Keleti Ujság, 1933. április (16. évfolyam, 75-99. szám)
1933-04-06 / 79. szám
6 KuniOjssa XVI. ÉVP. 79. SZÁM. Megnéztem M Egy barátom figyelmeztet Bécsiben: itt van Mistinguette teljes társulatával. Nem akarom-e megnézni? — Ráérek még harminc év múlva is — csúszott ki szájamon a szó. De azért megnéztem. Mistilnguettet kötelesség minden öt-tiz évben egyszer megtekinteni. Ez hozzátartozik az önbizalomhoz: az ember csak ki tud fogni az öregségen, ha — akar. Ignotus Írja valahol: az öregség nem egyéb hanyagságnál. Kissé paradoxszerünek hangzik, de Mistinguette esete mutatja, hogv az iró aforizmája bizonyos helyzetekben, bizonyos kedvező körülmények között megfellebbezhetetlenül igaznak bizonyul. Mistinguette a Ronacherben játszik. A revü, amelyben fellép, a Voila Paris. Édes istenem, ez a revü a szokványos francia revü, amely zenéjében, védettjeinek divatbemutatós- szerü felvonulásában, görljéinek unalmas igé- zőségében, a toalettek raffináltsága mcgszokott- ságában azóta sem változik, amióta néhány évtized előtt Párisban útnak eresztették. Törvényei vannak a revünek, hagyományai, amelyeken egy jottányit sem szabad változtatni. Mindez nem fontos. American boys, orosz ballett. gigolok és apacsok, Mile Jade a „bemondó“ hölgy, közbe-közbe egy kis akrobata egyveleg, nour la bonne bouche — mindez nem fontos Mistinguette — ő a fontos. Mistinguette a hatodik képben jelenik meg először, ami addig történik, csak előkészület. Beavatottak azt mondják, a hölgy 63 éves. Ha az ember a lábait nézi, 20 éves. Görl-iskolában évekig spártai módszerekkel kínozzák a fiatal leányokat, hogy táncoljanak, fogyjanak, meha- nizálódjanak és uniformizálódjanak. Pompás, kisportolt, _ ragyogó jelenségek, de ha Mistinguette megjelenik a szilien, eltörpül, elhomályosul valamennyi. Az arca, ez a kedves, kissé szabálytalan, mindig mosolygó gamin arc, a homlokába csüngő fiús, szőke hajjal 30 éves. A hangja 35 éves. Rekedtes, kissé ércnélküli hang, de Mistinguette hangjában mindig volt valami romlott, mint a Marlene Dielricbébeu. Legöregebb a nyaka. Legalább 40 éves. De nem mindig. .Elvétve a nyakával is becsap bennünket is. Ám egy-egy teljes kivilágítás mellett egy függőleges ér duzzad ki a nyakbői1 alatt és akkor megremegünk egy kicsit: hát az idő még Mistinguette felett is elmúlik?! Nós. itt van ez a csoda, ez a páratlan emberi teljesítmény. Ankunft der Mistinguette, ahogy a műsor jelzi. Mistinguette megjelenik térdenfelüli kihangsúlyozott, rendkívül intelligens lábszárakkal, fehér plöröz keretben, fején másfélméter magas toillbokrétával, fülében súlyos fülön függővel. Királyi díszben, mert ez az egyenruhája a nemzetközi revüsztároknak. Udvartartása: jobbra is, balra is tőle öt-öt frakkos fiatalember, választékosán kitenyésztett férfi- gárda. Másodízben Mistinguette apacs-jelenetben lép fel. Egy mondain hölgyet alakit, aki pompás estélyi ruhájában betéved egy külvárosi mulatóhelyre, az apacsok közé, a vér sodró jelenete stb., ezt már ismerjük. Amit itt csinál, lekopirozták Bnenoşairestol a legutolsó balkáni színpadig. Mistinguette azután eltűnik, pihentet bennünket a tizenharmadik képig, amikor egy londoni nagy nőt idéz fel, a viktoriánus időkből. Az első rész zárójelenete Cuba, Mis- tinguettel és az egész együttessel. Káprázatos. A .második részben Mistinguette egy mar- seillesi kikötő negyedben eimü verista izü jelenetben debütál. Itt nincsenek toalettek, nincs ekşzer és hermelin tálalás. Nyers, mondain parasztleány játszik, a felejthetetlenül reálisan megfogott Marie Jeannet. Ezt a szerepét illik ismerni két generációnak, hozzá tartozik az általános műveltséghez. Es azután megint nagy szünet, a revü minden