Keleti Ujság, 1933. április (16. évfolyam, 75-99. szám)
1933-04-25 / 94. szám
Kutnüjsm 'Kedd, 1933. 'április 25. wmmmmDmmmmmmammm BS'B SMMHIW^a A szerencséhez sorsjegy Is kell! aMnl5pokÄ 700.000 leles főnyereményt, vegye m«g sorsjegyét a r Húzás május 4 és 5-én! 1 „Takarékosság" Részvénytársaságnál i Piaţa Unirii 23. Telefon 7-59. im Lehangoló séta a kolozsvári piacon Zöldségujdonságok — megfizethetetlen árakon — A piaci közönség inkább szemlélődik, de keveset vásárol (KolozBTár, április 24.) A Széchenyi tér egy nagy tarkaság. Kosarakban a legkülönbözőbb zöldségek, ládákban a tojás, a földreteritett zsákvászonon hüvelyesek, a sátrakban gyümölcs. A tarkaruhás szerbek és a tiszta, rendes hóstátiak áruik mellett állva élénken társalognak egymással, cseppet sem zavartatják magukat szitáló, apró szemű esőtől. Pedig árt nekik ez az idő, ha nem is magukat, a ruhájukat féltik, de a zsebüknek. Alig van vásárló a különben mindig népes piactéren. Meg lehetne számolni könnyen, hány vevő akad. Vevő? Majd elválik a vallatásnál. Egyelőre csak alkusznak. Amint észrevettem, a piaci közönségnek fele sem vásárol, hangos szóval, vagy néma kézmozdulattal jelzik, hogy drágálják az árut, aztán tovább állanak. Drágának bizony elég drága még a piac. Újdonságok. Egy nagy fej üde, ropogós saláta 2 lej, Egy darab uj karalábé 8 lej, egy darab uborka 20—30 lej. Ezt aztán igazán nagyon kevesen tudják megfizetni, Igaz, hogy szép, nagy uborka, akkora, hogy hármat lehetne kiszabni belőle. A spenótnak 10 lej kilója. Olcsónak látszik, de a spenót megcsalja a vásárlót. A kosárban rengeteget mutat, a lábosban alig lesz belőle valami. A sóskát 20 lejért kínálják, igaz, hogy alkudni is lehet. Szép, hegyes zöldpaprikák simulnak meg egymásmelleit egy kosárban. — Mennyi az ára? __ Három lej darabja. Ez csakugyan nem drága. Tovább nagy halomban zöldhagyma, csak 1 lej egy kötés, mellette mosolygó piros hónapos retek. Mindössze 2 lej egy olyan csomó, amelyben vagy 10 darab kínálja magát. Mellettem egy idősebb hölgy martilapura alkuszik. Nyolc lejt kér az árus egy kis halomért. A nö drá- gálja, nem kell. Aztán más jön és szintén alkuszik, de nem martilapura, hanem zöldségre. Három lejért adja a hőstáti a csomót, van benne négy hosszú sárgarépa, két darab petrezselyem, egy celler és fél karalábé. Szinte hihetetlen, hogy mindez csak három lej. A vásárló azonban kettőt ígér érte s mert nem adják, elmegy. A közönségnek is igaza van, az árusnak is. Az elsőnek nincs pénze, a termelő pedig arra gondol, hogy így éve ültették el a magot, aztán kikelt, gyomlálták, öntözték, kapálták, ősszel kiásták és gondosan eltették télire. Mennyi munka, mennyi fáradság tapad minden egyes darabhoz. De ugyanez áll azokra a véres verejtékkel kikapart lejekre is, amelyeket a vevő szorongat s alig tud megválni tőlük. Tojás infláció. A tej literje 4—6 lej, aszerint, hogy bivaly, vagy tehén tej. A teavaj kilója 60 lej, a bivalyvaj 50 lej. Egy liter tejfel 20 lej, egy kg. orda 24, tehéntúró 12, sajt 24, a juhturó szintén 24. Tojás rengeteg van. A befagyott export jóvoltából. Es olcsó. Talán az a legolcsóbb. 