Keleti Ujság, 1933. április (16. évfolyam, 75-99. szám)

1933-04-22 / 92. szám

Képvi sel öház BUDAPEST V. T a?a postaié ptötttá In munsrar No. 24.256—1927 Szombat Claf-Koloxsvdr. 1933 április 22 Ara 3 *©# Előfizetési negyedéire 200, egy hóra'70 lej. Magyarországon: Egy évre 50, félévre 25, negyedéire 12.50, egy hónapra 6.50 pengő. — Egyes szám ára Magyarországon 20 fillér. t/Susi eyre ouu, ieievrc wo, j. Magy ORSZÁGOS MAGYARPARTI LAP XVI. ÉVFOLYAM — 92. SZÁM. Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: Cluj-Kotozs- vár, Strada Baron E. Fop (volt Brassal ncca) 5. szám. Telefon: 508. — Eevélcim: Cluj, postaflők 101. szám. Kéziratokat senkinek sem küld vissza a szerkesztőség. Peking Az amerikai Mire e sorokat írjuk, talán már birtokba vették a japánok Pejpinget, azaz a régi Pe- klnget, az északkinai birodalom fővárosát. Ja­pán zászló leng majd a hires császári palota ormain és apró japán katonaság masíroz a ta­ta rvárcs színes téglával burkolt uccáin. Peking ma kétségtelenül nem az, ami a múltban volt. A modern Kínának fővárosa in­kább Nanking, ahol fellángolt a kinai nemzeti mozgalom, ahol a legendáshírű Sun-Yat-Sen merész látomással rendszerbe foglalta egy el­következendő egységes kinai birodalom alkot­mányát. Peking Nankingkoz viszonyítva, ugyanaz, ami Konstantinápoly Ancarához vi­szonyítva. Szimbolikus jelképe a múltnak, je­len esetben a hires mandzsu dinasztiáknak, melyek innen e falakkal s sáncokkal elválasz­tott városrészből kormányozták évszázadokig a megmérhetetlen mennyei birodalmat. De ez a szimbólum csak úgy lenne elfogadható, ha vele szemben ott állana az életerő, a jövő, a fejlődés, a nemzet energiáinak újjászületését jelképező uj főváros. Nanking valóban áll, befelé ezt a megújhodást jelképezi, de kifelé Nanking semmit se jelent — és egy kicsit, bár­mennyire is távol esik tőlünk a japán-kinai konfliktus — szomorkodnunk kell a nankingi álmok rombadőltén­Ha a diadalittas japán hadsereg akarja, akkor semmi akadálya nincs, hogy Nankingot is elfoglalhassa. Ha vérszemet kap, egyszerűen adoptálja ezt a birodalmat, vulgárisán szólva: egy gombhoz hozzávarr egy egész köpenyeget. A kis japán csodálatos stratégiai felkészültsé­gével elfoglal egy kontinenset és igy ismét be­igazolja azt. az igazságot, hogy egy maréknyi szervezettség többet ér az óriási méretű, de szervezetlen tömegnél. Kina és Japán életharcában Kina erköl­csileg nem kerülhet háttérbe. Fiatal sarjadzó állam volt, nem voltak meg még a maga ka­tonai kereted, gazdasági keretei, politikai ke­retei, hogy kellőképpen szembekerülhessen az acélrugókra járó japán hadsereggel, de igy is hősiesen harcolt és ha llc is verik, egy szép na­pon fel fog támadni. Kudarcának oka nem annyira a saját erejének kicsiny volta, mint inkább az a körülmény, hogy nem segítettek neki. A nagyhatalmak, amelyek folytonosan az „ázsiai egyensúlyit emlegették, cinikusan nézték a vergődését. Kina kudarca Kínára nézve tragédia, de egy kicsit tragédia Euró­pára nézve is. Mert lám, Japán nemcsak azzal nem elégedett meg, hogy a Népszövetség tilta­kozására egy részt hasított ki Kina testéből, amelyet Mandsukonak nevezett el, de a Név­szövetség erkölcsi tilalma elleniére is tovább­folytatta akcióját és meg sem állott Pékingig. Japán előretörése maga után vonja automa­tikusan azt a meggyőződést, hogy csali azok­nak van igazuk, akik mernek, de akik gyávák, meghunyászkodnak, körültekintéssel vannak más szempontjaira is, azok elvesztik lábuk alól a talajt. Ha nincs egy erkölcsi aeropág, amely kikényszeríti a jogot és a törvényt, akkor majdazok az államok, amelyek cselekedni akarnak, eltépve minden kötőféket, maguk is Kina példáját követik és az önbíráskodás tör­vényével élnek. Azután majd Európa magára vessen, ha Japán jogtalan előtörése a mi kon­tinensünkön esetleg jogos és psűhoiógiaTag is indokolt formák között megismétlődik. Mert megismétlődhetik. A kontinensek cr- zelemvilága, politikai eszmeáramlatai között sokkal nagyobb az összefüggés, mintsem azt képzelnők. Japán maga is tudja, hogy amit csinál, az nem felelhet meg egy nemzetközi igazság, egy nemzetközi jogérzés szellemének. De csinálja, mert tudja, senki sem akadá­lyozza meg. inflációs bullám europa ţpazdasâffî éleiéi is ikrizissel fenyegeti Herriot és MacDonald elkedvetlenedve vissza akartak fordulni, mikor az amerikai hireket meghallották Megtudjáh-e állítani a dollár zuhanását ? (Paris, áprili 21.) Az He de Francéról, a Matinhoz érkeze *t rádiógram szerint az Ame­rika felé útban 1 vő francia delegáció körében kedvetlenségét váltottak ki az amerikai dollár felhígítására von üköző l”'rek. Állítólag mikor H o r r i o t- a ha;i n meghallotta a hirt, felkiál­tott: „Most már kár vissza is fordulhatunk!