ereje, szine, felkészültsége, pompája a fináléra összpontosul, Ca'cest Páris énekli Mistinguette az egész együttes élén és egy pillanatra körülnézünk: hát ez Páris, hát ez a nagy világ, ez az élet? Es mialatt a ruhatárban közelharcot folytatunk a kabátunkért, cdakünt az uccán kísérteties zenei ütemekkel hangzik fel a Horst Wessel induló és barnainges tömegek makacs, kitartó menetelése hallatszik a kövezeten... De Mistinguette kétségtelenül egy darab francia élet és rajta keresztül szépnek látjuk a franciák világát. O Páris, minden sexuális vonatkozás nélkül, elpusztíthatatlan kacagás, csodálatos könnyelműség, szédületes fiataság és kikezdhetetlen élein vitale, hogy éppen a Bergson szavait idézzük. Mistinguette! Rendben van- De, hogy a német világ megbolondult és Ausztria is közel jár hozzá, hogy a fejét elveszítse, hogy a legyőzött államok tehetetlenségükben egymást eszik meg, Voila Páris, nekik köszönhetjük, a francia makacsságnak, a francia dacnak, a francia felelőtlenségnek. De azért tapsoljunk csak Mistinguettenak. Az ő puszta létezése, testének és kedélyének töretlen átmentése egyik nemzedékből a másikba, sőt előreláthatólag a harmadikba is. Optimizmus tölt el bennünket és előrevetít egy olyan kort, amikor ilyenekkel is érdemes lesz törődni. Ligeti Ernő. G. H. WELLS: ŰZ ÉLET CSŐDÉ Walls-Huxley: Nagy biologia Az életről és az élet lehetőségeiről szóló mai ismereteink összefoglalása 3 hatalmas albumkötet diszköiésben 15 színes műmellék lettel* és több mint 1000 képpé' a régi 2900 lej helyett most 500 lej csak amíg a W 117! n A JTi 'BT'I nál készlet tart M. xSL'tW Mii® Kolozsvár utánvéttel portóval (50 L.), előre fizetve portómentes Gyakorlati Gezdalexibofl 102 tagból álló szerkesztőbizottság munkája. Az ösz- szes gazdasági ismeretek és a kapcsolatos összes tudományok tárháza 2Î8?“1M0 oldal diszkötesben^ 380 L a korábbi 1,950 lej helyett. Utánvéttel, portó 40 lej. Beküldve portómentes. Vagy szállítja Lepage két részletben is. 180’— lej és 401— lej portó utánvéttel a jómban az első kötetet, a második kötetet ugyanígy • egy hó múlva. izonnal rendelje, W W® A JTi SS A-nál míg el nem fogy JBJ SM fi. im. ^HT M2Á Kvár Kérje az árleszállitátások nagy jegyzékeit. Tavasz kezdetével megkezdődéit a dupla maláta fill !£■»&§Jlü* szezon is! DUIlH8vl DREHER hmmShm haggfnmacher gyártmány Kupliaté palackokban és poiaarassva ntmmimsm (*) Bethlen Mária grófné soproni emlékeiről beszélt Déván az erdélyi népművészeti kiállítás alkalmából. Dévai tudósítónk írja: Bétáién Mária grófné erdélyi magyar népművészeti kiállításának gazdag, szinte megbecsülhetetlen anyagával a napokban Dévára érkezett s a városi szinház éttermében állította ki az erdélyi népművészet remekelt. A kiállítást Perián Péter, Déva varos polgármestere nyitotta meg, majd a gróf- ne adott meleghangú Ismertetést a kiállítás anyagáról. A dévai református férfiszövetség a városi színházban műsoros estélyt rendezett s azon Bethlen Mária grófné tartott eioadast. szemelyenek varázsa s mondanivalóinak kedvessége és fríssesége valósággal magával ragadta a hallgatóságot, amely szűnni nem akaró tapsokban nyilvánította tetszését. A grófné elmondotta, nogy za kiállítása volt s mindegyikről más-más emléke maradt. A legmelegebben az aradi kiállítására emlékszik vissza, cegiea gyenge volt, de kedves s a kaposváriak azt mondták, hogy ott csak akácot és homokot fog találni. Mennyivel nagyobb volt a meglepetése, amikor nataimas rozsaerdöt látott. Debrecen pénzügyi szempontból volt jb, de a város kedélytelen. Szombathely Kedélyesebb volt, viszont Sopron rideg s mégis a soproni kiállításról maradt a legtöbb emléke. Az ottani lakosság lelkivilága