75 bániért már szép, nagy, friss tojásokat léiét kapni. Úgy mondják, hogy friss. Hiszem, hogy nem hazudnak. Ugyan nem tudok elképzelni árust, aki, ha azt kérdik tőle: — Friss a tojás? — azt felelje; — Nem kérem, régi, romlott. Ugye? — Három lej a borax szappan, öt lej az Elida! — kiáltja egy legény éppen a hátam megett, olyan harsány hangon, hogy pár pillanatig semmit sem hallok utána. Husnemüek. Végigmegyek a hus-sátrak között is, Mindeniknél kifüggesztve áll a tábla, pontosan feltüntetve az árat: marhahús 16—18, növendék 20—22, szopó-borju 24—32, sertés 28, sertéskaraj 32, bárányhus 18—22, zsir 32, háj 30, olvasztani való szalonna kilója. 26, füstölt kolbász 32, friss kolbász 28, füstölt szalonna 36 és sonka 44, Záró-akkord a szárnyaspiacon. Utolsó utam a majorságpiacra visz. Nagy sár. Elképzelhetetlenül nagy. Ennél már csak a gágogás, hápogás és csipogás kir.dósabb. Egy fiatal menyecske libát tart a kezében. Elég nagy és elég jó húsban van, 170 lejt kér érte. Tovább egy pulyka; valamivel ol(Budapest, április 24.) Közgazdasági körökben szinte meglepetés erejével hatott az a hir, hogy május (i-áh megnyiló idei Budapesti Nemzetközi Vásár mintegy szembe helyezkedik a még mindig depressziót matató általános gazdasági helyzettel. Mig ugyanis a lipcsei, prágai és bécsi vásárok még tavalyhoz képest is újból visszaesést mutattak, addigi a két hét múlva megnyiló Budapesti Nemzetközi Vásár meglepő fejlődésből tesz tanúságot, A kiállítók száma lényegesen meghaladja a tavalyiakat, az általuk bérbevett terület pedig nagyobb még az 1930-ban rendezett jubiláris Budapesti Nemzetközi Vásár területénél is. Szakértők szerint ez a magyar gazdasági életben mutatkozó lassú, de konstans általános javulással függ össze, amelyet viszont az utóbbi időben létrejött kereskedelemi szerződésekre vezetnek vissza. Tény az, hogy a most megnyiló Budapesti Nemzetközi Vásáron ezúttal a magyar gyár iparnak szinte kivétel nélkül minden egyes szakmája hatalmas keretekben vesz részt, nagty tömegekben vonul fel a kisipar és termelésének szili te egész skálájával jelenik meg a vásáron, a magyar mezőgazdaság is. A gyáripari résztvevők között kimagaslik a textilipar felvonulása. Ez a szakma ezúttal megduplázta tavalyi kereteit, felvonultatja a magyar posztót, gyapjú- és gyapotárukat, a müselyemipart, a valódi selymeket, a, paszo- mányárukat, a kötöttárut — egy szóval mindazt, ami a textilipar ma már igen tág fogalma alá tartozik. Érdekes újítás, hogy ez a szakma ezúttal nem elégszik meg pusztán az árunak bemutatásával. Igazolni kívánja azt, hogy mindezek a textiliák nemcsak, hogy alkalmasak, hanem a legmegfelelőbbek a legválogatot- tabb ízlésű divatkreációk készítésére is. esőbb: 160 lej. A csirkének párja 60—70 lej. — Hogy adja a tyúkot? __ kérdi egy fiatalaazszony. — Százhúsz párja. Szép, kövér — és kezdi dicsérni. __ Százhúsz? — Százat sem kap érte, — Hát ha nem kapok aranyom, akkor biza nem adom el, — vág vissza a menyecske. Majd felháborodva folytatja: — Hogyne, nem kéne? Ekkora két gyönyörű jószág. Mennyi szemet megettek