Keleti Ujság, 1933. március (16. évfolyam, 49-74. szám)

1933-03-12 / 59. szám

XVI. ÉVF. 59. SZÁM. KUETlUjSXG MÉLYEN LESZÁLLÍTOTT Az ENGROSS OSZTÁLYA a SOLAVI Cl CÉGNEK >: BUCUREŞTI, STR. LIPSCANI 37 BŐIÉGHS VÁLASZTÉKKAL RENDELKEZI*: TfllfnSZI HŰTÖTT- áRUBflti m RÖVID HARISNYÁKBAN (ZOKNIK} ■ HARISNYÁKBAN El KESZTYŰKBEN FRANCIA SAPKÁK (basca) NYAKÉKFK Ilii Felbecsülhetetlen értékű Bolyai-relikviák a bethlenfalvi nótárius öreg ládájában Ismeretlenül, elfeledve, pusztulásnak kitéve húzódik meg a falusi kúriában a két Bolyai hagyatéka Anyagi eszközök hiánya miatt nem lehetett megualósi­tani a Bolyai-muzeumot (Székelyudvarhely, március 11.) 1932 julius 7-én halt meg Székelybethlenfalvan Bolyai Gáspár, Bolyai Gergely fia, a világhírű Farkas unokája, az „utolsó" Bolyai, aki jegyző volt a szomszédos Fenyéd községben, későbben pedig a biztositói pályára lépett. Ma is itt él Bethlenfalván örökbefogadott na, Bolyai Gábos Dénes, volt közkórházi gondnok ea nagy kegyelettel őrzi a nagy zsenik emlékét. — Nem igaz kérem az a felfogás — magyarázza lelkesen, — hogy Bolyai Gáspár volt az utolsó, Bolyai Jánosnak voltak, maraitak gj érmékéi, dehát neki olyan természete volt, hagy egyrészüket elismerte gyér mekeiuck, másikat nem. Bzel; a leszármazottak most is élnek... Csodálatos emberek voltak. Mialatt a két Bolyai életének ismert momentumait magyarázza, én a leveles ládában turkálok, csak néha ütöm fel a fejemet, mikor előttem ismeretlen mozzana­tokra tér ki. A meghalt hegedi'!. — Csak a híres hegedűt sajnálom, amelyen Bolyai János az egész tisztikarral vívott párbaja után ját­szott egy-egy nótát... Az öregem elajándékozta, sajnos, nein tudom kinek. Az „öregem", az unoka, Bolyai Gáspár. Ki tudja, hol hányódik, kinek a kezén tűnt el Bolyai János ne­vezetes notafája, por lepi-e vsiahoi, vagy rég tűzre ve­tettek, taian cigányok kszabón sír ma is és nem tudja megmondani, hogy mi rejlik r. szivében a fekete fa alatt’.' Debet, hogy megtért íégi gazdájához, aki a csillagok alatt hűti vele érc. oerfoiotti gondolatoktól és szenvedélyektől torro tejet; de az is lehet, hogy vala­mi padláson por némitotta el és elhagyatva fekszik, ismeretlenül, mint a magyar rcta öreg, barna csontváza és álmodik a vásárhelyi öreg ceholáról, az aradi táncok halálos némaságáról, a bécsi szilák fényéről, a domáldi eietteledtcto aranykorról, ki tudja.'... „Anjagi eszközök hiányában." — Mégis valamiképpen meg kellene ezeket a dol­gokat menteni! — mondom a hagyatékra mutatva, — de Bolyai Dener. lemondoiog világosit lel. — Volt szó róla, hogy a n arosvásárhelyl kollégium Bolyai-muzeumot állít tel. El cs küldöttem néhány tár­gyát, a Bolyai János nsraet írnacia szótárát, amelybe bele volt Írva a neve, egy gyertyatartót, két levélnyom­tatot tegyik olombci, másik vasból való), a pecsét nyo­mot és genealógiai iratokat. .Nem kötöttem ki magas arat értük (sajnos, a mai cuij os helyzetben kénytelen voltam vele, hiszen családom van, állásnélkül vagyok), de a kollégium igazgatoodga értesített, hogy anyagi eszközök hiányában a gondolatét nem valósíthatja meg es a beküldött tárgyak rendé la erese m re allanak... Meg nem volt módomban visozan-.