Keleti Ujság, 1933. április (16. évfolyam, 75-99. szám)

1933-04-19 / 89. szám

KumfijsAM Szerda, 1933. .'április '19, INFLUENZA mé^édi a fertfltjenité Stt.-Léstl6 toilette szappant Az élet rohkuntfu Ott ül minden reggel az uccasarkon, bármilyen ko­rán járok is arra, már ott találom és este nem mehet­nék olyan késön, hogy még ne látnám ugyanazon a helyen. Sokszor kétségbeesetten, szivrehatóan, de már legtöbbször csak egykedvűen, megszokásból nyújtja ki felkezét egész napon keresztül a járókelők elé: — A jóisten megfizeti, könyörüljenek rajtam. Mint aki már beletörődött abba, hogy Istentől, embertől csak könyörületet kérjen, mint aki könyörü- letböl él és az is csak könyörületböl van, hogy koldul­hat az ucca sarkán. Negyvenötéves lehet, de az arca nem árul el sem­mit. Egy összetört roncsé a tekintete, csak bajuszá­hoz ragaszkodik híven, kipedri minden reggel, mintha ez lenne egyedüli bizonyítéka annak, hogy még él. Szemei kétségbeesést mutattak valaha, de már bele- sülyedtek a kifejezéstelenség homályába, hiszen csak éppen annyi szüksége van rá, hogy észrevegye, ami­kor valaki közeledik. Jobb is igy, ha nem lát velük többet, mert úgyis csak kínozná annak a látása, ami­tó! az élet örökre megfosztotta. Fél keze van és fél lába. Jobbfelöl hiányzik mind a kettő, Csak egy csonk van helyettük, amelyet mu­togat az embereknek, mintha bizonyítani akarná, hogy ö bizonyisten nem csal, ö nyomorult, ö már csak kö­nyörületet vár és szánalmat a nyomorúságára. Délben mindig kijön hozzá egy kisleány — az ö leánya — ebé­det hoz neki és hazaviszi az összekoldult pénzt. Olyan ■vézna, sápadt kis teremtés, amilyent a nyomortanyá­kon százával lehet találni. De igy, a város közepén mégis megható látvány. Valószinüleg ö vezeti ki reg­gel az apját és ö segíti este haza. Es ketten élnek. Sokszor elnéztem ezt az emberi roncsot és elsaj­nálkoztam rajta. Izgatott a gondolat, hogy mi juttatta ilyen nyomorúságba. Aztán kikombínáltam valamit. Nagyon valószínűnek látszott és megnyugodtam benne. Hiszen természetes, nem lehet más, mint hadirokkant, ákl a háborúban ágyúgolyó, vagy gránát elvitte az egyik kezét és lábát. Valahogyan úgy találta a lövés, hogy egyik oldalán leszakította a végtagjait. Ez nem is olyan különös dolog, a baj csak az, hogy életben maradt és most végig kell koldulnia azt az életet, amit különben tisztességes munkával és emberi élet­móddal tölthetett volna el. "\ — Könyörüljenek rajtam, könyörüljenek rajtam... Annyiszor hallottam már, de mégsem tudok mel­lette úgy elmenni, hogy mindig ne hallanám meg. Váj­jon ki könyörül rajta? Az emberek könyörületére hiába vár, mert nem könyörület számára, ha egy-két lejt beledobnak a kalapjába. Az Isten könyörülete pe­dig itt a földön nagyon elkerülte. — Hány éves, bácsi? — Negyven, kérem — csodálkozott el a váratlan kérdésen. — Csak Ilyen kevés időt töltött még a földön? — mondtam megdöbbenve. — Az elég nekem, kérem, még igen 3ok is volt. Négy évet igy tölteni el, ahogy látja, az uccán koldulva, ez már igen sok volt — csóválta a fejét. — Négy évet? — csodálkozom el __ hiszen akkor nem lehet hadirokkant. — Nem is voltam én soha hadirokkant. A hábo­rút vegigverekedtem, de ott nem lett semmi olyan ba­jom, ami nyomorékká tett volna. Egy párszor belém lőttek, de azt kihevertem. Kutyabajom sem volt! — De hát akkor mégis hogy veszítette el a kezét és lábát? — Mindennapi történet, de elmondom. Szabómes­ter voltam és a háború után ismét műhelyt rendeztem bé a külvárosban. Jól ment egy pár évig, mondhat­nám nagyszerűen. De aztán kezdett rosszul menni minden. Egyszer csak azt vettem észre, hogy az üz­let megbukott. Olyan hirtelen fogytam ki mindenem­ből, hogy jófprmán csak akkor vettem észre, mikor Mezőgazda$ági| GÉPEKET és ESZKÖZÖKET gyárt és szállít RIEGER ANDRÁSI R.-T. Sibiu-Nagyszeben. I Magyarnyelvű nagy képes árjegyzéket megkeresésre bárkinek ingyen küldünk. tottak megfelelő segélyhez. Mivel pedig látták,, hogy álláspontjukat nem tudják érvényesíteni, Patachi Emil, Bizo Petre, Gherman Alexan­dru, Bocociu Joan, Mârgineanu Petre és Mi- huţ Alexandru tanácsosok otthagyták as ülés­termet. A. városi tanács ezután elfogadta a kisebb­ségi tabácsosok előterjesztését. Az évi kétszáz­ezer tejes iskolaügyi segélyt kétszázhuszeser lejre emelték fel, amit arányosan osztanak fel a többségi és kisebbségi iskolák között. Eltörlik az uj átírási illetéket A miniszter is belátta, hogy a kincstári jövedelmek emelkedése helyett épen az ellenkezője következett be Nemrégiben szóvá tettük, hogy a városi ingatlanok átiratási illetékéről szóló törvény az ingatlan forgalom terén