a télen s most csúfságból alig ígérnek értük valamit a városiak. Továbbmegyek. Egy szatyorban hófehér kacsa. Megkérdem, hogy mennyi. Nem remélt feleletet kapok: — A nagysága itt is kérdez, ott is kérdez, oaztán sehol sem vesz semmit. Amikor azt mondom, hogy én nem veszek, de kiírom az újságba, lekiesinylőleg legyint a kezével: — Az újság! Az a fránya újság! Az csinál minden bajt ezen a világon... B. E. A magyar textilipar e célból a vásár területén külön hatalmas színpadot emelt, amelyen több mint 200 mannequin reggeltől estig állandóan viseletben is be fogja mutatni az ezekből az árukból készített ruhákat. A ruhabemutatót természetesen gazdag program kiséri. Hires konferansziék magyarázzák az egyes anyagtok és kreációk előnyeit. Az előadást zene kiséri. A ruhákon kiviil pedig természetesen bemutatásra kerülnek a női öltözködéshez tartozó összes egyéb divatcikkek, a cipő, a retikiil, a kesztyű, az ernyő, a különböző ékszerek, övék, kalapok és egyéb a nő megjelenésének díszítéséhez szükséges cikkek is. A ruhabemutatón a gyáriparon kívül Magyarország legnagyobb konfekció-áruházai is részt fognak venni. A ruhabemutató a vásár egész ideje alatt üzemben marad a vásár területén. Dikiccsel szúrta le menyasz- szonyát a cipészsegéd (Szatmár, április 24.) Megrendítő szerelmi tragédia játszódott le a tegnap esti órákban Szatmáron. Varga Vilmos cipészsegéd, mintegy hat hónapja állott jegyben a város egyik leányzójával, Elek Borbálával. Egy idő óta azonban a szerelmesek között szinte napirenden voltak a nézeteltérések és a civódások, amelyekjnek oka rendszerint a féltékenység volt. Tegnap délután, az alig húszéves leány, miután órákon keresztül hiába várta vőlegényét, elhatározta, hogy az elmaradásnak okát tőle magától fogja megérdeklődni és ezért otthonában keresi fel. Elhatározását a tett követte, legnagyobb meglepetésére azonban vőlegényét bizalmas kettesben találta, egy előtte ismeretlen hölggyel- Az idegen nő előtt szemrehányásokkal illette Vargát, majd heves jelenetek között lehúzta ujjúról jegygyűrűjét és visszaadta csalárd vőlegényének. Varga Vilmos ezen ajnnyira felbosszankodott hogy mérgében felkapta az asztalon heverő dilci- csét és azt markolatig döfte menyasszonyának mellébe. A súlyosan sebesült nőt egy közelben lakó orvos kötözte be és rendkívül súlyos állapotban szállították be a szatmári közkor- házba: A rabiátus vőlegény ellep meginditot- ták az ejárást. l! ffîolozsT&ri mozgó színházak műsoras CORSO Előadások: 3, 5, 7 és 9 órakor EDISON Előadások: 3, 6 és 9 órakor ROYAL Előadások: 3, 5, 7 és 9 órakor Kedd Csak egy-két napig Finom nri család Anny Ondra legjobb iilmje. 1. Ahol üzlet van én is ott vagyok. Siegfried Arno. Mámorkeringő. Mady Christians. Csak egy-két napig FAKERESZTEK Roland Dorgelés világhírű regénye fiimen. Pathé francia filmgyár produkciója. A textilipar hatalmas demonstrációja az idei Budapesti Nemzetközi Vásáron Még a jubiláris vásár kereteit is meghaladják az idei Budapesti Nemzetközi Vásár keretei — 200 mannequinna! állandó ruhabe mutatói is rendeznek a Budapesti Nemzetközi Vásáron
