Keleti Ujság, 1933. április (16. évfolyam, 75-99. szám)
1933-04-06 / 79. szám
XVL ÉVF. 79. SZÁM. KeietiUjskg 3 Tztfoim ráiÁmm/ Vannak nők, akik különleges bájt sugároznak ki és ez megkülönbözteti őket a tömegtől. Nagyon nehéz megállapítani, hogy ezt a tulajdonságokat finom, jól kiválasztott parfümjüknek, - amely egyéni vonást kölcsönöz, — vagy pedig elragadó temperamentumuknak köszönhetik-e ; avagy e két körülmény szerencsés ösz- szeegy ezteté s ének. Álarc alatt is felismerhető l D iiomiLE AMR ME az ideális kölni viz» melynek finom illata körüllengi és megteremti azt az előkelő egyéniséget, amelyet megálmodott Egyéni bájt biztosit, mert kóditó illatfelhője, az ön szépségével karöltve, első látásra elbűvöl. LE GRAIN VALÓDI CSAK EREDETI CSOMAGOLÁSBAN 55 I A magyar iskolák számára egyenlő mértéket és elbánást kívánunk a várostól Az interimár-bizottság nyílt ülésén hangzott el a kisebbségi álláspont a költségvetési tervekkel szemben — A színházi segély (Kolozsvár, április 5. A városi költségvetésről hetek óta tárgyalnak és vitáznak s a közönség körében érdekesnek, sőt igen jóindulatúnak tűnt fel az a hir, hogy az interimárbizottság elnöke a nagy nyilvánosság előtt kívánja letár- gyaltatni a költségvetést. Ezt a szándékot olyan értelemben közölték a lapokkal, hogy e tárgyaláson bárki nemcsak megjelenhet, hanem a tárgyalásban részt is vehet, hozzászólhat, kifogásolhat. Kedden délután kezdődött meg a városházán a költségvetés tárgyalása, amelyen ki derült, hogy egyszerűen az interimárbizottság ülésének nyilvánossá tételéről van szó s nem a költségvetés népgyüiésszerü tárgyalásáról. A közigazgatási törvény ugyanis előírja, hogy a rendes, választott tanács csak nyílt ülésen tárgyalhatja a költségvetést, tehát a hallgatóságot nem lehet ilyen alkalommal kizárni. A törvény nem veszi tudomásul azt a lehetőséget, hogy költségvetést interimár is kéSztihet, mert tudvalevőleg az interimár rendszer megszüntetésének az alapelvén épült fel annakidején, a gyakorlat s a későbbi módosítások visszatértek az ínterimár-igazgatás lehetővé tételéhez. Ezúttal nem történt más, mint a törvény értelmezése, hogy ami előírás a választott tanácsra vonatkozóan, az irányadó az interimárra is: uyilt ülésen kell tárgyalni a költségvetést. Ez a felfogás mindenesetre megfelel a törvény szellemének, azonban akik mást várták, azokat csalódás érte. Egyenlő elbánást várunk. A már sokat ismertetett költségvetésből a magyar polgárságot kétségtelenül igen nagy mértékben érdekli és érinti az, hogy a magyar lakosság közterheiből mennyit juttatnak a kisebbségi kulturális intézmények számára. Es itt különösen nagy fontossága ván az iskolákat megillető városi hozzájárulásnak. Igaz, hogy az állam kötelezte a községeket az állami elemi iskolák dologi kiadásainak a fedezésére, de törvényes és törvényintézkedések szerint minden kisebbségi iskolát ugyanilyen városi hozzájárulás illet meg, aránylagos elosztással. A mostani kormány a kisebbségi iskolák államsegélyét is azzal hárította el, hogy a községeknél kell megkapniolc ez iskoláknak a megfelelő segélyezést, az aránylagosság alapján. Ha Kolozsvár városa most kitér ez aránylagos segélyezés kötelezettsége alól. akkor a kisebbségi iskoláknak a kijátszásával állunk szemben, ami a legsúlyosabb sérelme annak a kolozsvári magyar polgárságnak, amely a városi közterhek nagyon nagy részét viseli. A magyar álláspont. A nyilvánossá tett yiterimárbizottsági ülésen az iskolai segélyezésre felvett 3 millió 800 ezer lejes tételnél Kovács András dr. terjesztette elő a Magyar Párt igényét. Tudni kell, hogy ezt az összeget az iskolai komité veszi fel. fedezi belőle az állami elemi iskolák dologi kiadásait, ami nem tesz ki kétmilliót sem, a többit adminisztrációra, különlegesen felmerülő kiadásokra, építkezésekre, napidijakra számolja el. A Kovács András dr. felszólalását a következőkben vették jegyzőkönyvre: — Amint az igazolóbizottságnál is előterjesztettem, ismételem azt a javaslatomat, hogy a