Keleti Ujság, 1933. március (16. évfolyam, 49-74. szám)

1933-03-07 / 54. szám

2 KuetíUjsX& XVI. ÉVF. 54. SZÁM. A Magyar Párt a szenátusban Is rámutatott az adórendszer alapvető hibáira, amelyeket Madgearu javaslata csak súlyosbít Rejtett címeken nemhogy leszállítanák, de felemelik az adókat — „Miért fizessünk, hogyha a pénzt ellopják!“ Gyárfás Elemér beszéde a szenátusban (Bukarest, március 6.) Gyárfás Elemér magyarpárti szenátor a szenátus pénteki ülésén nagy beszédben szólt hozzá az egyenesadó törvényjavaslat vitájához. — A pénzügyminiszter ur, — mondotta — beismeri a javaslat indokolásában, hogy adókivetési eljárásunk rossz és hiányos, az adóügy kezelés pedig illetéktelen és minden erkölcsi neveltséget nélkülöző minálunk, s utóbb mégis azt mondja, hogy a pillanat nem alkalmas egyenes-adórendszerünk mélyreható megreformálására. En azt hiszem, hogy ha oly rossz az adórendszerünk, amilyennek azt a pénzügyminiszter ur is látja, akkor igen is itt az idő, hogy alaposan megreformáljuk. A javaslat a pénzügyminiszter ur szerint két alap­elvre épül Az egyik, hogy szükség van az adóterhek könnyítésére, a másik pedig, hogy bevételt kell bizto­sítani az állam számára a reális jövedelmek után. E két Scylla és Charidis között akarja a pénzügyminisz­ter átvezetni az állam hajóját, de közben áthágja mind a két vezérelvet, mert egyrészt valójában nem csök­kenti az adóterheket, másrészt pedig megadóztatja nemcsak a jövedelmet, hanem a tökét is. Igaz ugyan,'hogy a földadót 12%-röl 6%-ra szál­lították le. De mi történt? Midőn a pénzügyminiszter észrevette, hogy a Mironescu-féle törvény következté­ben, amely a földadó kvótát felére szállította le, nagy ür maradt az állami költségvetésben, igyekezett egy kis ügyeskedéssel betölteni ezt az űrt. Noha a törvény 4. szakaszának 2. pontja szerint az adóköteles jövede­lem az utolsó négy évben kötött bérszerződések s a hek­táronkénti termés utolsó négy évi értékének stb. középarányosának » figyelembevételével álla­píttassák meg anélkül, hogy az azon vidéken előforduló bérösszegek középarányosát túlhaladná, — az történt, hogy mindezek figyelmenkivül. hagyásával a pénzügymi­nisztériumban összeállított táblázatok alapján állapí­tották meg az adóköteles mezőgazdasági jövedelmet. Tehát egy hivatalnok Íróasztalán Írták elő mennyi le­gyen a legmagasabb és legalacsonyabb adóköteles jö­vedelem minden vármegyében s ezt a táblázatot min­den pénzügyigazgatóságnak elküldötték azzal a megha­gyással, hogy szigorúan a kimutatások szerint járjanak el. Ezeket a táblázatokat az illető vármegyék gazdasági földrajzi és éghajlati viszonyainak Ismerete nélkül állí­tották össze, aminek bizonyítására a következő adatok­kal szolgálhatok: Argesmegyére, amely elég termékeny, 500 lejben van megállapítva a legmagasabb adóköteles jövedelem, mig Csikmegyére 700 lejben. A legterméke­nyebb megyékre, mint Ialomiţa 800 lejben Biharra pedig 700 lejben. Mindez nem felel meg a tényleges helyzetnek. S ezek alapján nagymértékben emelték az egyees várme­gyékben az egyes földkategóriák adóköteles jövedel­mét, úgyhogy a kvóta csökkentése ellenére sem csök­kent semmit az adó. S hogy az errevonatkozó utasításo­kat milyen szigorúan hajtották végre, annak igazolá­sára felmutatok egy állítólag bizalmas rendeletet, pedig az ilyenek létezését tagadta a pénzügyminisz­ter ur. Gyárfás: Még néhány adattal igazolom, mennyire emelték az adóköteles jövedelmet az 1S28. évi megálla­pításhoz képest. Például a kerteknél 200 százalékot je­lent ez az emelkedés. A legelőknél 100 százalékot, vagyis megkettőződött a jövedelem. Csíkban, ahol a megye területének nagyobb része legelő, igy állapították meg a jövedelmet: