Keleti Ujság, 1933. április (16. évfolyam, 75-99. szám)

1933-04-06 / 79. szám

Képviselőház BUDAPEST V. uionzeies oeitöiüön: *5f? In* 880, félévre 400, negyedévre 200, egy bóra 701« (Üt.rí'" Egyes szám ára B lej. ORSZÁGOS MAGYARPARTI LAP Szerkesztőségi és kíadóhivatali telefon: 508. XVI. ÉVFOLYAM 79. SZÁM. Előfizetés Magyarországom Egy évre 60 pengő, félévre 35 peng», negyedén* 14» Bi A szatmári „Hálái légió“ Az a szatmári izgatási pör, amelyben, jna hir­dette ki felmentő Ítéletét az ottani törvényszék, kikivánkozik a napihirek tömkelegéből erre a helyre,_ ahol a belföld és külföld jelentősebb ese­ményei találjnak zsurnalisztikái visszhangot és kommentárt. A lap belsejében részleteiben is megírjuk a szatmári ..Halállégió“ történetét. Itt csak annyit emelünk ki belőle, hogy a szat­mári felsőkereskedelmi iskola igazgatója irre­dentizmus cimén adta át az ügyészségnek és ál­lította biróság elé három diákját, akik a zsebük­ben talált notesz tanúsága szerint. „Trianoni Halállégió“ cimen ..szervezetet“ létesítettek, an­nak rendje és módja szerint alapszabályokkal, gyászfátyolos magyar trikolor, halálfej, cson­tok és kard jelvényeivel. Hetekig ültek a diá­kok egy szintén vád alá került kereskedősegéd­del együtt vizsgálati fogságban s most aztán a törvétnyszék felmentette valamennyit. Ez a tényállás. Ebből kerekített a szatmári pedagógus, az ottani ügyész hathatós támoga­tása mellett irredenta vádat s akarta örök­időkre megbélyegezni vele serdületlen diákjait. Önkénytelenül is eszünkbe jut ezzel szemben egy másik fegyelmi ügy. Mert a másik esetben nem került biróság elé a dolog, csupáfci mint fe­gyelmi vétséget tárgyalta békeidőben a kolozs­vári egyetem tanácsa azoknak az egyetemi pol­gároknak az ügyét, akik táviratilag küldtek Bu­karestbe szolidaritási nyilatkozatot. Pedig ott nem éretlen nebulók komolytalan játékáról, ha­nem felsőiskolai diákok, lehet, hogy elkönnyel- müsködött, de mégis egészein más elbírálás alá eső ténykedéséről volt szó. A közönség bizo­nyára emlékszik erre az esetre, mert Goia pro­fesszor rágalmazási pőre alkalmával a magyar lapok is bőven foglalkoztak vele. A magyar egyetem tanácsa megelégedett a saját hatáskö­rében való házi eljárással a felnőtt közvetlenül az életbe való kilépés előtt álló diákok esetében. Emitt pedig akadt egy magát pedagógiai szak­embernek geráió iskolaigazgató, aki a gyerme­kek játékát bűnténynek minősítette s nem átal- lotta a diákcsiny elkövetőit, tizenhárom-tizen- négyéves gyerkőcöket egyenlő ellenfeleknek te­kinteni s az állami apparátus egész gépezetét szembeállítani velük. Ma már May Károly in­dián-romantikája körülbelül a múlté. A mai diákok fantáziáját nem Winnetou, hanem a le­vegő hősei, az aviatikusok izgatják, a törzsfő­nökök hadviselése helyett édesapjuknak, csa­ládjuknak életharcai kerülnek lépten-nyomon szemük elé. A szatmári diákok, ahelyett, hogy a „csatabárdot“ ásták volna ki, „Halállégiót“ szerveztek egymás között, ezzel szórakoztak el az iskola tízperces szünetében s a szabad dél­utánokon. A szatmári_ bírák bizonyára vannak olyan jó hazafiak, mint az ipariskola igazgatója. Jó hazafiak, de bem gyűlölködő hazafiak. Be tud­ták látni azt, hogy játszadozó gyermekekkel szemben a törvény teljes szigorával eljárni any- nyi, mint ágyúval lőni verebekre. Nem lehet a törvény intenciója az, hogy a diákcsinyek bühtónyekké súlyosbodjanak iskolaigazgatói, vagy ügyészi megfogalmazásban. Ha a moto­zással operáló direktor ur behivatja az igazga­tói szobájába azt a három diákot és atyai inte­lemmel figyelmezteti őket elhamarkodottságuk következményeire és megérteti velük, hogy a gyermekeknek tanulni kell, nem pedig politi­zálni, sokkal inkább elérte volna a célját, mint a vizsgálati fogsággal, házkutatással s a bör- tönbünfetés fenyegetésével. A szatmári birák nem pedagógusok, de sokkal több pedagógiai érzékről tettek tanúságot, mint az az iskolaigaz­gató. aki a sok hűhót igazán semmiért csinálta. Mind kevesebb a remény a Mnssolf ni-terv békés hanşn- latban való megtárgyalására Franciaország' csak az összes népszövetségi tag­államok, jogainak érintetlensége alapján akar tárgyalni a négyhatalmi direktórium tervéről Papén és Goring Rámába utaznak Mussolinihez (Páris, április 5.) Az izgalmas diplomáciai tárgyalások a négyhatalmi direktórium tervé­ről, még mindig tartanak. A francia miniszter- tanács elkészítette a jegyzéket, illetve emlék­iratot, amelynek végleges formáját szerdán állapítják meg. A kiszivárgott hírek szerint Franciaország elfogadja a négy európai nagyhatalomnak a Népszövetség