Keleti Ujság, 1933. április (16. évfolyam, 75-99. szám)

1933-04-30 / 99. szám

( KutnUlsSC, Olcsó mapadébelárasifás 15.000 méter „IVETTE“ ruhaselyem . Lei 30* — 15.000 „ „ZEFIR“ féríiiugekre . . „ 13*— 15.000 „ VÁSZON mosott ..... „ 13*— 15.000 „ „D ELINA“ .............. 21*— 15.000 „ SZÖVET női ruhára. . . „ 21* SZABÓ JENŐ divatnag-yáraházában, Cluj Holnaptól kezdve érvényesek a Budapesti Nemzetközi Vásár utazási kedvezményei Magyarország minden értékét bemutatja az idei Budapesti Nemzet­közi Vásár — Románia, Olaszország, Perzsia, Lengyelország a kiáilitók között Vasárnap, '1938. áprüis 30. WJ» »iin-wuiHman Szeretném láncra verni azt a pávát, hogy sohase röpüljön el! Állunk a bokor árnyékában. A leány me­legen hozzám hajlik. Vagy én hajlottam hoz­zál Már nem tudom. De jó igy... Pillantani se szabad, mert a madár elret­ten. A páva beszél helyettünk. Szárnyait szét­terjeszti és megkezdi táncát az ágon. Kék- arany fény dereng körülötte, mintha a testé­ből sugárzanék ki. Szemei tüzelnek és megvi­lágítják a fölöttünk levő himfoltot. A szép madártestet elönti a szerelem és csőre össze­verődik az édes vágytól. Most nem lát, nem hall. Az inger vörös káprázatában dermede- zik. Most meg lehet közelíteni, de ha a pilla­natot eltévesztjük, vége mindennek. Előreug- runk. A szivünk dobog. Valami történt velünk. A madár igézetébe kerültünk. Szédülünk, mintha mi is aranyágon ingadoznánk a világ fölött. Hiába küzdünk ellene, a mi ajkunkra is csókok törnek fel és egymás szemeibe bo­londulunk... A madárrjáték újra kezdődik. A fák hall­gatják, a csend vigyáz reánk. A belső fény át­veri a mi testünket is és egymás karjaiban kivirágzunk. Forró a nyelvünk és mig fölöt­tünk dübörög a madár, arcunk eggyé olvad. Szegény madár nem tud beszélni, de min­den tolla forró, s szerelmével megbüvöii az éj­szakát. A színek lángolnak rajta és liatalm s ereje rázza a fát. Feje előre nyúlik és rákiált az éjszakára, hogy soha meg ne virradjon. Úgy állanak körülötte a szálegyenes fenyők, mint fekete gyertyák. A sziklák olyanok, mint nehéz gondtól összeráncolt emberi homlok. Hirtelen a dürgés megszűnik. Felrezzenek. Mi történt? Félig lehunyt sze­mekkel lesem a madarat. A vadpáva nem szállott el. Lehunyta sze­meit. pillanatig álmodik, de újabb vérhullám tolul a szemeibe és kiszalad az ág csúcsáig, el- ernyedt, szétnyílt szájjal beleliheg az éjsza­kába. Körmei belevágnak az éhes vágytól a fa kérgébe. Tudom, hogy most pön az utolsó roham, amelybe vagy belehal, vagy boldog lesz... Mi is érezzük... Sietnünk kell, mielőtt az éjszaka fekete fala meghasadna. A madár szárnyai görcsbe rándulnak, szinte dicsfény veszi körül, színjátszó melle kidagad, a forróság elönti, tompa rikoltása felriad, menyországot lát maga körül menyei erdőkkel, arany fenyőkkel, csodálatos fénnyel, a madárszerelem lángoló fészkével, édes tit­kaival. Szivében, fejében zeng a szép muzsika, s a beteljesülés drága ingerében elveszíti esz­méletét... A madár is, mi is... Itt az utolsó pillanat... Már nem látjuk a vadpávát, az erdőt, a világot, már nem lessük a neszt, a madár sze­relmét. Már vége a világnak. A testünk fény­lik, szivünkben muzsika, körülöttünk menyor­szág menyei erdőkkel, arany szálfenyőkke', csudálatos fénnyel... — Szeretlek! A megrettent vadpáva csattogó szárnyak­kal röpül el fölöttünk. — Bocsásson meg kisasszony!... Igen, csak álmodtunk... Csak álmodtunk... — Nyilatkozat. Városunkban elterjedt ama híresztelésekkel szemben, hogy mi tagjai, sőt vezetői volnánk egy nemrég alakult gazdasági szövetkezetnek, mely állítólag antiszemita mű­ködést fejt ki, kénytelenek vagyunk ezeket a híreszteléseket a legerélyesebben megcáfolni. Nagyban hozzájárulhat a félreértések szitásá­hoz az a körülmény is, hogy nevezett szövetke­zet titkárát és üzletszerzőjét dr. Ver ess Pál-nak hívják. Mi orvosok vagyunk s mint ilyenek hivatásunkkal össze nem terhelőnek tartjuk a politizálást, vagy a felekezetek ellen való állásfoglalást. Eddigi közéleti működé­sűnk is a megértés, a békés együttműködés és egymás iránti türelmesség jegyében folyt le, amit a zsidó társadalom és zsidó kartársaink a legjobban tudnak. Ha egyikünk a nekünk be­mutatott szép altruista program hatása alatt a szövetkezet alakulásakor, mint egyszerű kül­tag az aláírók közt szerepeit is, (V.) az említett híresztelések értésére jutásakor április 20-ikáu onnan kilépett, nem akarván a legkisebb tá­pot sem adni a különböző alaptalan mende­mondáknak. 