Keleti Ujság, 1933. április (16. évfolyam, 75-99. szám)

1933-04-01 / 75. szám

KntnDjsxe * 4 XVI. ÉVF. 75, SZÁM. Az erdélyi rokkant tisztek Bukarestben keresik a szenátusban megakadt Igazságukat A pénzügyminiszter előtt Wilier József tárta fel az erdélyiekkel szembeni eljárás méltatlanságát A kitagadott rokkanok nyugdíjigénye (Bukarest, március 31.) Az erdélyi rokkant katonatisztek a liáboru befejezése óta hiába kérik az egyenlő elbánást a regáti, sőt a bessz- arábiai sorstársaikkal, akik már régen élvezik a rokkant tiszti nyugdijat és kedvezményeket. A képviselőház már pár esztendővel ezelőtt megszavazta az erdélyi rokkant tisztek helyze­tét szabályozó törvényjavaslatot, mely azonban sajnos még ma sem tudott törvényerőre emel­kedni, mert a javaslat a szenátusban megre­kedt. A javaslat akkori tárgyalása idején és azóta is, a Magyar Fárt sokszor tett lépéseket az eredmény érdekében. Pár nappal ezelőtt az erdélyi rokkant tisz­tek egy küldöttsége kereste fel a szenátusban Sándor József magyarpárti szenátort, meg­kérve arra. hogy az illetékes miniszternél jár­jon el ismét törvényes kérésük érdekében. Sándor József a legmelegebben karolta fél a kérdést és azonnal érintkezésbe lépett 1). K. loanitescu miniszterrel. A miniszter sze­rint Mad gear u pénzügyminiszter hatáskö­rébe tartozik a végleges döntés. A rokkant tisztek küldöttsége a képviselő- házban dr. Wiler József képviselőt kereste fel, előtárva neki azt a mérhetetlen igazságta­lanságot, amely az erdélyi rokkant tiszteket érte regáti bajtársaikkal szemben. Wilier a küldöttség emlékiratát átvette és azonnal fel­kereste Madgearu pénzügyminisztert, aki előtt súlyos szavakkal ecsetelte az erdélyi rokkant tisztek szomorú helyzetét és embei-baráti köte­lességre hivatkozva, kérte a kérdés sürgős el­intézését. Madgearu szemmel láthatóan megindulva hallgatta Wilier előterjesztését, jegyzeteket., készített az adatokról és megígérte, hogy ma­gáévá teszi az ügyet. A Magyar Párt egyelőre azt tartja íccrdek- nek, hogy a képviselőház által már megszava­zott törvénytár aslatot a szenátus is tűzze napi­rendre és sürgősen szavazza meg. mert a pro­bléma pénzügyi oldalának elintézésére majd találnak módot és megfelelő aikalmat, ha már a javaslat törvényerőre emelkedett. A szenáiusban Sándor József és dr. Gyár­fás Elemér fognak sürgősen lépéseket tenni, hogy a javaslatot a szenátus soronkivül letár­gyalja és azzal az eddig oly mostohán kezelt rokkant tisztek szomorú sorsán enyhítsen. A szegedi színházi háború meglepetésszerűen dőlt el Janovics Jenő ellen döntött ugyan a városi tanács, de a közgyűlés tagjainak többsége és a magyar kultuszminisztérium Janovics meg­hívását támogatta — Az utolsó pillanatban Janovics Jenő visszalépett a pályázattól azzal az indokolással, hogy egy évig még Erdélyben kell maradnia (Szeged, március 31.) Szeged város közvéleményét és városi köreit hetek óta élénken foglalkoztatja a vá­rosi színházra kiirt paiyazat sorsa. Mint Ismeretes, ja­novics Jeno kolozsvári színigazgató is megpályázta a szegedi színházat, a városi tanács azonban nem Janovlcsnak, hív- nem Sziklay Jenőnek, az Ismert szülésznek Ítélte oda a szegedi színházat. Janovics Jenőnek azonban lelkes nivel vannak szege­den, akik nem nyugodtak bele ebbe a határozatba, megfellebbezték, úgy volt, hogy a szinház kérdése vég­leges döntés céljából a városi közgyűlés elé került vol­na rövidesen. Mint Ilyenkor mar szokásos es természetes, az in­trikák szálai keveredtek össze a megüresedett színház­igazgatói alias Korul, janovics ellen leginkább azzal ér­veltek, hogy a kolozsvári és a többi vezetése alá került színházban mozieioadasokat tartott, azt azonban el­hallgatták, hogy a gazdasági válság lézüllése állította Kenyszernelyzet ele. janovlcsnak lelkes támogatói köze tartozik Füiey-SzántUó Imre miniszteri tanácsos, a ma­gyar kultuszminisztérium szmnazi osztályának veze­tője, aki kijelentette, hogy a minisztérium megnyugvás­sal