“ MacDonald r teljesen leverten értesült a fordulatról és kJ jelentette, hogy az igy előadódott helyzet teljesen ke­resztülhúzta számítását és az általa tervbevett alapon megegyezés aligha fog sikerülni. Általános a vélemény, hogy lehetetlen a gaz­dasági krízis enyhítését célzó egyezményekben, elsősorban a vámbékében megállapodni akkor, ha a dollár elvesztette stabilitását. Newyorki hirek szerint bizonyos, hogy az amerikai piacon nagyszabású inflá­ció készül, noha pénzügyi szakértők remélik, hogy az amerikai infláció nem lesz olyan értékpusztitó, mint az évtized előtti európai infláció. Az ame rikai tőzsdéken hallatlan nagy értékpapír for­galom volt, a tegnapi napon 7 millió 130 ezer részvény cserélt gazdát. Az izgalom igen nagy, mert nem tudják, hogy hány százalékos ér­tékcsökkenés után lehet majd megállí­tani a dollár zuhanását? A Wallstreet teljesen lemondott arról, hogy a dollár újra visszanyerje nemzetközi értékelés­ben elmúlt heti kurzusát a világtőzsdéken. Egyes körök azonban abban bizakodnak, hogy a megtett és megteendő intézkedések után a dollár önmagától meg fogja találni a világ­piaci viszonyoknak leginkább megfelelő ár­folyamot, éppen úgy, mint az angol valuta. A áetronizált arany után az ezüst Uerült előtérbe A készülő valutatörvénnyel kapcsolatosan Roosevelt felhatalmazást fog kapni a kö­vetkezőkre : 1. A kincstári hivatal 3 milliárd dollár ér­tékben bocsáthat ki államkötvényeket a szö­vetségi tartalékbankok hiteleinek ellátása vé­gett. 2. Ugyanannyi értékben a forgalomban lé­vő jegykontingens is felhígítható. 3. Szövetségközi adósságok fejében az ame­rikai kincstár 100 millió dollárig hajlandó tar­tozásokat akár ezüstben is elfogadni, egy un­cia ezüstnek 50 centtel való értékeléssel. 4. A kincstár 100 millió dollár erejéig ezüst­utalványokat bocsáthat ki. 5. Felhatalmazás alapján Rooseveltnek jo­gában van az aranydollárok aranytartalmát 50 százalék erejéig csökkenteni. A szövetségi tartalékbankok vezetői tár­gyalásokat folytattak az uj bankjegyek kibo­csátása tárgyában. Amerikai irányadó pénz­ügyi körökben az aranykivitel betiltásától el­sősorban az árucikkek amerikai árszínvonalá­nak emelését várják és remélik, hogy ezáltal az uj hitel utjának tág lehetőségei nyílnak. Roosevelt diktátort felit utalni a zása A Rooseveltnek adandó újabb felhatalma­zási tervezet világosan mutatja, hogy az arany detronizálása után, Amerikában elő­térbe Iceriilt az ezüst. Az a körülmény, hogy Wchler szenátornak az ezüst stabilizálására vonatkozó javaslatát visszautasították, nem jelent semmit, mert 43 szavazattal 33 ellené­ben utasították vissza ezt a javaslatot, ami annak jele, hogy az ezüstbarát közgazdászok száma nagyon megszaporodott. Amennyire prognózist lehet felállítani a jövőre, Roosevelt terve az. hogy a fontot és a dollárt az uj aranyparitásnak az ezüsttel való kombinálása alapján kell stabilizálni. Egyelőre az a tény, hogy Amerikában elhatározták az inflációt és ennek a jövőben messzemenő követ­kezményei lesznek. Európai közgazdászok szerint Roosevelt terve legfeljebb pillanatnyilag enyhit az amerikai helyzeten, de az európai gazdaság reorganizációs folyamatát tiz évre visszaveti. Az infláció "hírére az inflációbarát szená­torok a legkülönbözőbb törvénytervezetekkel rohanták meg a törvényhozó testületet. Végle­ges fordulat e kérdésben a napokban megnyíló washingtoni konferencia alkalmából lesz. A newyorki értéktőzsdén egyébként tovább tart a vásárlási hullám. A diszponensek alig tudják jegyezni a megbizásokat, mert a kö­zönség menekül a dollártól s pénzének nagy részét értékpapírokba fekteti. Az inflációs jelenségek miatt a csikágói gabonatőzsde is igen szilárd irányzatot mutat.

Next

/
Thumbnails
Contents