1933 április 29. Dr. Veress Ferenc, Dr, Koleszár László. (Budapest, április 29.) Közeledik május 6-ika, a Budapesti Nemzetközi Vásár megnyi­tásának s Budapest, sőt egész Magyarország is, nagy és teljes felkészültséggel várja a kül­földről egyre nagyobb tömegekben jelentkező látogatósereget. Csodálatos, hogy mi mindent hordott fel Magyarország az idei'vásárra! Nem csupán fejlett iparának minden egyes produktumait, de a magyar vidéknek minden izes terményét, ételét, italát és káprázatosán szines népművé­szetének páratlan remekeit is. Magyar udvar, magyar csárda, magyar ház, a vidéki városok külön kiállítása, autó- és repülőgépkiállitás, sport-csoport, baromfi- és apróállat-csoport, borkiállítás, mintafalvak, mintatanyák, párat­lan ritkaságokat bemutató bélyegkiállitás, ha­talmas nagyszabású export-csoport s egy tudó­sítás keretében fel sem sorolható rengeteg uj látványosság. Mindent megmutatnak ezen a vásáron, ami értékük csak van és a vásár 10 napjára teljesen békebeli szabad forgalmat teremtenek. Az idei vásár bár magában foglalja az eddigi vásárok minden anyagát is, mégis tel­jesen újszerű lesz, mert rengeteg olyan látvá­nyossággal és csoporttal bővült, ami az eddigi vásárokon hiányzott. Felépítésében is merőben újszerű: egy teljes és tökéletes vásárvárossá finomodott. Az idei. vásár nemzetközi jellegét Romá­nia, Olaszország, Perzsia és Lengyelország részvétele adja meg. Mind elhozzák legdrágább értékeiket, világhírű áruiknak mintáit, itt sze­repelnek szines fürdőpropagandákkal, sőt Er­délyből személyesen jönnek el mind az ottlakó magyar Írók, előadásokat tartanak, autogra­mokat adnak, egy díszes pavillonban pedig könyveiket is árusítják. Van még egy nagyjelentőségű és a külföl­dieket közéiről érdeklő újítása az idei vásár­nak: az u. n. „Üzletház“. A vásárterület köz­pontján a zenepaviilonra épült ez a fontos in­tézmény. Itt egy helyen található meg minden egyes árucikk úgynevezett „zacskó-mintája“. Az érdeklődő itt megtudhatja, hogy a kere­sett árucikk csoportos nagybani kiállítását a vásár terület melyik részén találhatja meg, sőt szakképzett tolmácsokkal oda is kalauzol­ják az érdeklődőt a kívánt csoport kiállításá­hoz. Különösen fontos az idén a kereskedők előzetes tájékozódása, mert hiszen a vásáron kiállított áruk jórésze ezúttal árupengő ellené­ben vásárolható még és exportálható külföldre. A Magyar Nemzeti Bank által e célra megálla­pított keret összege 10 millió pengő. Az „Üzlet­házban“ egyébként megtalálja az érdeklődő az összes budapesti nagybankok devizakirendelt­ségeit, a szállítmányozókat, a Külkereskedelmi Hivatal exportkiállitását és a felvilágosító irodát, amely minden ügyben részletes felvilá­gosítást ad. Ezzel az „Űzletházzal“ gondosko­dás történt arról, hogy percek alatt hozzák össze a vevőt az eladóval, hogy időveszteség nélkül jöjjenek létre az üzletek s hogy az ügy­letek gyorsan, simán, fennakadás nélkül bo- nyolittassanak 1c. Hangsúlyozzuk, hogy az idei vásár, amely meghaladja ezúttal még az eddig legnagyobb, az 1930. évi jubiláns vásár méreteit is, most már teljes képét adja Magyarország egész ipa­rának, kereskedelmének, mezőgazdaságának és népművészetének. A vásár május 6-ikán kezdődik, de a ked­vezményes vásárra jogosító vásárigazolvány már május 1-től, vagyis holnaptól érvényes•. HAJHULLÁS. HAJKOR PA ELLEN

Next

/
Thumbnails
Contents