latna, ha janovics Jenő kerülne a szegedi színház élére. A minisztérium ezt a kiVShságát közölte Szeged poigarmesterevei is. Ezekben a napokban Janovics igazgató is Szegeden tartózkodott es meg lenet állapítani, hogy Janovics mellett igen kedvező hangulat alakult ki, s valószínűnek látszott, hogy a város köz­gyűlése az ö megbízatása meUett fog dönteni. Janovics közben elutazott. Az akciók és ellenakciók azonban tovább haladtak a maguk utján s annál na- •gyoDb reitunest keltett, hogy az a level, amelyet i’aitry József dr. Szeged helyettes polgármestere kapott, amely, ben legnagyobb meglepetésre Janovics bejelentette, hogy a pályázattól kényte­len visszalépni, mert egy évig meg Erdélyben kell maradnia. Kijelenti azonban, hogy a jövő év tavaszán abban a helyzetben lesz, hogy át­menet Magyarországra es akkor kész örömmel vállalná a szegedi színház vezetését. A Janovics-ievél után most már feleslegessé vált mindennemű további lépés, mert a szegedi szlnugyi bi­zottság három héttel ezelőtt Sziklay Jenő székesfehér­vári színigazgató meghívása mellett döntött s a városi tanács is Sziklay megbízását határozta el. ivem lehetetlen, hogy a szegedi színház korul tá­madt viharok meg ezek után sem csillapodtak le, mert a város közgyűlésének tekintélyes tagjai országos pá­lyázat kiírását kívánják. Hír szerint a pályázók kozott volna Góth Sándor, a kitűnő budapesti színész is, aki a budapesti vígszínházzal afférba keveredett s aki ilyenformán akarja valóra váltani azt a kijelentését, nogy a vigszinnazban egyelőre nem szándékszik fellép­ni. De Góth Sándoron kívül is akadnak még pályázók toios számmal, fonnék kozott íiontny Manna, a nép­szerű budapesti primadonna, akt mögött természetesen férjé, seoestyen Dezső, es sógorai, Sebestyén Géza es Sebestyén Mihály állanak. Ez az utóbbi kombináció azonban egyaitaiaban nem nyerte meg a szegediek tet­szését, tekintve, hogy a Sebestyén-csalad nagyszámú tagjai annyi színházat buktattak meg az utóbbi évek- Den, nogy szegeden méltán aggodalmaskodnak amiatt, hogy a szegedi szinház sem végezné jobban. Kolozsvári mozgő színházak műsorát CORSO Előadások: 3, 5, 7 és 9 órakor EDISON Előadások: 3, 6 és 9 órakor ROYAL Előadások: 3, 5, 7 és 9 órakor Szombat Uj gépek szerelése miatt zárva. Jövő héten ünnepélyes megnyitó, Gál Franciska filmje: Paprika kisasszony. Titokzatos asszony. Mélyen megható epizid a vi­lágháború kémjeiről Mailene Dietrich. -- Parancs az pa­rancs. Mulattató vígjáték. Fritz Sehuitz, Ralph A.Robert "|Ma szombaton: Nappal én, éjjel te. .. Zenés vigjátéksláger. Nagy Kató és Willy Fritsch. Garda Kálmán temetése Ezrekre menő hatalmas tömeg kísérte utolsó útjára az erdélyi magyarság nagy hatottját (Nagyenyed, március 31.) Óriási részvét mellett, a kiváló embereknek kijáró gyásza megható megnyilvá­nulásai mellett temették el Garda Kálmán dr.-t, a Bethlen kollégium fögondnokát, a Hangya központi igazgatósági elnökét. Tizenegy órakor volt a gyászház­nál a temetési szertartás, melyet Kováts Pál nagy- enyedi lelltesz végzett. A gyászszertartás befejezte után, hatalmas tom-g kísérte fel a halottat a többszázéves ref. templomba, ahol a felravatalozás után a hivatalos küldöttségek fejezték ki részvétüket a gyászoló család­nak, elükön ugrón István ref. egyházkerületi fögond- nokkal, ki egyházkerülete és a zsinat részvétét tolmá­csolta. A ref. egyházmegye küldöttségét Kiró Bajos es­peres, az egyházközséget Kováts Pál enyedi lelkész, az unitárius egyhazkozseget pedig Barabás Miklós lelkész vezettek. A volt megyei tisztviselők részvetet tolmácsol­ta rnegnatott hangon az elhunyt egykori kollegája, dr. inczeay ji'Kr.man oaon, Aisotehervarmegye volt alis­pánja. Ezután következtek az ügyvédi és bírói kar, dr. xvsuiicr jeno, a Magyar Kaszinó és a megyei Magyar Fárt tagozat, dr. Asztalos Kálmán, a Lakatosárugyár, cr Jeney Elek, a szőlőbirtokosok Pincegazdasága, Ssl- gety Béla a Hangya Központ, dr. Harmath János és végül az árván maradt