katasztrofális hely­zetet teremtett, mert amióta a törvény életbelé­pett, az ingatlanforgalom nemcsak stagnált, de mondhatni majdnem teljesen megszűnt. Akciónknak, amely más városokban is vissz­hangra talált, belekapcsolódva a hasonló ak­ciókba, volt îs eredménye, mert az állam is kezdi belátni, hogy változtatni kell a törvé­nyen, mert neki van belőle jelentékeny kára, hiszen a statisztika kimutatásai szerint mult évben kizárólag az ingatlanok átruházási ügy­letei után közel egymilliárd lej folyt be a kincstárhoz. E törvény következtében az ügyvédek is jelentékeny károkat szenvedtek. Érthető tehát az aZ ellenakció, mely az Országos Ügyvédszö­vetség választmányi üléséről indult ki, ahol elhatározták, hogy ezt a törvényt a szövetség parlamenti tagjainak segítségével teljes egé­szében hatálytalanittatni fogják. Ezért kül­döttség kereste Fel Madgearu pénzügyminisz­tert és átadták azon memorandumot, mely statisztikai adatokkal bizonyította be, hogy el­sősorban az állam szenvedi a legjelenókenyebb károkat, mert a törvény teljesen megölte az ingatlanforgalmat. A miniszter belátta, hogy a jövedelem emelkedése helyett éppen az ellenkezője következett be és ezért megkérte Pom- piliu Ioanitescu ügyvédkamarai kép­viselőt, hogy terjesszen be törvényja­vaslatét az ingatlan-átruházások illetékeire vonatkozó törvény hatály önki vül helyezése iránt. Ioanitescu képviselő a parlament legutolsó ülésén javaslatot tett le a Kamara asztalára, melyhez előzőleg a pénzügyminiszter és a többségi párt is hozzájárult. A törvényjavaslat röviden hatálytalanítja a meglevő törvényt és teljes egészében visszaállítja a régi rendet, amidőn az Írásban létrejött jogügyleteknél a felek által feltüntetett vételár vagy érték az irányadó a 8 százalékos régi átírási illetékek kiszabásánál. A Kamara kimondta a sürgőssé­get a javaslat tárgyalására — ami a gyakor­lat szerint az elfogadással egyenlő — azonban az ülésszakot berekesztették és igy annak tár­gyalására sor nem került. _____________. Kolozsvári moz^ó színházak műsora: CORSO Előadások: 3, 5, 7 és 9 órakor EDISON Előadások: 3, 6 és 9 órakor ROYAS. Előadások: 3, 5, 7 és 9 órakor SZERDA Ma, szerdán: Táncol a garni zon (Audienz in Ischl) Marta Fggerth, Willy Eicliberg, Szőke Szakáll. §transs zene. Operett világsláger. Ma, szerdán: Pali és Patfachon első beszélő filmje: Hsldkórosok 1933 év produkciója. Ezenkívül Micki Maus. Ma, szerdán: A császári ndvar Lilian Harvey, Conrad Veidt, Filmcsoda. Offenbach zene. az utolsó rongyomat is elvitték. Mit tehettem? Pál hétig próbálkoztám mindenfelé, de mikor nem sike­rült sehol semmi kísérlet, ahhoz folyamodtam, amirö azt hittem, hogy mindenkinek sikerül. Egy szép ' bú­csúlevelet írtam a családomnak, én pedig lefeküdtem a sínekre a gyorsvonat elé. Ezzel azt hittem, minden! elintézek. A becsületemet, az elkeseredettségemet, a nyomorúságomat, mindent. Jött is a gyors, pár kilomé­terről észrevettem. De nem akarom most az elmon­dani, mi mindenen mentem én keresztül azalatt a pái pillanat alatt, amig hozzám ért. Egyszer csak mellet­tem volt. Úgy vettem, mintha egy ágyúgolyó csapot! volna le, mely elöl nincs menekülés. — Nem volt elég gyakorlatom. Nem jól csináltam Nem kerültem alája, csak a fél felem vágta le. Nyom­ban észrevették a dolgot és elvonszoltak. A mentők ii pontosan megjelentek pár percaiatt és igy megmen­tettek az ,,életnek." — Hát nem mindennapi dolog ez? Hányán mentek tönkre, mint én, csak éppen nenr lettek öngyilkosok... — Borzasztó, amiket itt elmond és igy mintha sem­miképpen sem tőrödnek vele. — Már mindennel leszámoltam. Mondok valamit és nevessen rajtam. Jobban vagyok, mint társaim akik nem akartak öngyilkosok lenni. En legalábt naponta egy napszámravalót összekoldulok, de ők nem kapnak semmit. Csavarognak és éheznek. Es megigazította maga előtt a koldulási engedélyt Mint hajdan a címkés bizonyítványt a felszabadulásról B. Jakab György. (vés, április 18.) A’ városi tanács a napok­ban Coroiu Alexandru polgármester elnökle­tével illést tartott- Napirenden az 1983. évi költségvetés, szerepelt. A kisebbségi tanácso­sok javasolták, hogy az iskolacélokra szájat tizennégy százalékot, arányosan osszák fej a többségi és a kisebbségi >iskolák között­Patachi Emil, a dési állami gimnázium igazgatója és Gherman Alexandru tanár a ki­sebbségi tanácsosok kérésének a visszautasítá­sát azon a nevetséges alapon kérték, hogy a magyar uralom alatt a romája iskolák nem ju­Désen a román tanácsosok egyrésze kivonult, amikor segélyt szavaztak meg a magyar iskoláknak io\ a’ .• __i u i_i.ii- f?_i„i" 'i„i.. un.—i ~

Next

/
Thumbnails
Contents