Keleti Ujság, 1933. április (16. évfolyam, 75-99. szám)
1933-04-21 / 91. szám
KépVi 3 elöház BUDAPEST V. Tmfwetitil pUKMt in himw No. 24.286—1827 Péntek ClufrKolomavdr, 1933 április 21 Ara 3 negyedévre 200, egy hóra 70 lej. Magyarországon: Egy UKöAAliUö JlAuiAKI AKII LAP v&,.( stra(ja Baron L. Pop (volt Brassal ucca) 5. szám. évre 60, félévre 25, negyedévre 12.50, egy hónapra 6.50 VVT í'VTTOT.iY AM — 91 S7A \í Telefon: 508. — Levélcím: Cluj, postafiók 101, szám. pengő. — Egyes szám ára Magyarországon 20 fillér. ’ Kéziratokat senkinek sem küld vissza a szerkesztőség. Az orosz blamázs Amerika letér az öraiiyfeclezelről \ dollár hatalmas árhanyatlását az amerikai kormány politikai okokból maga idézte elő — A dollárbanyatlás lehetővé teszi egyrészt az amerikai áruk versenyképességét, másrészt pedig a vezető valuták kényszerű stabilizálását Visinsky, az államügiyész az orosz szabotázs pörben azt a kijelentést kockáztatta meg, hogy „a jelenlegi pör különös, világraszóló jelentőségű“. Nos, ha annyira az, foglalkozzunk mi is vele. Foglalkozzunk elsősorban az államügyész vádbeszédének ama kitételével, hogy „Oroszország nem engedheti meg sohasem, hogy bárki is belső ügyeibe beleavatkozzék.“ Kissé cinikus, sőt vakmerő megjegyzés ez egy olyan ország részéről, amely tizenöt év óta egyebet sem csinál, mint más állam bel- ügyeibe avatkozik. Kémszervezeteket tart fenn más országokban, ügynököket küld ki, akik elégedetlenségre szítják a népet, gurítja a rubeleket helyettesitő nemes valutákat, időkö- zöűkint „vörös nap“-okat rendez, enyhe szabotázsok helyett nem kevesebbet akar, mint egy szabályos viliágforradalmat — és akkor megjelenik a megafon előtt az orosz államügyész ur és elszörnyülködve hangoztatja, hogy „beleavatkoztak Oroszország belügyeibe“ — holott mindössze arról volt szó, hogy néhány angol mérnök ellen fantasztikus vádakat emeltek. De hát jól tudjuk, hogy ez az ügyészi filjppika csak stiláris fordulat a szovjet-urak részéről, fontoskodás és hangnlatcsinálás befelé — kifelé azonban egészen máskép fest a dialog. Kifelé ugyan egy komolynak látszó tárgyalást inscenirozott a szovjet, tanúkihallgatásokkal, perrendszerüen, szigorú jogi formák között. Az ügyész Í6 elmondja a magáét, a védők is elmondják a magukét, a vádlottaknak is joguk van még a vallomást is visszavonni — minden komoly, csak az Ítélet nem. Mert, hogy szól az Ítélet? A biróság bűnösnek mondja ki a vádlottakat a szabotálás, a katonai kémkedés, a megvesztegetés bűntettében. Mind olyan bűnök, amelyekre halálos Ítéleteket kellett volna kimondani, ha igazak és felmentő Ítéletet, ha nem igazak. A biróság azonban egy megállapított verdikt után aránylag oly enyhe büntetéseket szabott ki, amelyek rendes körülmények között csak azoknak járnak ki Oroszországban, akik hangosabban el merik tüsszenteni magukat. Az orosz Ítélet sántit, mert vagy azért volt enyhe, mert a Szovjet meghátrált Anglia akarata előtt, vagy azért volt terhelő, mert a szovjet saját közvéleménye előtt is valahogy igazolni akarta magát, hangoztatván, hog57: mi nem játszunk, akit mi egyszer alapos gyanuokok miatt a bíróság elé hozunk, az bűnös is. A moszkvai per úgynevezett gixer volt a szovjet részéről, alapos blamázs, amelynek a pillanatnyi kudarcon kívül más messzemenő következményei is lesznek. A szovjet és Anglia között a kereskedelmi kapcsolat már is meglazult, Anglia teljes felmentő ítéletet kért, mert ártatlannak tudta állampolgárait. Anglia nem adhatja oda magát annak a játéknak, hogy a szovjetbiróságok ha törik, szakad, de megcsinálják a hangulatot a tömegekkel szemben és megtalálják a pszihológiai hátsó ajtót, amelyen keresztül a biróság elvonulhasson. Az angol titkos tanács az Ítélet nyilvánosságra kerülte után kijelentette, hogy nem érdeklik többet Angliát a szovjetáruk, nem. veszi át •őket. Anglia most kezd el csak igazán „szabotálni“. Ha az Oroszországgal kereskedelmi viszonyt fenntartó polgári államok mindig olyan energiával védték volna meg veszélyeztetett érdekeiket, mint ahogyan Anglia tette, úgy a szovjet már rég leszállóit volna a magas lóról és a diktatúrája alatt nyögő kisemberek is — legalább az