kisebbségi és állami elemi iskolák részére kiutalt összeget szíveskedjenek hatmillió lejre felemelni. Az állami elemi iskolai szabályzat értelmében ez az összeg a költségvetési összegnek 14 százaléka kell hogy legyen, tehát a 60 millió lejes költségvetésnél 8 millió 400 ezer lej. — Kérem továbbá, ugyancsak a törvény és miniszteri rendeletek alapján, hogy az elemi oktatásra megszavazott összeg az állami és a kisebbségi felekezeti iskolák között arányosan legyen elosztva, a tanulók száma szerint, amit az illetékes iskolák igazgatói hiteles kimutatásban igazolnak. — A szétosztás előtt egy 157 ezer lejes levonást elfogadok az iskolai bizottság személyzetének fizetésére, hivatalos adminisztráció költségeire pedig 12 ezer lejt, de ezeknek a levonása után a hatmillió lejből maradt összeg teljes egészében legyen felosztva arányosan: mivel a költségvetés 14 százaléka kizárólag csak az elemi iskolák anyagi szükségletére fordítandó és semmi esetben sem építkezésre. — És ha az állami iskolák előnyére tekintetbe vesszük az iskolai épületekre és javításra utalt összegeket, ezeket a szempontokat figyelembe kell venni a felekezeti iskolákra vonatkozólag is, a megállapított arányszám szerint. Tehát hivatalosan is a város előtt fekszik a kisebbségi iskolák törvényes igénye, aminek a kielégítését várjuk és követeljük. A színház segélye. A Magyár Színházat ugyanaz a segélyezés illeti meg, mint a román színházat. A költségvetésbe a Magyar Színháznak a számára 250 ezer lejt vettek fel. Nam/ Ferenc dr. magyarpárti interimáirbizottsági tag jelentette be ez ellen az egyenlőtlen eljárás ellen a tiltakozást. Kijelentette. hogy tekintetbe vesszük a város súlyos helyzetét, a költségvetés nagy nehézségeit s éppen ezért mélyen leszállított igényekkel, de az előirányzásba vett összegnek legalább 350 ezetr lejre való felemelését kívánjuk. Olyan összeg ez, amit nem lehet a kisebbségi kultúrától megtagadni. Ebben a kérdésben sincsen még döntés, ami majd jellemző lesz arra az indulatra, amivel a kisebbségi lakosság kulturális érdekeit kezelik. ....■ i ■— Â csendőrség képtelen vádaskodásai a ketesdi református pap és tanító ellen A csendőrőrmester ur indokolatlanul sértve érzi magát és ezért irredenta vádakat agyai ki (Kolozsvár, április 5. Saját tudósítónktól.) Ketesd községben a csendőrök megfeledkeztek arról, hogy őket az állam rendfenntartás céljából állította őrhelyeikre, nem pedig, hogy visszaélve hatalmukkal ártatlan magyar embereket denunciáljanak. A csendőrség feljelentette a község lelkész -, Barabás Bélát és Kábái Sándor tanítót a k.lozsvárj törvényszéknél, hogy irredentizmust szitunak a nép között. Barabás Bélát azzal vádolják, hogy ismeret- terjesztő előadásaiban, azt mondotta volna a népnek, hogy Erdély rövidesen Magyarországhoz csatlakozik, Kábái Sándor tanító pedig állítólag azt hangoztatta volna, hogy ő főhadnagy volt a világháborúban és majd meg fogja szervezni az összes ketesdieket, ha elkövetkezik az ideje. Barabás Béla és Kábái Sándor ellen megindult a vizsgálat. Barabás Béla és Kubai természetesen tiltakoztak az esztelen feltevések ellen és kijelentették, hogy soha irredenta közléseket nem tettek, azok a népies 'előadások, amelyeket a falu erkölcsi és szellemi felkészültségiének emelésért tartottak, olyan témáik voltak. amelyek kizárnak minden politikumot. A ketesdi dalkör is a kultúrát terjesztette és helyesen mondotta Barabás Pastia vizsgálóbíró előtt, hogy a dal a nép munkakedvét és lelki müvelségét mozdítja elő és nem lehet államérdek az ilyen megnyilvánulások üldözése. Az eset előzményeihez tartozik, hogy Kovács Simon csendőrőrmester, aki a feljelentést megtette. a tanítói lak területéből a csendőrség számára önkényesen egy területet hasított ld. amely miatt Kubai Sándor szemrehányást tett neki. A csendőrőrmester sértve érezte magát és bizonyára ezért agyaita ki ezt a mesét, amely úgy omlik össze, mint sok más hasonló vád. amelyet felelőtlenül a magyar falu vezetői ellen bocsátanak szélnek.