Egy harmadosztályú legelő jövedelme holdanként 20 lejben volt megállapítva 1924-ben. Ezt 1928-ban 128 lejre, most pedig 260 lejre emelte a bizott­ság. Pedig 1928-ban egy pár ökör 30—10 ezer lejt ért Erdélyben, egy tehén 15 ezer lejt s ma felét sem ad­ják érte. Tehát adóteherkönnyitésröl nem lehet szó, sőt egyik-másik vidéken még emelkedett az adó az uj jövedelembecslés folytán. Susenii Gheorgheni-ben a jövedelem eddig 150 lejben volt megállapítva 12%-cs kvóta mellett. Ma 6 százalék ugyan a kvóta, de a jöve­delmet 300 lejben állapították meg. Tehát ugyanannyi adót fizet a gazda. Ugyanitt a 4. osztályú legelőnél 72 lej volt eddig a jövedelem. Most 240 lejre emelték. Így tehát a gazda a miniszter ur minden adókönnyitése és minden kvótacsökkentés ellenére kétszerannyit fog fizetni, mint eddig. En azonban csak egy megyéből rendelkezem pon­tos adatokkal. Mármost két eset lehetséges. Vagy igy jártak el valamennyi megyében és akkor egyáltalában nincs adóteherkönnyités, vagy pedig csak az én megyém ben s akkor nagy igazságtalanság történt s a miniszter urnák ankétet kell elrendelnie a dolog kivizsgálására. De még elviselhetetlenebb a helyset az erdők adó­jánál. Felolvasok néhány csikmegyei adatot. Például a taplócai közbirtokosságnak 14 ezer lej jövedelme volt, amivel szemben 135 ezer lej volt a kiadása. A deficit te­hát 120.000 lejt tesz ki, amit a tagok hozzájárulása fe­dezett. Az adó ebből 59.434 lej volt, a taxa fiscala 10.000 lej és igy tovább. A ditrói közbirtokosság eladott egy erdőt 2,756.000 lejért. Az állami és egyéb adók 1,198.998 lejt tettek ki s a tagoknál csak 120 ezer lej jutott az összjövedelemből. A barzavai közbirtokosságnak 77.000 lej jövedelme volt és 414.347 lejt költött, amiből az ál­lami, megyei és községi adók 240.000 lejt tettek ki. Ezek megdöbbentő számok. Tudom, hogy e törvény keretében nem oldhatja meg a miniszter ur az egész erdőproblé­mát, de felhívom a figyelmét a jövőre nézve. Rátérek a házadó kérdésére. Itt 12—10 százalékos csökkentés történik. De állítólag az adőközegek itt is bizalmas rendeletet kaptak, hogy az adók összege mégse legyen azért ki­sebb, mint a mult évben volt. Hogy ezt elérjék, növelik a házak bérértékét a becslé­seknél, holott mindenki tudja, hogy a házaknak ma nincs meg az az értékük, ami öt évvel ezelőtt volt. Nagy igazságtalanság a törvényben, hogy mig a háromszobás falusi ház teljesen adómentes, addig a négyszobást már az egész épület után megadóztatják. Majd a javaslatnak a tőkekamaíadőra vonatkozó intézkedéseit bírálta Gyárfás Elemér és rámutatott az erdélyi iparosok és kereskedők adóköteles jövedelmeinek megállapítása körüli igazságtalanságokra. Ezek megingatják a népben az igazságérzetet és a ha­tóságok iránti tiszteletet. Hasonlóképpen igazságtalan a minimális adó. Hely­telen dolog bármilyen címen és bármilyen kis adót kö­vetelni olyan vállalatoktól, amelyeknek a gazdasági vál­ság következtében semmi jövedelmük sincsen, sőt nagy deficitekkel dolgoznak. Ami pedig a felLebbviteli bizottságokat illeti, ezek­re nézve csak az a kívánsága lenne pártomnak — foly­tatta Gyárfás Elemér, — hogy ezek napidij nélkül dol­gozzanak. (Taps, helyeslés az egész szenátusban.) Ha már abszolút szükséges, hogy valaki itt napidijat élvez­zen, akkor fizessenek a kereskedelmi kamara vagy a megyei tanács delegátusának, aki magánszemély. De az elnök, akinek rendes havi fizetése és az állampénztár képviselője, akinek szintén van rendes fizetése és aki mig a bizottságban dolgozik, más munkát nem végez — igazán sem nem erkölcsös, sem nem igazságos, hogy a bizottságban eltöltött időért napidijat kapjon. (Ismét általános taps és helyeslés az egész