Keleti Ujság, 1933. április (16. évfolyam, 75-99. szám)
1933-04-08 / 81. szám
XVI. ÉVF. 81. SZÁM. KfletiOjsag 5 LEGÚJABB i* i——u ■ --ary. Az uj konverziót a miniszterelnök terjesztette a parlamenti bizottság elé A Magyar Párt deklarációban szögezte le álláspontját — Ismét csak kivételes társadalmi rétegeket részesítenek kedvezményben — Ötéves moratórium Mindenekelőtt jelentést adunk orról, hogy a Magyar Párt parlamenti csoportja e közös bizottsági ülésen leszögezte a maga álláspontját. Gál Miklós dr. képviselő a Magyar Párt nevében a következő deklarációt terjesztette elő: A Magyar Párt 1932 augusztus 31-én a Mi- ronescu-féle. konverziót módosító törvényjavaslat tárgyalásánál már leszögezte álláspontját. A jelen javaslat nem felel meg a Magyar Párt álláspontjában leszögezett alapelveknek és pedig három okból: 1. A Magyar Párt olyan általános intézkedést kíván, mely minden társadalmi osztályra és minden foglalkozási rétegre egyformán terjedjen ki, nem tartván célszerűnek, hogy egyetlen egy foglalkozási ágat kivételes helyzetbe hozzanak, akármilyen fontossággal bir is ez a foglalkozási ág. 2. A párt alapelvként állapította meg toztatta, azonban újból egy ötletszerű megoldási tervvel állunk szemben, ami nem alkalmas az egészséges helyzet kialakítására. a javak értékcsökkenését. 3. A párt világos és pontos intézkedést kíván, amely kizárja a bírói eljárást, mert ha a bíróságnak kell megállapítania, hogy valamelyes követelés konverzió alá esik-e, vagy nem, annyi per lesz a végrehajtás folyamán, ahány követelés van az országban. Sajnálattal állapítja meg a Magyar Párt, hogy a beterjesztett javaslat nem felel meg ezen alapelveknek és még ezenkívül is egy nagy hibája, hogy nem hozza összhangba az április 19-i alaptörvénnyel, úgyszintén az október 26-i módosító törvénnyel a tárgyalás alá vett javaslatot és ezáltal még fokozza a jogbizonytalanságot. Ez okokból kifolyólag a Magyar Párt visz- szautasitja a javaslatot, fenntartva a jogát arra, hogy a szakaszonkénti tárgyalás alkalmával nézeteit és álláspontját részletesen kifejtse. Valda előterjeszti a javaslatot A kamara és szenátus közös bizottsági ülésén Camarasescu elnökölt. Vaida miniszterelnök tartott expozét a kérdésről, rámutatva arra, hogy az előző törvény nem felelt meg az alkotmány rendelkezéseinek. A mostani javaslatból kiküszöbölték azokat a pontokat, amelyeket alkotmányba ütközőnek mondhattak és olyan tervet állítottak össze, amelyben biztosítani kívánták a különböző érdekek kiegyensúlyozását. Ez a javaslat 11 terv alapelveiből készült s főbb pontjaiban figyelembe vették az ellenzéki vezetőemberek felfogását is. Kéri a pártokat, hogy együttműködéssel vegyenek részt a javaslat keresztülvitelében. Minden olyan javasaltot elfogad, amely javít, de az elfogadhatónak nem mondható indítványok felett fenntartja magának a döntés jogát. Mirto miniszter ismerteti a módosításokat, amelyeknek végleges szövegét egy tegnap esti összeegyeztető értekezlet állapította meg. A gazdamoratórium. A mezőgazdasági adósságok konverziójánál ötéves moratóriumot állapit meg a javaslat a tiz hektárig terjedő földek tulajdonosai részére, egyszázalékos kamatozással s ez öt év 1934 december 31-én kezdődik. E moratórium legfennebb csak öt évvel hosszabbítható meg, ha a szükség úgy kívánja. A javaslat intézkedéseket tartalmaz árra- vonatkozólag, hogy milyen adósságokat lehet mezőgazdasági adósságok közé sorozni. Olyan mezőgazdasági adósok részesülhetnek csak kedvezményben, akik földeiket 1931 december elseje előtt vásárolták. Tőkeelengedés esetén. Ha a tiz hektárig terjedő földek tulajdonosainak hitelezői hozzájárulnak az ötvenszázalékos tőkecsökkentéshez, évenkinti két részletben való fizetéssel, akkor ezek az adósok nem részesülnek konverzióban. A 10—50 hektárig terjedő földek tulajdonosai ugyanígy nem részesülnek konverzióban, ha a hitelezők hozzájárulnak ahhoz, hogy évi két részletben a tőke kétharmadát fizessék meg, az 50 holdon felüliek pedig a tőke %-ét. A fizetési határnapok junius 1. és december 1. A kamat 2 százalékos. Az évi törlesztési részlet azonban nem haladhatja meg az ingatlan jövedelmének egyharinadát. Abban az esetben, ha deficitje van és ezt hitelesen tudja a tulajdonos igazolni, a fizetés elmaradhat. A városi ingatlanok. A városi adósságoknál csak az ingatlan- tulajdonosok részesülhetnek e konverzióban és ezek közül is csak azok, akiknek évi jövedelme nem haladja meg Bukarestben a 120.000, a többi nagyvárosokban a 80.000, a kisvárosokban a 40.000 lejt. Az ingatlantulajdonosoknak arra kell kötelezniük magukat, hogy öt éven belül