Keleti Ujság, 1933. március (16. évfolyam, 49-74. szám)

1933-03-11 / 58. szám

: sei őház BUDAPEST V Előfizetés belföldön: ®EŢ (ne BOO, félévre 400, negyedévre 200, egy hóra 701* Egyes szám ára 3 lej. ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP Szerkesztőségi és kiadóhivatal! telefon: 508, XVI. ÉVFOLYAM 58. SZÁM. Előfizetés Magyarországon: Egy évre 50 pengő, félévre 25 pengő, negyedévre 13J0 P. Egyes szám ára 20 fillér. A DoHtoss-kormany fegyveresen akarja szétverni az összehívott osztrák nemzetgyűlést Alkotmányreformot terveznek, amely megvalósítja a korporációs állam eszméjét — Berlinben ellen»Hitler- nek nevezik Bollfnsst, aki katholikus diktatisrával akarja megfékezni a nemzeti szocialista párt terjeszkedéset Szerdára polgárháború kitörését várják Ausztriában A kultúra megadóztatása Wilier magyar párti képviselő felkérte Mad- S®aru pénzügyminisztert, hogy a magyar szín­házakra sérelmes Iá tványossági adót mérsé­kelje. A pénz úgy miniszter eleget is tett a ké­relemnek. Mas kérdés azonban, hogy a közvé­lemény egyszerűen napirendre térjen a látvá- nyosságok huszonöt százalékos megadóztatása fölött. Végtére is a látványosság rovatába nem csupán kötél táncosok, hasbeszélők-és vásári kőkiérek kerülnek, de komoly, szivet nemesitő és elmétképző előadások is, amelyeknek éppen most, amikor a költségvetés magát a közokta­tást is lényegesen összezsugorodó keretekbe szorította, nagyobb jelentőséget kell tulajdoní­tani, mint a múltban. Mi nem vagyunk a költ­ségvetés eklibristái és nem igen tudunk buk­dácsolás nélkül jönni-menni az egyes számté­telek között, de biztosra vesszük, hogy az a jö­vedelem, amely a látványossági adó cimén ke­rül a kincstár trezorjaiba, sokkal kisebb, sem­hogy döntő fontosságot lehessen tulajdonítani neki. Aki már rendezett életében egy vagy két beléptidijas előadást, az jól tudja, hogy az ilyen „látványossági" előadásoknak nem egyetlen te­hertétele a huszonöt százalékos iegvadóztatás- A látványosságok rendezőinek külön adót kell űzetniük egy titokzatos szerzői egyesület mo- lochjának, külön pénzbe kerül a szolgálatos rendőrök és tűzoltók fizetése is, hatalmas ösz- szegeket emészt fel a plakátok kiragasztása is. amelynek jövedelme, ha mindjárt közvetve is. közigazgatási intézmények zsebeibe folyik be. Egy hangverseny rendezője egyszerre esak azon veszi észre magát, hogy az elérhető jöve­delemnek ötven százaléka elment adminisztrá­ciós célokra és ebbe a kiadási tételbe talán még nem is szerepelnek az ő készkiadásai, amelye­ket nyomdáknak, lapoknak, tantiemek felében kell kifizetnie. A kiadási tételek minden látványossági vál­lalkozó számára felszaporodtak, a bevételek pe­dig természetszerűen csökkennek. A közönség­nek nincs pénze s nem hogy előadásokra, hang­versenyekre nem telik neki. de puszta kenyérre is alig. Ez a tiszteletreméltó iparág, ha lehet e szóval élnünk, visszafejlődik akkor is, ha rend szeres jellegű, akkoris, ha alkalmi vonatkozású. Túl optimista tehát a pénzügyminiszter ur amikor azt hiszi, hogy sokat fog profitálni egy gazdaságilag lerongyolódott állam látványos­sági adójából. Ezzel is úgy vagyunk, mint sok mindenfé­lével Romániában- Ha felsőbb helyről kedvez­nének neki, a hóna alá nyúlnának, ha kedvre lendítenék, úgy az államkincstárnak is tőid haszna volna belőle. Különösen megszívlelendő ez akkor, amikor amint említettük, kulturális előtörésekről, magasabb szellemi táplálékról egy ország közművelődésének nvugatiabbá té teléről, civilizációs fejlődéséről van szó. A mozi nem kultúra — vetheti ellen energikusan a pénzügyminiszter. Mi azt hisszük, hogy a mozi nagy általánosságban mégis csak a mű­veltség ügyét szolgálja. — Külföldi turnék tá­mogatása nem lehet nemzeti érdek — idegesked- hetik a pénzügyminiszter, mire mi azt feleljük, jó, dehát akkor a romániai belső szellemi ter­melés érdekében adja meg a miniszter azokat a kedvezményeket, amelyeket például sokkal na­gyobb értékben megad a nemzeti termelő ipar­nak. Tovább folytatva az elmélkedést, akárhogy is nézzük, nagyitó üveg alatt sem vesszük ész­re azokat a finom árnyalatokat, amelyeket a pénzügyminiszternek meg kellene tennie a lát­ványosság gyűjtőnév alá eső egyes rendezvé­nyek- minőségei és kulturértéke között. Igenis, taxatíve fel kell sorolni, hogy hangversenyek, irodalmi előadások, naagasahbrendü produkciók külön elbiráláa alá kell, hogy essenek és ezek­nek jegvadó-illetményét a legminimálisabban kell megállapítani. Sajnos, ebben