kereté­ben való együttműködését, de kikapcsolja a népszövetségi alapokmány tizenkilen­cedik cikkelyét, amely tudvalevőleg a revízió kérdésével foglalkozik. A francia álláspont szerint a népszövetségi alapokmányt teljes egészében kell tekinteni, tehát nem lehet figyelmen kiviil hagyni a bá­rom, tiz és tizenhatos szakaszokat. A harmadik szakasz szerint a közgyűlés mindazon kérdé­sekkel foglalkozik, amelyek a világbéke fenn­tartására irányulnak, a tizedik szakasz kötele­zővé teszi a Népszövetség tagjai számára, hogy garantálják a tagállamok területi határait, a tizenhatodik szakasz pedig szankciókat helyez kilátásba egy-egy békezavaró állam ellen. Franciaország tehát nem utasítja mereven vissza a revízió megtárgyalásának a gondola­tát, de olyan keretek közé szorítja, amelyek könnyen alkalmasak előd ázni a problémát. A francia kormány tisztázni akarja Olaszország­gal szemben, hogy mit étrt voltaiképpen a tizen­kilencedik szakasznak interpretálása fölött. Tisztázni kívánja előzőleg a tervbevett hatalmi egvüttmüködés politikai, jogi és technikai olda­lait. Az Excelsior szerint teljes nyíltságra van szükség és egyetlen pontot sem szabad a ho­mályban hagyni. . A Volánté cimü lap hosszasan írva litu- leseu párisi akcióiról, megállapítja, hogy Titu- lescu nem csupán Daladierrel és Paul Bon- courttal tárgyalt, de felkereste az egyes fran­cia pártok vezéreit is, akik tudvalevőleg elle­nesei a Mussollini-féle tervnek. A francia lap ezt illetéktelen akciónak tekinti és „ildomtalan“ jelzővel illeti. , A német sajtó a francia tervet bizalmatlan­sággal fogadja és igy a Berliner Börsenzeitung a Mussolini-féle tervet Franciaország ellen­állása miatt véglegesen meghiúsultnak tekinti. A Berliner Tageblatt nyomatékosan aláhúzza, hogy Titulescu közbenjárásának köszönhető a terv teljes elhajlása az eredeti koncepciótól és ha van ebben a kérdésben diplomáciai siker, úgy az egyedül Titulescunak a sikere. Berlini megbízható helyről szerzett információk sze­rint Göring és Papén a napokban Rómába utaz­nak, hogy Mussolini vei felvegyék a tárgyalás fonalát. Hitler szákit Oroszországgal és erős akciót kezd Ukrajna felszabadítására A kancellár inkognitóban Ausztriában tartózkodott és meglátogatta hozzátartozói sírját (Berlin, április 5.) A külföldi lapok kom­mentálják a németországi bojkottrendelet visz- szavonását és megállapítják, hogy a külföldi bojkottmozgalom elmaradásával kapcsolatosan a hangulat enyhül Németországban is. A zsidó­ellenes bojkott visszavonásában a legnagyobb része kétségtelenül a német gazdasági élet ve­zetőegyéniségeinek van, akik közbeléptek és illetékesek előtt rámutattak arra, hogy a boj­kottal Németország saját busába vág és árt gazdaság i kibontakozásának. A német antiszemita-mozgalom azonban bi­zonyos legális keretek között továbbra is tart és a zsidó lakosság nagyrésze igyekszik elhagyni az országot. Baselén át berni jelentés szerint háromezer németországi zsidó lépett svájci te­rületre. Svájci vezetőköröknek az a nézetük, hogy egyelőre tartózkodási engedélyt adnak a menekülteknek. Németországból számosán ki akarnak vándorolni Palesztinába is és az angol alsóház ülésén jelhívást intéztek a kormányhoz, hogy könnyítse meg a németországi zsidók Pa­lesztinái letelepedését. A Palesztinái kormány azonban azon az állásponton van, hogy csak annyian vándorolhatnak be Palesztinába, amennyit a mandátumterület gazdasági fel­vevőképessége elbír. A külföldi lapok feltünéstkeltő híradásokat hoznak Hitlernek tervbevett diplomáciai lépé­séről, amely a német-orosz viszony megszakítá­sát jelenti. Hitler közölte külföldi laptudósitők előtt, hogy a német kormány likvidálni fogja a Rapalloban és Berlinben megkötött né­met-orosz szerződéseket és mindent el fog követni, hogy Ukrajna felszabadul­jon a kommunista iga alól. Csupán a kommunizmus bukása és egy hatal­mas ukrán állam létesítése — mondotta Hitler — alkalmas helyreállítani az európai nemzet­közi erők egyensúlyát és biztosítani a békét az egész világon. A nemzeti szocialista _ párt május else­jét a nemzeti munka ünnepévé fogja avatni és megiinneplik. Az ünnepséget birodalomszerte a nemzeti szocialista üzemi sejtszervezetek köz­pontja fogja intézni. Becsből jelentik, hogy a Lienzer Tages­post értesülése szerint, Hitler héttőn Ausztriá­ban »tartózkodott. Autón érkezett a Lienz mel­letti Leondin községbe, ahol hozzátartozói sír­ját látogatta meg. A bécsi lapok széles feltála­lásban közük Hitler ausztriai látogatásai és ahhoz messzemenő politikai magyarázatokat fűznek.

Next

/
Thumbnails
Contents