Keleti Ujság, 1933. május (16. évfolyam, 100-122. szám)
1933-05-06 / 103. szám
* KuniUjSRG Szászvárosi magyarok - .. A' hunyadmegyei tanácsban szabadon használható a kisebbségek nyelve — Élénk társadalmi és kulturélet folyik a szászvárosi Magyar Kaszinóban Segíteni kell a szerencsétlen kudzsiri munkásokon, akik másfél éve nem kaptak fizetést (Szászváros, május 5.) Hunyadmegye egyik legjelentősebb városkája, a megyeszékhely Déva mellett, Szászváros. A magyarság a megye vegyes lakossága és román többsége mellett is jelentős szerepet játszik Hunyadban, nemcsak számarányával, hanem politikai, gazdasági és kulturális súlyával és értékével. Szászváros 7200 lakója közül 1500 magyar, A város magyar lakossága a legkülönbözőbb társadalmi osztályokra tagozódik, szabad foglalkozásúak, orvosok, gyógyszerészek, ügyvédek, intelektuellek, tanárok, tanitók, kereskedők, iparosok. A köztisztviselők számát nagyon megritkitotta az impériumváltozás. Békében élünk... Dr. Székely Ferenc ügyvéd, a Magyar Párt szászvárosi tagozata elnökénél érdeklődtünk a hunyadmegyei magyarság politikai és gazdasági helyzete iránt. Székely Ferenc dr. a .következőket mondotta: — Jó viszonyban, megértésben élünk az itteni románsággal. Súrlódások nem nehezítik meg a megye különböző nemzetiségéhez tartozó lakosságának helyzetét. Hunyadmegye talán az egyetlen egész Romániában, ahol a megyei tanácsban a kisebbségek nyelve, úgy a magyar, mint a német, szabadon használható és a megyei tanácsban intézményesen is biztosították a magyar nyelv szabad használati jogát. — A megye magyar lakossága azonban súlyos gazdasági nehézségekkel küzd. Különösen a kis- és kézmüiparosok körében végzett katasztrofális rombolást a gazdasági krízis. A szászvárosi magyar kisiparosok legtöbbje kénytelen volt visszaadni iparengedélyét, mert nem tudta megfizetni a teherbiróképes- ségóvei arányban nem álló magas adóösszegeket és nem bírta tovább a kíméletlen adóbehajtást. De számos román kisiparos is kénytelen volt iparjogának gyakorlásáról lemondani. — Törijk Bálint kerekesmester kezdeményezésére a Magyar Párt helyi tagozata interveniált az ipartestületnél és az iparkamaránál, hogy a kisiparosokra a patenta fixát a mai gazdasági viszonyok és a teljesítőképesség figyelembevételével rójják ki és ennek az adónemnek a megállapításánál tegyék mérlegelés tárgyává, hogy a kisiparos önállóan, egyedül, vagy segédekkel és tanoncokkal dolgozik-e. Az ipartestület és az iparkamara emlékiratát a patenta fixa ügyében illetékes helyre juttatták el és igy a szászvárosi iparosok joggal remélik indokolt kérésük teljesítését... — Az őszinte elismerés hangján kell megemlékezni a kudzsiri üzemek magyar munkásairól, akik hűségesen kitartottak magyarságuk és a Magyar Párt mellett. A szerencsétlen munkások másfél éve nem kaptak fizetést, számosán már a koldulásig jutottak. A politikai pártok, valamint a gazdasági érdekképviseletek intervenciója a szerencsétlen kudzsiri munkások érdekében, eddig sajnos, eredménytelen. volt... Bizalom a Magyar Párt képviselői iránt. Bede Sándor szászvárosi kereskedő, a Magyar Párt helyi tagozatának titkára nagy elismeréssel nyilatkozott a Magyar Párt parlamenti képviselőinek tevékenységéről. Különösen Szabó Béni fáradhatatlan munkásságáról nyilatkozott az elismerés és meleg köszönet hangján, aki mindenkor energikusan szállt síkra az össziparosság érdekeiért. — Wilier József dr. képviselő eddig tizenhat szászvárosi nyugdíjas nyugdijfolyósitásá- nak ügyét intézte cl eredményesen, egyetlen báni költség igénylése nélkül, sőt — egyetlen kivitellel — még a kérések