Keleti Ujság, 1933. május (16. évfolyam, 100-122. szám)

1933-05-21 / 115. szám

Vasárnap, 1933. május 21. a KeletiUjsxg 8 Kolozsvári orvosprofilok Veress Ferenc ár. orvosprofesszor beszél a kisebbségi orvostársadalom égető problémáiról Magyar egyelem, állásíialmozás, magyar - zsidó együllmüködés (Kolozsvár, május 20.) A kolozsvári ma­gyar orvostársadalomnak egyik markáns egyé­nisége, dr. Veress Ferenc professzor, az Erdé­lyi Muzeum Egyesület orvosi szakosztályának elnöke. Ezúttal az ő érdekes profilját vázoljuk fel és őt szólaltattuk meg, hogy az orvostársa­dalom mai nehéz helyzetéről, az orvosi etiká­ról, a fiatal orvos-gefneráció jövőjéről s mind­azokról a kérdésekről nyilatkozzék, amelyek a kisebbségi orvosokat közelről érdeklik. Veress Ferenc professzor a rendelőjében fogad. Az atléta-termetű professzor mozdula­tai frissek, fiatalosak. Csillogó barna szemei világos értelemről beszélnek. Sokat sportolt, tehát nem véletlen, hogy ma is életkedv sugár­zik le róla, az egész ember csupa életerő és energia. De nemcsak sportolt, hanem Kolozs­vár sportéletében is mindig vezetőszerepet ját­szott. Másik nemes szenvedélye a zene, ő maga gordonkán játszik, hosszú évek óta a Magyar Zenekonzervatórium elnöke, az erdé­lyi kisebbségi zenei életnek igazi apostola. Mikor elmondjuk látogatásunk célját, készsé­gesen áll rendelkezésünkre. A kisebbségi or­vos-társadalom égető problémáiról a követ­kező rendkívül érdekes és figyelemreméltó dolgokat mondotta: Anyagi és erkölcsi dekadencia. — A kisebbségi orvostársadalom anyagi és erkölcsi dekadenciája a háború után néhány évig nem volt érezhető, mert a gazdasági fel­lendülés, kitűnő gazdasági konjunktúra évei- be(n a kisebbségi orvosok is meg tudtak élni. Állíthatom, hogy egészen 1926/27. év végéig a inai katasztrófális gazdasági és más termé­szetű bajok nem mutatkoztak. A kolozsvári magyar közönség csak a kisebbségi orvosok rendelőjébe járt. Később azonban a fiatal ro­mán orvos-generáció sok tekintetben előtérbe került a kisebbségi orvosokkal szemben. Kissé későn ébredtünk öntudatra. Későn jutott aja ősziünkbe, hogy nekünk is tenni keli valamit a kisebbségi orvostársadalom utánpótlása ér­dekében s szükség van arra, hogy uj generá­ciót neveljünk, annak munkaalkalmat teremt­sünk és tudományos felkészültségét biztosít­suk. Kettéválik a kisebbségi orvostársadalom. — Elkezdtünk dolgozni az Erdélyi Mu­zeum Egyesület orvosszakosztályában, amely­nek akkor is éin voltam és ma is én vagyok az elnöke. Hetenkint üléseket tartottunk, foglal­koztunk az orvostársadalom problémáival, tu­dományos előadások keretében számoltunk be az orvostudomány legújabb fejlődéséről s mindent elkövettünk, hogy a fiatal orvosok és orvosnövendékek tudományos ismeretei bővül­jenek. Ebben a munkánkban mindenki, első­sorban a kisebbségi orvosi kar segített, senki sem vonta ki a munka alól magát. Kétségte­len, hogy ezekkel az ülésekkel és tudományos előadásokkal eredményeket is értünk el. Min­dig szívesen láttuk a soraink között zsidó or­vosokat is, sőt kértük őket, hogy a munkánk­ban résztvegyenek. Nem is volt itt hiba, mert hosszú ideig együttdolgoztunk. Megvallom, — mondotta