Keleti Ujság, 1933. március (16. évfolyam, 49-74. szám)

1933-03-10 / 57. szám

XVI. ÉVP. 57. SZÁM. KeiETlOjsKO IparszerQleg űzték a bizonyítvány* hamisítást a kolozsvári választásoknál Egyesek ötször váltották ki az igazolványt és kilencszer szavaztak le Biztosra lehet venni a választás megsemmisítését (Kolozsvár, március 9.) A kolozsvári köz­ségi választásoknál történt visszaélések ügyé­ben egyszerre két helyen is megindult a vizs­gálat, az ügyészségen és a kolozsvári városhá­zán. A szenzáció erejével hatnak azok a lelep­lezések, amelyek a napnál világosabban igazol­ják, hogy a kolozsvári polgárság akaratát meg hamisították. Kiderült ugyanis, hogy a szavazó jegyeket és arcképes igazolványokat a válasz­tások előtti napokon valósággal gyárilag hami sitották. Az egyik verzió szerint a Newyork-kávéház egyik asztalánál szavazójegy-börze működött s a vád sze­rint 721 meghamisított jegyet osztottak szét. Ezek az üzelmek nemcsak a kávéházakban és uccákon folytak, hanem a városházán is. Adatok vannak rá, hogy ugyanazon személyek négyszer-ötször váltottak ki arcképes igazolványokat, nem volt semmi ellenőrzés és a választási laj­stromból kiderült, hogy egyetlen személy kilencszer adta le a sza­vazatát. Amint értesülünk, a rendőrség a választási visszaélések ügyében rövidesen kihallgatja Hasigan Dumitrut, egy időszakonkint megje lenő román lap szerkesztőjét, aki állítólag egy maga 721 deciziune-t, illetve bírósági határoz® tot hamisított. Még nem lehetett megállapítani hogy honnan szerezték a hamisításhoz sziiksé ges nyomtatványokat, de tény az, hogy ezeke' a nyomtatványokat kitöltötték és egy egyesit let pecsétjét ütötték rá. Hogy a. választásnál no jöjjenek rá a hamisításra, a pecsétet eldörzsöl­ték és igy könnyen meg lehetett téveszteni a választási bizottságokat. Több szekciónál a vá­lasztási elnökök rájöttek a hamisításra és eze­ket. a hamisított határozatokat nem is fogadták el. De bizon3Tá_ra történtek olyan esetek is, ahol nem vették észre a hamisítást és jóhiszeműen elfogadták a hamisított igazolvánnyal jelent­kezőket. A vizsgálati iratok közt több ilyen meghamisított igazolvány, illetve határozat fekszik, sőt azt is megállapították, hogy a hamisításhoz szükséges nyomtatványt a Gili-féle nyomdában állították elő. Hasigan Dumitrut Kolozsváron nagyon so kan ismerik. A Newyork-kávéház második szo­bájában van a törzsasztala az öreg, szürkülő és nagybajuszt, állítólagos szerkesztebek, aki a vád szerint kávéházi törzsasztalánál osztogatta a szavazati iogyeket. Csütörtökön délelőtt éppen a polgármester előszobájában ült. Szokott nagy hangján, ha­talmasakat nevetve, mohdotta el lapunk mun­katársának, hogy tudomása szerint felcitálják a rendőrségre és az ügyészségre, mert az a vátí ellene, hogy hamisításokat követett el. Kissé zavarosan beszél, hadonászik, fenyegetőzik, de látszik rajta, hogy nem érzi az erkölcsi felelős­ségét annak a súlyos vádnak, amellyel illetik. — Hallotta, hogy én 721 deciziunet hamisi tottam? — kérdi és olyan hatalmasat nevet hogy reng bele az egész polgármesteri iroda. Pe­dig én mindig a magyarokkal és a zsidókká} tartottam és most is a kormánypártra adtam le a szavazatomat. Egyetlen egy deciziufiet sem liamisitottam. annyi azonban igaz, hogy jöttek hozzám egyesek, akik eldicseked­tek azzal, hogy négyszer-ötször szavaz­tak le és akadt egy közülük olyan is, aki kilencszer adta le a szavazatát. — Én nem félek senkitől, szolgáltam a ma­gyar időkben és a román világbah is, de a ma} napig sem kaptam meg a nyugdijamat. Ha va­lamit csinálnak velem, olyan patáliát csapok, hogy az egész országban visszhangja lesz. Ilyen zavarosán és felelőtlenül beszél, kive­szi a zsebéből a választójogi igazolványát és abból bizonygatja, hogy leszavazott és lapszer­kesztő. Nemcsak a rendőrségen, hanem a városhá­zán is