bélyegeit is saját zsebéből rendezte. Él a magyar sző, cseng a magyar dal... A szászvárosi Magyar Kaszinó modern, kényelmesen berendezett ötszobás és 2000 kötetes könyvtárral felszerelt helyiségében élénk a magyar kulturélet. A mult év októberétől az idei év áprilisáig minden héten nívós kultur- estéket rendeztek a Magyar Kaszinóban a Szászvárosi Ref. Dalárda és a Magyar Kaszinó zenekarának közreműködésével, mely utóbbi megszervezése Faragó Endre gyógyszerész érdeme. A kulturestéken Gergely Ferenc ref. lelkész, Szöl- lössy János, a Kaszinó igazgatója, Szathmárl Román ferencrendi szerzetes atya tartottak nívós előadást, Bede Sándorné tanitónö a divatról, a gyermeknevelésről nyújtott gyakorlati tanácsokat, külön előadásban az Olimpiász eseményeit ismertette, Solymossy Alfred a gázháboru elleni védekezésről tartott előadást, Bede Sándor a magyar dalról értekezést, amelyet nagy sikerrel egészített ki Berlvoy József éneke. Dr. Sváby Nándor orvos egészségügyi kérdésekről tartott előadást, Földes Zoltán kath. tanító, jónevü székely Író, saját székely népies novelláit olvasta fel, számosán pedig nagysikerű szavalatokkal és énekszámokkal működtek közre. A szászvárosi magyar társadalmi és kulturélet kiemelkedő eseménye lesz, a május 6-án megtartandó műkedvelő előadás, amelyen a Kiss József elemi iskolai igazgató elnöklete és szakszerű vezetése mellett működő szászvárost ref. dalárda szerepel. Előadják Huszka Jenő nagysikerű operettjét a „Lili bárónő“-t, Szombat, 1933. május 9. amelynek szerepeit Szász Béla, Surányl And, Bekö Áron, Szász Béláné, Gönczy Pál, Izsák Sándor, Balogh Sándor, Kiss Dódy, Fehér Zoltán Boldizsár Béla, Danse Sándor, Burgus Zsiga, Sponor Viktor, Fodo* Dénes, Balogh Manci, Surányi Margit, Riewald Olga, Major Irén, Burgus Margit, Kiss Ica, Kira Erzsi, Kozák Rózsi, Izsák Eszti, László Gyula és Burszán Aladár kreálják. A rendezés nehéz munkáját Bus Berta végzi, a táncszámokat Kiss Ádám tanította be. Az előadást a Magyar Kaszinó zenekara kiséri Faragó Endre karnagy vezetésével. Két magántelefon... A Szászvárost Takarékpénztár vezérigazgatója Makkay Dénes, a gazdasági viszonyok jellemzéséről mondotta el, hogy a ezászváxosi 70—80 nyilvános telefonállomás közül ma mindössze két magántelefon működik. Az ügyvédek, orvosok, sőt a pénzintézetek is leszereltették telefonjaikat, mert a magas telefonelőfizetési dijakat nem tudják fizetni. Hunyadmegyére és Szászvárosra is ránehezedett a gazdasági és pénzügyi válság, mély és széles a nyomor, amelyet megfelelő anyagi erő hiányában csak kis mértékben tud enyhíteni áldásos tevékenységével a szászvárosi Nőszövetség, amely Csűrös Pálné elemi iskolai igazgatónő vezetésével igyekszik letörölni a szenvedők könnyeit... Sporttelepet Szászvárosnak! A szászvárosi krónika teljességéhez tartozik, hogy a sport térhódítása megkezdődött itt is. Modern teniszpályákon élénk az élet és a szászvárosiak kitűnő szervező erőt kaptak Szöllőssy János volt marosvásárhelyi sportvezető, szövetségi kapitány személyében, aki fáradhatatlanul dolgozik azon, hogy a városi tanács megértő támogatása mellett modern futballpályát é6 sporttelepet létesítsen Szászvároson. Nagy Lajos. HM .............IM................... Stefanescu Goanga egyetemi rektor kijelenti: megvédi az egyetem rendjét Feloszlatják az engedély nélkül működő diákegyesületeket, biztosítják a zsidó diákok vizsga-jogát (Kolozsvár, május 5.) A kolozsvári egyetemen már hosszabb ideje nem történt semmi nemzetiségi excesszus, az antiszemitizmus, amely egyideig megzavarta az egyetem rendjét, elcsendesedett s a román-magyar, szász