nagy család: a Bethlen kollé­gium elöljárósága, tanárikéra és ifjúságának küldött­sége Horváth Pál kon. gondnok vezetésével. A kondolealások tartama alatt és -után a Bethlen- koliégíum ifjúsága állott aiszúrseget Garda Kálmán koporsója mellett. A délelőtti szertartás a kondoleálá- sok berejezese után veget ért. a gyászszertartás ide je délután 4 órára volt kitűzve, de már 3 óra után zsüTo: .sig megtelt a reformátusok nagy temploma. A bevezető és a kollégium főgimná­ziuma énekkarának gyászeneke után Vásárhelyi János ref. pUspökhelyettes ment fel a szószékre és Könnybe- iabadt szemekkel méltatta az elhunyt erdemeit és bú­csúztatta el meghatott hangon családjától és a vezetése alatt állott intézményektől. A gyászszertartás végezté­vel ezrekre menő tömeg kísérte Garda Kálmánt a ref. temetőbe, ahol a Bethlen-kollégium által adományo­zott díszsírhelyen, a nyitott sir felett elhelyezett kopor­sónál búcsúzták el szivbemarkoló szavakkal a külön­böző küldöttségek. voit tanarai es a volt megyei tisztviselők nevében Fogantál Albert nyug. rektor-prof. búcsúzott kereset­len szavakkal a kiváló tanítványtól, „ki tanára lett ta­narainak". Az igazsagszolgaltatas: a biroi kar, az ügy­védi kamara s a helybeli ügyvédkollégák nevében dr. »zabó András tette le román és magyar nyelvű beszé­dében a hOdolat koszorúját dr. Garda Kálmán nyitott sírja előtt, a lesújtott csaiad, a rokonok, kartarsak es jóbarátok serege fölött, mindezeken kivül valaki még jelen van itt a nyitott sir eiott — mondotta — egy ren- séges gyászvendég: Juszticia istenasszony, az igazság szimbóluma. Az élet nagy vásárján, a rikoltó nóták és olcsó portékás sátrak között dr. Garda Kálmán szinte magában álló érték volt. Az 0 lelkében eszményként nomg tartó kalauzként lebegett a torvény es az igaz­sághoz vezető ösvény, mely szűk ugyan és tövises is néha, de amelyik egyedül vezet a legfőbb Igazság, az Isten elé." A városi tanács nevében dr. Albint Aurel, INagy- enyed város polgármestere búcsúzott el a legjobb, a legigazibb tanácsadójától. Dr. Hpndel Béla aradi ügy­ved, a Gazdák Biztosító K. T.-nak ügyésze, intézmé­nyének nevében mondott istenhozádot. A Hangya ne­vében dr. Hármam Janos vezérigazgató búcsúzott a fáradhatatlan munkástól és szeretett elnöktől, kit a vaiiaiat mindig mintaképül fog tekinteni. A kuionbozo küldöttségek, búcsúztatói után követ­kezett az árván maradt nagy családnak, a Bethlen- kollégiumnak rektor-professzora: Döczy Ferenc, aki ei-eicsukio nangon, megrázó erejű beszédet mondott. „— A vezeri zászló — mondottá — kihullott kezed­ből, de vezérlő szellemed közöttünk marad. Szemeld biztató, bátorító, megnyugtató tekintetét nem latjuk többé, de lelked le log nézni reánk a mennyből s mi megerezzuk azt. Hangodat, amellyel tanácskozásainkat vezetted, nem halljuk ezután, de emléked lelkűnkön keresztül szólni fog hozzánk. Halhatatlan szellemed vonjon sátort felénk, mint gondviselés. Fedezze be a kollégiumot, hegyet, halmot, erdőt, mezöt, hogy ne kér­jük hiaba istentől ezután se a mi mindennapi kenye­rünket és folytathassuk a munkát, amelyben Te voltai vezérünk. Mi, árván maradt sereged, fogadalmat te­szünk itt a sírodnál, hogy úgy fogunk élni az immár tőled is ránk maradt drága örökséggel, hogy hu sáfá­rokként számolhassunk b« ín eked egyen-egven a vi­szontlátáskor. Addig szeretett fógondnokunk, isten veled a szép beszedet az egész natxumas tömeg, rernak nők és gyermekek zokogása kisérte. Néhány perc múl­va pedig a koporsóra hulló nehéz földgórongyök beta­karták, eltemették az erdélyi magyarság egyik legne­mesebb vezéralakjának hfi'O porait Óriási irodalmi, tudományos és műszaki könyvakció Lepagenál Kvár. — Kérje az akció teljes jegyzékét. PÍ. Bébel: A nő és szociálizmus 270 lej helyett 72 lej, Knut Ham­sun : Éhség 130 lej helyett 21 lej stb., stb. — Postán utánvéttel és portóval. Beküldve portó­mentes. — Kérje a nagy jegyzéket. (N. 0. A.) Lepagetól azonnal.

Next

/
Thumbnails
Contents