a rettenetes összevisszában, amelyben ma élünk, mindez csak falrahúnyt borsó. (Bécs, március 10.) Ausztriában rendkívül kritikus a helyzet. A szövetségi kormány újabb rendkívüli minisztertanácsot tartott, amelyen leszögezték azt az álláspontot, hogy a lemon­dott S t r a f f n e r másodelnök azon lépését, hogy a nemzeti tanácsot összehívta, az alkot­mánnyal összeegyeztethetőnek nem tartják. A kormány, ha kell, fegyveres erőveji is meg fogja akadályozni a törvényhozás összeülését. A Dollfuss kormány energikus elhatározása maga után vonta, hogy a Landbund, amely ed­dig résztvett a kormányban, nem hajlandó Dollfusst ezen az utón követni. Winkler al- kanceliár, aki a Landbund kötelékébe tartozik, lemond, a Landbund pedig megjelenik a nem­zeti tanácsban és ellenzékbe megy át. Szerdára politikai körökben a polgárháború kitö­rését várják. A kormány helyzete bizonytalan, a rendőrség és csendőrség állandó riadókészenlétben áll. A íapok közlései szerint a keresztény-szocialista párt nem engedi át a hatalmat, nagyszabású parlamenti és alkotmány reformot készit elő. (Berlin, március 10.) A Hitler-kormány vá­ratlanul kinevezte von Épp tábornokot Bajor­ország birodalmi főbiztosává, a nemzeti szocia­lista rohamcsapatok elfoglalták a müncheni középületeket, mire Heldt bajor miniszterelnök kénytelen volt engedni és visszavonulni. A dél­német kormányok közös nyilatkozatban tilta­koztak országaik autonómiájának megsértése ellen. A Hitler-kormány elcsapta a badeni kor­mányt is, Szászországban pedig szintén roham­csapatok szállották meg a középületeket, mire a szász kormány is bejelentette visszalépését. Nagy feltűnést keltett, hogy ötszáz horog keresztes Kelben megszállta a kaszárnyá­kat és a rákiul halat. A rajnai tarto­mányok góca felé szüntelenül érkeznek katona- vonatok. hadianyaggal. Parisban úgy vélik, hogy a Hitler-kormány a Versailles! bckeszer: ződést. megsértette, mert megfosztotta a rajnai tartományt előirt jellegétől. A diadalittas nem­zeti szocialisták. — bizonyára a kormányzat intencióival ellentétben, — felelőtlen aktusokra vetemednek, igy. Kölnbetn bántalmazták és is­A reform alapelve az érdekképviseleti rendszer, legfontosabb feladata a kor­mányzás tekintélyének nagyobb bizto­sítása. A Dollfuss-kormány utasítására a rendőr­ség betiltotta a szociáldemokraták 75 különbö­ző helyiségben összehívott gyűléseit. Kormány- fészről hangoztatják, hogy a hatalmat nem adják ki a kézből és szükség esetén még a moz­gósítástól sem riadnak vissza* .Előkészületben van a Beimwehr segédrendőri szolgálatra való behívása. A kormánylapok hangoztatják, hogy az osztrák katholikusok nem törekednek dik­tatúrára, de továbbra is meg akarják őrizni a cselekvés lehetőségét. Berlinben politikai körökben idegesen fogad­ják az ausztriai élet feileményeit. A nemzeti szocialisták meg vannak győződve afelől, hogy a parlamenti válságot csak a keresztény szo­cialisták rendezték meg, abból a célból, hogy a nemzeti-szocializmus terjedését megakadá- ivozzák. Több nemzeti-szocialista organum Dollfusst ellen-Hitlernek nevezi, aki kato­likus kurzust akar a hemzeti szocialisták rová­sára. meretlen helyre hurcolták Sellmann volt mi­nisztert, a szociáldemokrata párt rendes tagját. A Ruhr-vidéken a rohamosztagok antiszemita tüntetéseket rendezlek, sok zsidót megvertek, akik megfélemlítve nem merték kinyitni üzle­teiket, Stuttgartban a délnémet rádió zsidó al­kalmazottait megakadályozták, hogy belépje- nek a rádió-palotába, ahol szolgálatukat akar­ták teljesíteni. A rajnai és ruhr-vidéki roham- osztagok^ rendeletet kaptak, amelybeh eltiltot­ták a zsidókkal szembeni erőszakos fellépést, de a kormány intencióitól a zsidóüldözés nem áll távol, amit bizonyít az is, hogy több helyen a zsidó intézmények vezetőit letartóztatták és az intézményt pedig lepecsételték. Az elkeseredés az ellenzéki pártokban igen nagy. Azok a hírek, hogy a centrum és a biro-1 dalmi kormány között közeledés jött volna létre, nem talált megerősítésre. A szociáldemo­kraták maguk is bizonytalanok, hogy megje­leljenek a birodalmi - gyűlés megnyitásán, avaau távoUétükkel tüntessenek. A kommunisták Üldözése után nagy zsidóellenes tüntetések voltak Németországban A Hitler-kormány megtiltotta a Rajna- és Ruhr-vidéki rohamosztagoknak, hogy erőszakosan lépjenek fel a zsidókkal szemben — A bajor középületek megszál­lása után meiszáliották a szászországi középületeket is, mire a szász kormány lemondott

Next

/
Thumbnails
Contents