megindult azonban a vizsgálat. Az utóbbi hetekbefci már arckép nélkül is kiadták a bizonyítványokat. A szétosztásnál és az iga­zolványok kiadásánál nagyon sok tisztviselő dolgozott s — ma még nem lehet megállapi- tajni, hogy jóhiszeműen, vagy rosszhiszeműen történt-e meg, — egyesek többször vették ki az igazolványt — s természetesen többször le is szavaztak. A vizsgálat kiderítette, hogy az arcképes igazolványok kiállítása után a tisztviselők egy- része nem pipázta meg annak a szavazónak a nevét, akibek részére kiállitották az igazol­ványt­Másnap bárki újból megjelenhetett, új­ból kiválthatta az igazolványát, mert a tisztviselő, még ha a legjobb jóhiszemű­séggel végezte is munkáját, akkor sem emlékez­hetett arra, hogy az igazolványt már egyszer kiállította. A vizsgálóbizottságnak máris na­gyon sok adat áll rendelkezésére, hogy ilyen módon ugyanazon személyek részére többször kérték ki az igazolványt. Flaviu Laurenfiu helyettes primár vezeti a városházán a vizsgá­latot. Kijelentette munkatársunknak, hogy az igazolványok kiállítása körüli visszaélések már megállapítást nyertek, csak azt nem lehet tudni, hogy kik a bűnösök és kik a jóhiszemüek a hi­vatalnokok közül. A vizsgálati iratok között fekszik egy bíró­sági határozat, amellyel egyszer szavaztak és azután a szavazónak a nevét vegyiszerrel ki­törülték, uj nevet írtak be. Ez is le akart sza­vazni, de a választási bizalmi férfiak észrevették a stiklit, nem engedték szavazni és jegyzőköny­vileg kérték a vizsgálat megindítását. A vizsgálat még tart s valószínűleg a vá­lasztási visszaélések körül még nagyobb meg­lepetések várhatók. Ezek után érthető, hogyha a kartell-pártok vezetői a vizsgálat befejezése után, de a törvényes határidőn belül meg fog­ják fellebbezni az egész választást. A választás megsemmisítésének még egy másik jelentős indoka is van. Tudni kell ugyanis, hogy a vá­lasztói törvény eredeti szövegébe hiba csúszott be, amit csak akkor vettek észre, mikor a tör­vény hitelesnek látszó szövege a Monitorul Oficial-ban megjelent. A hibásan megszövege­zett törvényben ugyanis az áll, hogy a válasz­tói jogosultság megállapításánál a második Ítélkező fórum a királyi törvényszék. Később azonban rájöttek, hogy a törvénynek hibás szö­vege jutott a Monitorul Oficial-ba, amit néhány nap múlva maga a Monitorul Oficial igazított, ki. Eszerint a választói jogosultság megállapí­tásánál a második fórum nem a törvényszék, hanem a királyi Ítélőtábla, tehát ma mar vilá­gosan megállapítható, hogy a kolozsvári tör­vényszék nem volt illetékes a másodfokú fel­lebbezések elbírálására. A tanács összetétele. Amint a Keleti Újság már az első nap je­lentette, a tanács 36 választott tagja közül 24 kerül be a kartell-listáról és 12 a cuzista-liberá- lis román blokk listájáról. A törvényszéki el­nök ezt az elosztást állapította meg. Ezek sze­rint hét nemzetiparasztpárti, hét magyarpárti, öt szociáldemokrata és négy zsidópárti került be a tanácsba. A nemzeti-parasztpártból igy kibuktak a következők: Socol Aurél dr. párt­elnök, aki a lista legutolsó helyét foglalta el, Pop Ionel, dr. Iacob Adrian dr., A. T. Muresan dr. és Tuffli Richard. A Magyar Pártból há­rom esett ki: dr. Nagy Ferenc, Sallak Dezső és Kovács Dezsőné. A tanácsnak azonban vannak hivatalbóli tagjai, akikkel mintegy 48-ra emel­kedik a. létszám s akik közül csak három ki­sebbségi. Félórás puskaharc a román és orosz határőrök között a menekülők miatt (Tighina. március 9) Tegnap este újabb menekülő csoport indult el Oroszországból, ho"v amig a I)nvesztcr vizét jégkéreg borítja, átszökhessenek Romániába a szovjet kínzásai elől. Ezúttal 21 ukrajnai paraszt szánta rá ma­gát a veszedelmes útra ^s köztük volt két ka­tona is, akik a határőrséghez voltak kirendelve. Életüket kockáztatva vágtak neki a sötétben a folyó jegének, mely