Veress professzor, — nagyon rosz- szul érintett bennünket, mikor a zsidó orvosok kiváltak tőlünk és meg­alapították a Paul Ehrlich tudományos orvosi egyesületet. Bántott ez befanünket azért, mert igy az erők megoszlottak s az a régi, jó harmónia, amely a kisebbségi orvosi kar közt addig fennállott, kissé meglazult. — Én mint az Erdélyi Muzeum Egyesület orvosi szakosztályának az elnöke, többizben kértem a vezető zsidó orvosokat, hogy marad­janak tovább is velünk, dolgozzunk együtt. Egyesületüknek két vezető tagja kijelentette előttem, hogy mindig nagy vendégszeretetet élveztek közöttünk, szerintük a kiválás oka tisztán csak az volt, hogy a fiatal zsidó orvos­generáció részére kezdő orvosi munkássá­guk kifejtésére alkalmas teret és orvosi ön­képzőkört biztositsanak, illetve létesítsenek. — .Megelégedéssel állapítom meg, hogy a magyar és a zsidó orvosok között a jó­viszony, egyetértés fenmaradt, közösen eljárunk egymásnak az üléseire és meg­hallgatjuk az előadásokat. Kisebbségi egyetemet Kolozsvárnak. — A kisebbségi orvosi utánpótlás kérdése egyik legfontosabb feladatunk. A sikeres meg­oldásnak a kulcsa azonban nem a mi kezünk­ben van. Nem rajtunk múlik, illetve nem tő­lünk függ, hogy a fiatal magyar orvosokat el tudjuk helyezni. Ma még beszélni sem lehet arról, hogy a fiatal magyar orvosok intenzív tudományos munkát fejthessenek ki és, egye­temi karriert csinálhassanak. Ezért a múltban is és ma is az Erdélyi Muzeum Egyesület orvosi szakosztályának egyik jelentős pro­gramja, hogy Kolozsváron kisebbségi egyetem állít­tassák fel, ahol a magyar felsőbb okta­tás kérdése megoldást nyerhessen. — A reánkzuduló bajok sokasága közül — Nemcsak a kisebbségi orvostársadalom­nak égető problémája az álláshalmozás — mondotta emelkedett hangon Veress profesz- szor —, hanem az egész országnak. Hogy mennyire a közérdeklődés homlokterében áll ez a kérdés, annak fényes bizonyítéka, hogy a kormány törvényt hozott az álláshalmozás megszüntetéséről. Ez a törvény azonban egy­előre csak papiron van meg, mert még ma is merem állitani, hogy Kolozsváron a román orvosok körében nagyon so­kan vannak olyanok, akik egy személy­ben négy-öt hivatalt töltenek be, s ezzel elősegítik az általános orvos-proletáriá- tus kialakulását. — Ha a törvény alkalmazását szigorúan végrehajtják, akkor remény lehetne arra, hogy a nagy nyomorral küzdő kisebbségi orvosok is álláshoz jutnának s szociális helyzetükön ja­víthatnának. Ha az álláshalmozást nem szün­tetik meg és a dolgok továbbra is igy halad­nak, akkor el lehetünk arra készülve, hogy úgy a román orvosi-, valamint a kisebbségi orvosi-kar egyformán katasztrófális helyzetbe kerül és még fokozódik a tűrhetetlen orvos­nyomor. Az orvoskamara hivatása. — A magyar impérium idején minden or­vos az Országos Orvosszövetség kötelékébe tartozott. Az Orvosszövetségnek azonban tag­jaival szemben csak erkölcsi ereje volt, csak az orvosi etikára gyakorolhatott befolyást, de büntető szankciók nem álltak rendelkezésére. A romájn impérium után hosszú éveken át a Komán Orvosszövetség folytatta azt a szere­pet, amelyet addig számukra a Magyar Or­vosszövetség töltött be. Három évvel ezelőtt azonban megalakult az Orvosi Kamara, amely­nek már sokkal erősebb eszközök állnak a ren­delkezésére. Az uj intézmény büntető szánk­îfctfc, 2*3 stem «■wmiwaim’rwmáTWM'ftMi vtm im. .