évi két százaléknál nagyobb kamatot fizetnek, ha élvezni kívánják a konverziót. __ Duca, a liberális párt nevében szólal fel s azt a kijelentést teszi, hogy ilyen nagyfontos- ságu törvényt ilyen módon nem lehet keresztülvinni. A pártja nem vehet részt az együttműködésben. Kéri, hogy alapos megvitatással igyekezzenek a problémát megoldani. Goga szintén a tervezet keresztülvitelének gyors módja ellen tiltakozik, Argetoianu pedig azt jelenti ki, hogy ez a terv nem hozhatja a végleges megoldást, de vannak a javaslatnak jobb részletei is. Módosítják a kényszeregyezségi törvényt. A szenátus mai ülésén Madgearu pénzügyminiszter beterjesztette a genfi pénzügyi egyezmény ratifikálásának törvényjavaslatát. A kamara pénzügyi bizottsága a kényszeregyezségi törvényt módosító javaslatot tárgyalta. Az uj javaslat szerint nem esik bélyegilleték és proporcionális adó alá az olyan szerződés, amit kényszeregyezségbe kerülő kereskedők kötnek a Banca Nationalaval, vagy amit olyan nem kereskedők kötnek, akiknek tartozásai konverzióban részesülnek. Nem esnek ilyen kötelezettségek alá azok a váltók, amiket a Banca Naţionala kicserélésre adott, egyezségi megállapodás megkötése végett. Felmentve vannak az egyenesadó alól — kivéve az adóminimumot — azok a kereskedelmi és iparvállalatok, amelyek olyan nagy hitelintézetek érdekeltségébe tartoznak, amely intézetek kényszeregyezséget kértek abba# az esetben, ha e vállalatok kötelezik magukat, hogy a Banca Naţionalahoz fizetik be a hitelintézetükkel szemben fennálló tartozásaikat. Prágában megtagadták a Skodáé k chiffre-kulcsának kiadását (Bukarest, április 7.) Ma reggel hazaérkeztek Prágából azok a katonai ügyészek, akiknek megbízatásuk volt, hogy a Skoda cégnek Bukarestben használt titkos chiffre-kulcsát megszerezzék. Rrágában a cseh külügyminisztérium és a Skoda cég megbizottaival találkoztak. Nyolc órát időztek a cseh fővárosban és azzal tértek vissza, hogy a chiffre-kulcsot nem sikerült megszerezniök. Megérkezésük után jelentést tettek küldetésük eredménytelenségéről és arról, hogy a chiffre-kulcs kiadását milyen indokolással tagadták meg. A Lupta híradása azt fűzi hozzá e jelentéshez, hogy most a román katonai hatóságoknak a saját hatáskörükben kell megszerezniök a titkos chiffre-kulcsot. Pénteken egész nap tartott Seletzkynek a kihallgatása. _ __________________ 4<Ur. &1f Belső kölcsönnel biztosították a magyar költségvetés deficitjének fedezését (Budapest, április 7.) A magyar parlamentben Imrédv Béla pénzügyminiszter előterjesztette az 1933/34. évi költségvetést. A kiadások végösszege 1173 millió pengő, a bevételeké pedig 1097 millió. A deficit igy 76 millió pengő. E deficitnek, aminek különleges fedezetéről gondoskodnak, az oka egyfelől az általános gazdasági helyzetben keresendő, másfelől pedig abban, hogy a trianoni szerződés szerint az utódállamokból Magyarországra hárult nyugdijte- heir 88 millió pengőt tesz ki. Kibocsátották a 110 millió pengős belső kölcsön aláírási felhívásait. E kölcsönből huszonötmillió a gyáriparra esik, 15 a mezőgazdaságra, 10 pedig a biztosítóintézetekre. A gyáripar a ráeső résznek a 90 százalékát nyomban le is jegyezte, a mezőgazdasági nagybirtokosokat pedig Károlyi Gyula gróf, volt miniszterelnök értekezletre hivta össze a lejegyzés érdekében. Esterházy Pál másfélmillió pengőt jegyzett le. Károlyi Gyula gróf pedig egymilliót és a többi nagy jegyzések is megindultak, úgy, hogy igen rövid időn belül az egész összeget lejegyzik. A kölcsönkibocsátás gyors sikere biztosítva van. Megszüntetnek és leépítenek sok erdélyi állami tanintézetet (Bukarest, április 7.) A kamara elé egv törvényjavaslatot terjesztettek, amely az uj költségvetéssel kapcsolatosan sok iskolát és tanintézetet szüntet meg, illetőleg kisebbre alakit át. Erdélyben megszünteti a következő állami tanitónőképzőket: a nagyváradit és a lúgosait. Megszüntetik a máramarosszigeíi, foga- rasi és naszódi tanitóképzöket, A fogarasi, vajdahunyadi és lugosi ipari leányiskolákat. Á karánsebesi háztartási iskolát és a nagyszebeni kereskedelmi iskolát. Leépítéssel átalakítják a maros vásárhelyi leányliceumot, amelyből C- fokozatu lesz, a szatmári fiulieeumot, amelyből D-, a ddsi, tordai és fogarasi líceumokat, amelyekből D-fokozatuak lesznek. Szintén C-foko- zatu iskolákká építik le a kolozsvári Ileana hercegnő intézetet s a marosvásárhelyi leányliceumot. A Magyar Párt deklarációja (Bukarest, április 7.) A szenátus cs kamara közös bizottsága elé került a kormány uj konverziós törvényjavaslata, ami az eddigi törvényeknek nagyon sok lényeges pontját megvál-