egeszen mas, mint a miénk. Ősrégi házai vannak, hatalmas múzeuma. Ebben a múzeumban őriznek egy követ, amiből az ősember tüzet csiholt ki s amilyen csak a londoni Britisch-muzeumban van. Nevezetességei a városnak az úgynevezett löverek. Ezek szőlőhegyek s az elnevezésük onnan maradt fenn, hogy amikor a második osztrák telepítés történt, az osztrák iparosok magukkal a maguk és kincseik védelmére 10- wereket, lövészeket hoztak s azok ott kint laktak. Ma mar ezek nincsenek, de azért a soproni a maga löwe- rébe megy nyaralni. Keskeny uceái vannak s minden házban faragott kö és műemlék. A Szentháromság téren van egy udvaron egy kö-szószék, amely még a reformáció korából maradt fenn. Egy templomot Kecsketemplomnak hívnak, állítólag a XXX. században egy kecskepásztor alapította. A homlokzaton két kecske dombormű van s az orgonát tartó osztókon Is kecskék vannak. A polgármester dr. Thurner Mihály, akit az osztrákok a népszavazás alkalmával megkörnyékeztek, aki azonban hűségesen magyar maradt. Egy alkalommal azt kérdezték tőle, hogy nem változtatná-e meg a nevét, amire azt relelte, hogy,ezzel a névvel kíván 30 magyar lenni. A kiváló előadást nagyszerű kisérő műsor Keretezte be. C) Szőke Lajos és Manyák Ernő szerzői estje. A két fiatal zeneszerző április 4-én a kát. gimnázium dísztermében tartotta meg modern zeneszerzői estéjét. Manyák Ernő „Liliom” c. cserkészoperettjét már ismeri a kolozsvári közönség. Az estélyen bemutatott újabb szerzeményei nagy tetszést váltottak ki s a közönség a kedves és melodikus dalokat zugó tapsviharral honorálta. Szőke Lajos a modern tánczenének komoly és sokatigérő művelője. Nagy Zoltán, mint a kedves és rutinos versek szerzője aratott tapsokat. Az egyes számok szereplői Bokor Klári, Urmössy Magda, Ditrói P. Béla és Ra- betz Adolf kellemes hangjukkal és közvetlen előadásukkal járultak hozzá a sikerhez. Horosz Béla szellemes konferáiása sok élénkséget adott az estélynek. * N. Szele Irén és Kolár Károly hangver: senye E. Lázár (gordonka) és G. Popa (erdei kürt) közreműködésével április hó 6-án este fél 9 órakor a kathclikus gimnázium dísztermében. Egy nagy királynő szerelmi harca. Erzsébet és Essex. A regényes életirások, korrajzoknak Strachey a mestere. Csodálatos érzéke -Van a jellemző részletek iránt, a kor minden sajátosságát meg tudja mutatni egy-egy miniatur jelenetben, tömör, vonzó, szubtilis és ironikus, született essay-irő, aki sohasem téveszti szem elöl a kifejezőt, a lényegest. Ez a remek könyve, amelynek adatain épült fel Bruckner világhírű színmüve, az angliai Erzsébet, tárgyi érdekességein tu! a legdöbbenetesebb lélektani rejtélyek egyikét állítja szemünk elé. Egy öregedő asszony küzd, egy hatalmas birodalom zsarnoki természetű uralkodója, a nálánál harmincöt évvel fiatalabb Essex szerelméért. A nemek harcára világit ra a regény a leggroteszkebb, egyedülállóan kivételes körülmények között. Az események "nyomán belátunk a történelem kulisszatitkaiba s tanul leszünk, miként győzi le Erzsébetben a kései kártékony szenvedélyt az államérdek, a politika. Szép kiállításban, jó papnőn, 264 oldal. Ara fűzve 87 lej. Kötve 135 lej, minden könyvkereskedésben, vagy ahol nincs, Depagenál, Kolozsvár. Kerje a Pantheon szenzációk jegyzékét (*) Stephan Zweig: Marie Antoinette a világirodalom szenzációja. Két vaskos kötet cca 600 oldal fűzve 192 lej, diszkötésben 240 lej Lepagenál Kolozsvár, postán utánvéttel franco. Az inyesmester szakácskönyve. 2500 recept, 510 oldal. A nataimas kötet egész vászonkötésben 144 lej Le- pageuál Kolozsvár, postán utánvéttel. —O— Ä ROMAN OPERA MC SORĂ; Péntek, április 7: Pillangókisasszony, vasárnap, aprins y. (.estei: a madarász.