-ratni... Hát ezért nincsen Bolyai-muzeum. „Anyagi eszkö­zök hiánya miatt". Ezért kallódnak el a magyar szel­lemi élet két koh'szakaiko.o es világviszonylatban is a legnagyobbak közé tartózó két zsenijére vonatkozó em­lékéit. Bizonyságképpen mutatja is a kollégium livelét. — ügy van! — mondom siomoruan. Ebben is tel­jesedett BoTyai Farkas végzete, aki egyik levelében ezeket írja: „Egyenjogú vagyok a földön féregtarsmni- mal, melyeknek mindeniko saját mivén szorgoskodik, mig én nemsokára sorsor mull KibekUlve névtelen sir­ban fogok pihenni." Jean Baulra emlékeztetnek etek a sorok, de Bolyai Farkas ezt a kozmikus mélységű világnézetét, különös es megrázó, bar igaz ruozotiat atyjától, Bolyai Gáspár­tól, az egykori szolgaölrrtcl és atendae perceptortól örökölte, aki fiához. Farkashoz Göttingába indulásakor ilyen intelmeket intézett. „A ti anyátok a férgek konyhája. A senyvedőét és a férgeket szerezte ö magának lakó ős vendég­társ gyülekezetül. __ Bjxiékezzél meg akkor is, mikor az én megvénült természetem elgyengülvén összeomlik, hogy mind az enyém, mind a tied köz az ember sorsával. — izert, mikor a föld a rotha­dásnak az én Csornáimmal is áldozik, mikor ama fösvény kölcsönzőnek, a főidnek azt a kevés sárga fövényt visszaadom, melyet egynéhány esztendeig viselni engedett, mikor a senyvedés és az örökké­való sötétség lesznek az én barátaim; el ne feled­kezzél arról... stb.“ Ezek a sir melységéből tépett sorok már mutatják azt a fekete szárnyú lelket, mely egyik Bolyairól a másikra szállott súlyos fatum és belső megértésük mé­lyen emberi dokumentuma képpen. .... Mintha ez a feketeszárnyu lélek az emlékükre is kiterjedne, mindenütt látom és érzem hidge suha- nasat. A vedlett öreg láda titkai. — Megvolt nerem a Bolyai Farkas saját gyászje­lentése is -- mondja Bolyai Dénes — és egy vedlett, ütött-kopott öreg ládát húz a szoba közepére, amelyen rozsdás lakatok fityegnek. Felnyitja. Tömve van sárgult levelekkel, Iratokkal, melyek rendezetlenül, össze-vlssza hányva várják az egereket. Keresi, kutatja a gyászje­lentés eredeti példányát, de hiába. Nem kerül elő. — Kiveszett. Ellett valahova! — mondja rezignál­tam Magam is csak egy mondatára emlékszem: „Adjon Isten mind jobbakat nálamnáll" Szomjasan vetem rá magam az öreg ládára és resz­kető kézzel bontogatom a fakult, sárga, szürke, poros lapokat. Egy égesz délelőtt csak azzal telik el, hogy a családra vonatkozó, értékes és nagyrészt ismeretlen do- icumentumokat megérinthetem. Hetek munkája Kelle­ne hozzá, hogy valaki fel is dolgozza. Futó pillantást vetek az Írásokba, melyekben két évszázad nyugszik. Csak úgy véletlenül, vaktában kerül a kezeim köze na- rom-negy darab becses darab. Együk a vásárhelyi kol­légiumhoz való meghívása Bolyai Farkasnak. Az ere­deti példány. Hirtelen lejegyzem, amint alább követ­kezik: „Ajánljuk Szolgálatunkat az Ilmák! A Méltóságos Fö Consistoriumnak ezen folyó 1804-ik Esztendőben Januarius 22-kén költ az iránt való Decretuma, mely szerént ezen M Vásárhelyi Ketormatum coüegtumban a Mahteslst, Bhysikát és Chemtát tanító ‘mostan pedig vacantiába levő Pro­fessori hivatalra az Ur resolváltatott kezünkbe ér­kezvén ezennel azon hivatal elfogadására és ez- utann lejendo folytatása végett az Ur hivatalosan és örömmel meg is hivatik, addig is pedig ezen le­vel vetelevel ne Késsék az Ur bizonyos dolgokról való beszélgetés végett ide M Vásárhelyre eljön!. Továbbra szives indulattal maradtunk az Urnák M Vásárhelyen Februarius 4-ikén 1804-ben. Köteles szolgál G. Teleki Mihály Insp. Focurator Aranka Dániel Bíró Sándor Talán nem véletlen, hogy a pályanyitó irat után pontosan a palyazaro okirat kerül a kezembe, a Bolyai Farkas nyugdíjazásáról szóló eredati okirat, mely igy hangzik: „238—18öl. Tekintetes Tanar Ur! A Maros vásárhelyi CoUeglumnak Elöljárósága Egyházi tö Tanácsunkhoz terjesztette a Tekintetes Tanár Urnák nyugalmaztatása iránti