■ előtérben áll az általános nyomorúság, az or­vosok nyomasztó szociális helyzete, amely szo­ros kapcsolatban áll a gazdasági krízissel. Köz­ismert dolog, hogy a közönség, illetve a pácien­sek fizetőképessége minimálisra csökkent és az orvosi honoráriumok mélypontra szálltak le. Néhány száz lej heteken át. — Ijesztő valóság, hogy vannak Kolozsvá­ron proletár orvosok, akik ötven, negyven, sőt harminc lejekért rendelnek, ami az orvosi munka értékét a közönség szemében is megdöbbentő módon lecsökkentette. — Az orvos-nyomoruság ma már odafej­lődött, hogy vannak orvosok Kolozsváron, akik heteken át nem keresnek többet néhány száz lejnél. híj Egyenlőtlen adóztatás.-— Egy másik aggasztó tünet a túlságosan magas adó. Az adókivető-bizottságok nem fo­gadják el a kisebbségi orvosok adó vallomásait, nem veszik tekintetbe fellebbezéseiket. Hiába hangoztatjuk, hogy az orvosi praxis meggyön­gült, a kereset lecsökkent, az orvosok nagy­része leszegényedett, mert az adókivető-bizott­ságok még ebben az esztendőben is még emelték az adóalapot és magasabb adót raktak az orvosok vállaira. — Nem csinálok titkot abból, sőt bátran megmondom, hogy Kolozsváron az orvosok körében aránytalan az adóztatás. Tudja meg ország-világ, hogy a kisebbségi orvosok még ma is több adót fizetnek, mint a többségiek, holott kereseti lehetőségük jóval kisebb. ciókat is alkalmazhat. A román orvosi kama­rának volna a hivatása, hogy ne csak a román orvosokon segítsen, hanem a kisebbségi orvosoknak a tá­mogatását is kezébe vegye és az állás­halmozások megszüntetése révén a ki­sebbségi orvosoknak is kenyeret nyújt­son. — Egyelőre azonban erről szó nem volt és az Orvosi Kamara ilyen irányú hivatását nem töltötte be. A mult évben alakult meg a Ro­mániai Kisebbségi Orvosszövetség, mely nem régen tartott közgyűlést. Ennek a kisebbségi orvosszövetségnek szintén az a hivatása, hogy a szociális bajokon segítsen, megoldja az orvos- biztositás, segélyezés és rokkantság kérdését, de még eddig érdemleges munkát nem végez­hetett. Ezek volnának azok az égetően fontos problémái a kisebbségi orvostársadalomnak, de egyelőre csak az anyagi és erkölcsi válság­nak a sötét felhői tornyosulnak a fejünk fe­lett, csak panaszkodunk, békétlsnkedünk, de nem jutottunk el oda, hogy közös erővel össze­fogjunk s a súlyos orvosi válság leküzdésére eredményes akciókat kezdjünk. Pedig ez a kérdés nemcsak az orvostársadalomnak, ha­nem az egész közegészségügynek és sok tekin­tetben az egész kisebbségi társadalom jövő fejlődésének az irányvonalába kapcsolódik bele. (—jós.) Uránia Mozgd A közkedvelt és közismert komikus BUSTER KEÁTOW legújabb szenzációs vigjátékát mutatja be: Ralec reTüigazgató Előadások kezdete: 3, 5, 7 és 9 órakor.--------------------»...II IH*----- ■■■l.l -­Üuoma&niwßMMs Vf^W***-—- -—---­l&pvm: Âllăsfiuitnozăs és orvosi proletăriătus Aranyértéknél több a bizalom 1 Festés, tisztításban CZINK cég fogalom.

Next

/
Thumbnails
Contents