itt-ott már gyengülni kez­dett. Már jól bent jártak a romáin határ felé, amikor az orosz határőrök észrevették a mene­külőket és puska tűz alá vették őket. Mégis si­került elérniük az innenső partot, de az orosz katonák ekkor is folytatták a tüzelést a román területre és az itt álló határőrökre. A román katonák, mihelyt a me/nekülők megérkeztek és nem voltak veszélyeztetve lövé­seik által, felvették a harcot az orosz határőrök­kel és mintegy félóráig tartó heves puskatüz folyt le a két csapat között, melynek folytán román részről több mint négyszáz lövést adtak le. Csak könnyebb sebesülések történtek. Az este megismétlődött az eset, mikor egy ajabb csapat indult útnak. Az oroszok most ha­marabb észrevették a menekülőket és kettőt közülük súlyosan megsebesítettek, úgyhogy pár lépés után holtan terültek el a Dnyeszter jegén. közel a román parthoz. Az orosz határőrök utá­nuk merészkedtek egész a román határig és ma­gukkal vitték a két áldozat holttestét. Az in­nenső partról heves tüzelés alá fogták őket, de sebesülés nem történt. Az amerikai takarékpénztárak újabb hatvan napi haladékot kértek a betétek visszafizetésére A ma csszcülő washingtoni kongresszus Rooseveltet pénzügyi diktátor! hatalommal fogja felruházni Két évi szabadságvesztés jár az arany-rejtegetőkre (Newyork, március 9.) Péntek reggel nyíl­nak meg a bankmoratórium következtében kényszerszünetre kárhoztatott bankok. Roose­velt tervbe vett intézkedései szerint azonban csak azoknak a bankoknak adják meg a továb­bi működési lehetőséget, amelyek pénzügyileg egészségesnek bizonyulnak. Roosevelt többórás tanácskozást folytatott a kongresszusi vezetők­kel, majd a pénzügyminisztérium főtisztvise- Lőivel és a bankok megbizottaival. Egész biztosra vehető, hogy a gazdasági és pénzügyi reformok terén Roosevelt én olyan széleskörű hatalmat fog kapni a törvényhozástól, mint a háború idején Wilson. A törvényhozási határozatok meghozatala után Roosevelt a Glass-Peagal törvény alapján en­gedélyezni fogja a dollárszaporitást a szövet­ségi jegybankok számára, megállapított törvé­nyes fedezeti arányszám mértékéig. A Federal Reserve bankok felhatalma­zást kapnak, hogy négy hétig negyven százalékkal az arany fedezeten alul hoz­hassanak forgalomba fizetési eszközöket, tekintettel a nagy pénzhiányra. A Roosevelt további programja közé tartozik biztonsági és takarékossági intézkedések ke­resztülvitele és a keresetnélküliek megsegítése. A takarékoskodási intézkedések során Roosevelt sorra le fogja építeni a Hoover ál­tal teremtett és be nem vált hivatalos intézmé­nyeket, így megszünteti a Rekonstruction Fináncét, a stabilisation korporaíiont, az építési takarék- pénztarakat, szövetségi farmhivalaiokat. A washingtoni törvényhozás egyébként ma ösz- szeul és biztos, hogy Rooseveltnek előterjesz­tendő rekonstrukciós javaslatait elfogadják. A helyzetre egyébként jellemző, hogy a takarékpénztárak újra újabb hatvan- napi haladékot kérnek a betétek kifi­zetésére. Az amerikai lapok szerint a világháborúba bekapcsolódás ideje óta nem volt a maihoz ha­sonló sorsdöntő fcíntosságu napja az amerikai kongresszusnak, amidőn pénzügyi és gazdasági diktátori hatalmat kell adnia Rooseveltnek a válság leküzdésére. Ugyancsak amerikai lapok értesülései sze­rint, rövid időh helül sor kerül a 3.4 milliárd dolláros bankjegyforgalomnak további 2.8 mil- liárddal való növelésére. A teljes mértékű bank­jegykibocsátásnak mindenesetre előfeltétele, hogy a nagymennyiségű rejtett arany előkerül­jön a bankjegyforgalom fedezetének szolgála­tára s ezért az amerikai kormány máris nyo­mást gyakorol a tőzsdékre és a nagytőkére az­zal a célzattal, hogy az aranyat teremtsék elő rejtekeiből. Egyébként törvényjavaslat készül, amely az aranyrejtegetőket 2 évig terjedhető fogházzal bünteti. *

Next

/
Thumbnails
Contents