni a szenvedők könnyeit... Sporttelepet Szászvárosnak! A szászvárosi krónika teljességéhez tarto­zik, hogy a sport térhódítása megkezdődött itt is. Modern teniszpályákon élénk az élet és a szászvárosiak kitűnő szervező erőt kaptak Szöllőssy János volt marosvásárhelyi sport­vezető, szövetségi kapitány személyében, aki fáradhatatlanul dolgozik azon, hogy a városi tanács megértő támogatása mellett modern futballpályát é6 sporttelepet létesítsen Szász­városon. Nagy Lajos. HM .............IM................... Stefanescu Goanga egyetemi rektor kijelenti: megvédi az egyetem rendjét Feloszlatják az engedély nélkül működő diákegye­sületeket, biztosítják a zsidó diákok vizsga-jogát (Kolozsvár, május 5.) A kolozsvári egyete­men már hosszabb ideje nem történt semmi nemzetiségi excesszus, az antiszemitizmus, amely egyideig megzavarta az egyetem rend­jét, elcsendesedett s a román-magyar, szász és zsidó diákok békésen folytatták tanulmányai­kat. Annál váratlanabb volt az ismeretes Lá­zár-ügy, amely egyszerre felizgatta a megnyu­godott kedélyeket s alkalmat adott a naciona­lista elemeknek arra, hogy újból felvegyék a küzdelmet a zsidó diákok ellen. A Lázár-ügy eddigi eredménye, Lázárnak az ország összes egyetemeiről való kizárása mel lett az, hogy a gyógyszerészeti fakultás zsidó hallgatóit a román diákegyesület nem engedi rósztvenni az előadásokon. Emellett egy hete az orvosi karra beiratkozott zsidók sem jár­hatnak a kurzusokra, mivel az orvosi fakultás szolidaritásból szintén kitiltotta a zsidókat. Ezzel azonban nem zárult még le a következ­mények sora. Stefănescu Goangă rektor szi­gorú visgálatot indított abban az irányban, hogy kik voltak a tagjai a zsidó gyógyszeré­szeti hallgatók egyesületének s hogy kiknek volt tudomása a Lázár-féle röpiratról. A ki­hallgatások két napig tartottak s a vizsgálati anyag elkészítése után szombaton délután dönt az egyetemi tanács arról, hogy a hibásoknak talált diákokkal szemben milyen retorziót al­kalmaz. Pénteken délelőtt felkerestük Stefănescu Goangă rektort s nyilatkozatot kértünk tőle az ügyről. A rektorátus szolgája elmondja, hogy Lá­zárt csak az eset kipattanásakor hallgatta ki a rektor, mikor másodszor hivatták, már nem jött el. — Jól is tette, — mondja, — mert ha eljön, kitette volna magát annak, hogy a diákok megverik. A rektor egyelőre nem akar hivatalos nyi­latkozatot adni. — A vizsgálat még folyamatban van, — feleli kérdésünkre — s nem tartom helyesnek, hogy addig, amig végső határozatot nem hoz az egyetem tanácsa, nyilatkozzam. Azért mégis csak elmondja véleményét a dologról. — Nagyon rossz időben csinálták a zsidó gyógyszerészeti hallgatók körlevelüket, — mondja olyan hangon, amelyről látszik, hogy őt is bántja az ügy, — mi vigyázunk, nehogy a csernovici hitlerista zavargások nálunk is ismétlődjenek és ekkor éppen a zsidó diákok azok, akik provokálják az amúgy is könnyen lángra lobbanó román diákokat. — Az egyetemi tanácsnak az az álláspontja, hogy nem engedélyez semmi olyan egyesületet, amely bizonyos szempontok szerint gyűjti össze tagjait. Ilyenformán a napokban több hasonló kérést vetettem el. A zsidó gyógyszeré­szeti hallgatók egyesülete szintén nem volt el­ismerve s ezért folyik a vizsgálat. Meg vannak az engedélyezett diákegyesületek, lépjenek be azokba a diákok. — Ez nem lehetséges — vetjük közbe, — hiszen a Petru Maior egyesületbe, amely a legnagyobb diákegylet, nem vesznek fel se zsidó, se magyar tagokat. — A Petru Maiort sem ismerte el az egye­temi tanács! — mondja erre a rektor, csu­pán az egyes fakultások egyleteinek van rend­ben az engedélyük. Ezekbe mindenki beléphet. — El vagyok határozva arra, hogy min­den különálló jellegű egyesületet feloszlatok. így rendszabályokat hoztam a vasgárdisták ellen is, akiknek legnagyobb része a diákság közül kerül ki. Nagyon megnehezíti most ezt a működésemet a zsidó gyógyszerészeti hallga­tók szerencsétlen ügye. — Aj áltaiam lefolyia’ott kihal]gatások jegyzőkönyveit holnap bemutatom az egye­temi tanácsnak s az fogja majd a kellő intéz­kedéseket meghozni. — Előfordulhat az, hogy júniusban való­ban ne engedjék vizsgára állni a zsidó gyógy­szerész-hallgatókat! — kérdezzük meg. — Ez nem fog megtörténni. Azzal, hogy a vétkesek elveszik büntetésüket, be lesz fe­jezve az ügy. Minek bűnhődjenek azok, akik­nek semmi közük nem volt az egészhez. Elbúcsúzunk a rektortól azzal a benyo­mással, hogy ő az, aki legjobban fájlalja, hogy ilyen drasztikus intézkedést kellett hozni s hogy általában az egész ügy felszínre került.

Next

/
Thumbnails
Contents