és zsidó diákok békésen folytatták tanulmányaikat. Annál váratlanabb volt az ismeretes Lázár-ügy, amely egyszerre felizgatta a megnyugodott kedélyeket s alkalmat adott a nacionalista elemeknek arra, hogy újból felvegyék a küzdelmet a zsidó diákok ellen. A Lázár-ügy eddigi eredménye, Lázárnak az ország összes egyetemeiről való kizárása mel lett az, hogy a gyógyszerészeti fakultás zsidó hallgatóit a román diákegyesület nem engedi rósztvenni az előadásokon. Emellett egy hete az orvosi karra beiratkozott zsidók sem járhatnak a kurzusokra, mivel az orvosi fakultás szolidaritásból szintén kitiltotta a zsidókat. Ezzel azonban nem zárult még le a következmények sora. Stefănescu Goangă rektor szigorú visgálatot indított abban az irányban, hogy kik voltak a tagjai a zsidó gyógyszerészeti hallgatók egyesületének s hogy kiknek volt tudomása a Lázár-féle röpiratról. A kihallgatások két napig tartottak s a vizsgálati anyag elkészítése után szombaton délután dönt az egyetemi tanács arról, hogy a hibásoknak talált diákokkal szemben milyen retorziót alkalmaz. Pénteken délelőtt felkerestük Stefănescu Goangă rektort s nyilatkozatot kértünk tőle az ügyről. A rektorátus szolgája elmondja, hogy Lázárt csak az eset kipattanásakor hallgatta ki a rektor, mikor másodszor hivatták, már nem jött el. — Jól is tette, — mondja, — mert ha eljön, kitette volna magát annak, hogy a diákok megverik. A rektor egyelőre nem akar hivatalos nyilatkozatot adni. — A vizsgálat még folyamatban van, — feleli kérdésünkre — s nem tartom helyesnek, hogy addig, amig végső határozatot nem hoz az egyetem tanácsa, nyilatkozzam. Azért mégis csak elmondja véleményét a dologról. — Nagyon rossz időben csinálták a zsidó gyógyszerészeti hallgatók körlevelüket, — mondja olyan hangon, amelyről látszik, hogy őt is bántja az ügy, — mi vigyázunk, nehogy a csernovici hitlerista zavargások nálunk is ismétlődjenek és ekkor éppen a zsidó diákok azok, akik provokálják az amúgy is könnyen lángra lobbanó román diákokat. — Az egyetemi tanácsnak az az álláspontja, hogy nem engedélyez semmi olyan egyesületet, amely bizonyos szempontok szerint gyűjti össze tagjait. Ilyenformán a napokban több hasonló kérést vetettem el. A zsidó gyógyszerészeti hallgatók egyesülete szintén nem volt elismerve s ezért folyik a vizsgálat. Meg vannak az engedélyezett diákegyesületek, lépjenek be azokba a diákok. — Ez nem lehetséges — vetjük közbe, — hiszen a Petru Maior egyesületbe, amely a legnagyobb diákegylet, nem vesznek fel se zsidó, se magyar tagokat. — A Petru Maiort sem ismerte el az egyetemi tanács! — mondja erre a rektor, csupán az egyes fakultások egyleteinek van rendben az engedélyük. Ezekbe mindenki beléphet. — El vagyok határozva arra, hogy minden különálló jellegű egyesületet feloszlatok. így rendszabályokat hoztam a vasgárdisták ellen is, akiknek legnagyobb része a diákság közül kerül ki. Nagyon megnehezíti most ezt a működésemet a zsidó gyógyszerészeti hallgatók szerencsétlen ügye. — Aj áltaiam lefolyia’ott kihal]gatások jegyzőkönyveit holnap bemutatom az egyetemi tanácsnak s az fogja majd a kellő intézkedéseket meghozni. — Előfordulhat az, hogy júniusban valóban ne engedjék vizsgára állni a zsidó gyógyszerész-hallgatókat! — kérdezzük meg. — Ez nem fog megtörténni. Azzal, hogy a vétkesek elveszik büntetésüket, be lesz fejezve az ügy. Minek bűnhődjenek azok, akiknek semmi közük nem volt az egészhez. Elbúcsúzunk a rektortól azzal a benyomással, hogy ő az, aki legjobban fájlalja, hogy ilyen drasztikus intézkedést kellett hozni s hogy általában az egész ügy felszínre került.