igazságszolgáltatás terén — jobban jártak volna. (Washington, április 20.) Gazdasági körökben nagy feltűnést keltett az amerikai dollárnak hatalmas árfolyamhanyatlása a különböző tőzsdéken. Beavatott angol körökben megvannak győződve arról, hogy a valutahanyatlást maga az állam idézte elő, politikai célzattal. A lapok szerint Roosevelt a washingtoni nemzetközi tanácskozások alkalmával hivatkozni akar a dollárárfolyam hanyatlására, hogy igy könnyebben argumentáljon a valuták stabilizációjának szükségessége mellett. A dollár hanyatlását Amerikában nyugodtan nézik, irrt igy az amerikai 'áruk a nemzetközi piacokon inkább vallanak versenyképesekké. A dolláresés politikai motívumának tudják be, hogy Amerika a japán gazdasággal szemben is előnyökhöz akar jutni. A jajfán valutát ugyanis felére értékelték, ami egyszerre megnövesztette a japán árucikkek terjeszkedési lehetőségét. Amerikának tehát inflációs politikára kell rátérnie, hogy a többi hatalmakkal és igy Japánnal is könnyebben konkurálhasson. Az amerikai gazdasági tervekről minden lap ir, de biztosat senki sem tud. A dollárhanyatlás okául tudják be azt is, hogy egymilliárd értékben dollár felhigitási (Bukarest, április 20.) Csernovicban nem ült el az a zavargó mozgalom, amit hitlerista akciónak mondottak, de ami — ugylátszik — a cuzisták munkája. Az ország több városából is érkeznek hasonló mozgalmakról jelentések s igy erdélyi szászlakosságu városokból is. A cuzisták, akik barnainges egyenruhát viselnek és rohamosztagoknak kezdik nevezni szervezeteiket, a németlakosságu városokban kezdettek most zavart előidézni. Csernovicban a zavargásdk tegnap is folytatódtak, noha a hatóságok megtették az óvintézkedéseket. A zavargók véresre verték loan Batalef komiszárt, Vasile Pocaila, Levu Po- sainaniuc, Lazar Cotam, Spiridon Penteleciuc és Dunjitru Pamfil közrendőröket. A tüntetők egy csoportja revolverrel lőtt üldözőire- A Strada Komaua-n véresre verték Bendela, Bu- distoanu és Sovitzki rendőrbiztosokat is. Tizenkét órakor a cuzisák egy csoportja a Strada Romana összes üzleteinek kirakatait beverte. akció van folyamatban és ez okozta magától értetődően a dollár hanyatlását. « Egyelőre az a tény, hogy Amerikában ismét elrendelték az aranykivitel tilalmát. Ez a rendelet feltételezi azt a stratégiai sakkhuzást, amelyet Rooseveltnek tulajdonítanak, aki állítólag a washingtoni konferenciával el akarja fogadtatni az aranyparitásról való letérést és csak abban az esetben állítaná vissza a régi rendszert, ha az érdekelt államok megegyeznének egy stabilizációs arányban. Amerika, védve jelenlegi aranymennyiségét, könnyen elérheti, hogy a stabilizációs kulcs Amerika számára kedvezőbb lesz. Általában, amig a külföldön nyugtalansággal, addig az Unió egyes gazdasági fórumain a nagyipari, kereskedelmi és pénzintézeti körök megelégedéssel üdvözlik a dollár esését célzó intézkedéseket. Woodin kincstári kancellár kijelentette, hogy Amerika tényleg letért az arany- fedezetről. Washingtonban ngy tudják, hogy Rooseveltet a napokban újabb diktátori megbízatással ruházzák fel, pénzügyi reformjainak végrehajtása érdekében. A tüntetőket csak késő éjjel tudta szétszórni egy katonai osztag. A Ion Gramada uccán beverték Davidescu ezredesnek, a 8. Rosiori-ezred parancsnokának lakása ablakait is, az ablakokon át köveket és fadarabokat dobáltak a parancsnok lakásába, akinek bútorait is súlyosan megrongálták. Több mint száz a károsultak száma. Isopescu volt kórházigazgató lakását is jelentékeny kár érte. Costaehe diákot, az if jucuzista szervezet elnökét hitlerista egyenruhában letartóztatták, valamint Valentin Ionescut, a cuzista rohamzászlóalj parancsnokát. A letartóztatottak mind azt vallják, hogy a rohamzászlóaljnak a tagjai. Nagyszebenben is incidensek történtek a hitleristák és a lakosság többi rétege között. A brassói rendőrkvesztor betiltotta az ottani hitlerista szervezet működését. Covurluiból is olyan hírek érkeznek, hogy a cuzista-hitlerista szervezetek mozgalmakat kezdettek. Zavargó rohamosztagok felborították újból a cseritovici ucca rendjét Erdélyi városokból Is tüntetéseket jelentenek Cuzista szervezetek rendezik a mozgalmat