kérelmét. Ugyanazért a Tekintetes Tandr Ur kérelmiben fel­hozott indokokból és a nevezett Collegiumunk Elöl­járósága ajállásával megegyezöleg. — a Tekintetes urnák szinte telszazadra terjedt, hosszas szolgalat­ját., — úgy eigyengult öregségét l’igyetemire vevén eddigi egesz tizetese és szállása meghagyásával — munkás és hosszas szolgálatjávali megelégedésének kijelentése mellett, Egyházi fö Tanácsunk nyuga­lomra bocsátotta, — Mely intézvény, tudás és maga alkalmaztatása végett a Tekintetes Tanár Urnák megiratik, mivel a M. Vásárhelyi Collegiumunk Elüljárósága a mai napról értesittetett. Atyatisagos indulattal lévén, __ Tekintetes Ta­nar urnák Az Erdélyi Helvéthitvallásnak Egyházi fö Taná­csa Üléséből. Kolosvárt, novemb. 16-án 1851. íöteles Szolgát Lés za j Bajos Viskt Sándor m. p. tltoknoki seged. Tktes Bolyai Farkas tanar urnák. A következő Irat Bolyai Jánosnak egy sajátkezű ismeretlen levele. Ideges, alig olvasható irás, félig meg­vakul, aki el akarja olvasni, mines most ra idő. Külön­ben is egy másik emldk kerül mindjárt elő. Egy térkép szinten Bolyai Janos sajátkezű aláírásával. Latin nyelvű. Mikor kézbe veszem, egy Shakespeare-kép pllinké- zik ki belőle. Kis, alig hat-nyolc centlmeteres, vékony paptrra ceruzával rajzolt kis képe snakespearenek, alatta angol nyelvű felirat, kézzel irva. Ki rajzolta, ki irta-' Titok. __ Ez a Bolyai Gáspár végbizonyítványa — nyújtja ide házigazdám mindjárt a másik iratot. — Saját fiának lariKra volt Bolyai Farkas. Valóban mindjárt az aláírások elején ott áll ener­gikus betűkkel: • „Woifgangus Bolyai". Es a láda egymás után tárja fel titkait. A domáldi birtokra vonatkozó iratok, pereit, Bolyai Farkas nyug­tája felvett kölcsönpénzről, a kifizetés jeléül áthúzva stb. A Frâval Vajnákra, a Török családra vonatkozó értékes okmányok, egy darab ossze-vissza hányt er­délyi történelem. Se terünk, se alkalmunk nincs alapo­san beléjük tekinteni. Id. Szász Károly, Szabó Károly es más nagyjaink néhány levele stb. — Ezek az öregem versei —• emei fel egy halom kéziratot Bolyai Gábos Dénes. — Nehányat közölt Tompa Baszio a székely Közéletben és a Fasztortüz. — Az unoka, Bolyai Uáspár nótárius uram versei, pár színdarab részlet, — A Szejke fürdőn egyik darabját elő is adtuk. V ilágosit fel fogadott fia. Gyengébb dolgok, a Tentamen és Appendix ra­gyogó írónak utóda ugylátszik csak az irodalomiránti szenvedélyt örökölte nagyapjától, de ez Bolyai Gás­párnak még gyengébben sikerűit, mint Bolyai Farkas­nak. A képesség, a zseni utolsót pislogott és kialudt... — Begyen máskor is szerencsém ■— invitál előzé­kenyen Bolyai Denes. — Az iratok bármikor rendelke­zi sere ailanak. — Köszönöm i Aztán ketten fogunk hozzá és — úgy, ahogy jön­nek — visszadobjuk a ven tadaba a kétszáz esztendőre visszamenő Bolyai-hagyatékokat. Talán jön valaki és feldolgozza. Talan egyszer mégis eljön az idő, nogy „anyagi eszközök hiányán" nem múlik, hogy Erdély két legnagyobb zsenijéhez méltó elhelyezésben és feldolgo­zásban megtaláljak külső és belső értékességükhöz méltó megbecsülésüket. Ahogy mi ketten most Bolyai Denesset vissza rakjuk a íaaaba, olyan aktus, mtntna temotnok. Kegyelettel csináljuk, de mégis mintna holt­testekre hánynók rá a földet. Végül a vén láda födele nagyot puffan és két rozs­dás lakatocska a Bolyaíak fölött megcsikordul... JNyirö József. A fényüzésl és forgalmi ariőtlirvény magyar fordítása a táblázatokkal kapható Dr. Man­del Forditó Irodában Cluj-Kolozsvár, Str. Memo­randului 24. ivra 60, vidékre 70 lej

Next

/
Thumbnails
Contents