házban.) De nem­csak takarékossági okokból, hanem azért is be kellene szüntetni itt a napidijakat, mert ezek miatt húzódnak el a comisia de apel tárgyalásai. A miniszter ur a javaslat 90-lk szakaszában eleget tett egy éveken át sürgetett kérésünknek az adó­lajstromok nyilvánosságára vonatkozólag. Helytelen azonban, hogy a javaslat csak a hatóságok és intézmények számára teszi nyilvánossá az adólajstromokat, mig magános ember csak körülményesen, esetleg egy­általában nem juthat hozzájuk. A nyilvánosság csak úgy lesz hatályos, ha minden polgárnak módjában lesz átr vizsgálni az adólajstromokat. Ami a miniszter ur valóban drasztikus megtorló in­tézkedéseit Illeti, azokat nem-bírálom Részletesebben, — mondotta fejtegetései befejezéséül Gyárfás Elemér.- A föok, amiért a paraszt és általában az adó­alany nem fizet, vagy nem fizet szívesen, az, hogy a pártpolitikai harcok hevében szórt rágalmak miatt azt hiszik különösen a kisemberek, hogy minden bánit, amit ők befizetnek, ellopnak a vezetőemberek. Egy va­sárnap egy értelmes román gazdaember, akit évtizedek óta ismerek, azt a kérdést intézte hozzám: ‘ — Hogy lehet az, hogy régebben nem hallottunk ar­ról, hogy az állam vezetői lopjanak?... Tessék már mon­dani, szenátor ur, igaz-e, hogy Maniu is lop, Madgeariu is lop, Boila is lop, Goga is lop?... Tudom, hogy tetszik ismerni ezeket az urakat, még a magyar világból... Csakugyan igaz, hogy úgy lopnak, mint ahogy politikai ellenfeleik állítják? — Dehogy, — feleltem. Nem loptak ezek sem azelőtt, sem most. Mind becsületes emberek. — Akkor, — kérdezte tovább az én emberem, — miért mondják azok az urak, akik a falunkat járják, hogy Bratianu is, Maniu is, Goga is loptak? Lássák uraim idejutottunk. Egyrészt azt ma­gyarázzák politikusaink a népnek, hogy az állam veze­tői mind lopnak, másrészt pedig követelik tőlük, hogy fizessenek rendesen adót. Ez nincs rendben igy. (Álta­lános helyeslés.) Ezt a kedvezőtlen néphangulatot még fokozzák az adóközegek a túlzott adókivetésekkel, Indokolatlan vég­rehajtásokkal s más vegzaturákkal, amelyeknek ered­ménye az, hogy vannak vidékek, ahol 80—49 község egy csomóban dacszövetséget kö­tött: egyszerűen nem fizetnek adót és teljesen hiábavaló az árverezés, mert nem akad vásárló. Mikor ez az atmoszféra kialakulóban volt, az adóköze­gek nem tudtak érvényt szerezni a hatóságok tekinté­lyének s ez nagy hiba volt Madgearu: Igazságot kell szolgáltatnom a falusi la­kosságnak, amely a reá kivetett adó 70 százalékát be­fizette az elmúlt évben. Gyárfás: Sajnálnám, ha félreértenének. A paraszt­ság többsége a mi megyénkben is nemcsak 70, hanem 90, sőt 99 százalékát kifizette a reá kivetett adónak. En csak figyelmessé akartam tenni a pénzügyminiszter urat, hogy vannak ilyen megmételyezett fészkek, ame­lyekben nagyon elharapódzott ez a betegség. Gyárfás végül kijelentette, hogy a felhozott okok miatt, bármennyire méltányolhatok is a javaslat he­lyes intézkedései, azt egészében nem szavazhatja meg a Magyar Párt. APRÓHIRDETÉSEK Az apróhirdetéseink árait NAGYMÉRTÉKBEN LESZÁLLÍTOTTUK Március elsejétől kezdve a következő tarifát léptettük életbe: Apröfclrdeté« iMnnkéat, • •• a— lej A legkisebb apróhirdetés ára 20'— lej Állást keresők részére na vanként ............................... A legkisebb anráhlrdetés ára Kötéseknél 380 szónál na Tanként ............................... 500 szénái szavanként .. .. .. ÍOOO szénái szavanként., I— lej i- lej 10 1-7S lej 1 OO lej 1-25 lej ALKALMAZÁS F iatal gyermek* lényt keresek, aki takarítást is vállal há­rom éves kisgyermek me:lé. Str. O. Goga (v. Schütz J. u. a Sétatéren) 5 sz. 11. em, 5. KIATlOLAKÄS S ütöde, üzlet, lakás. 40 év óta fennálló, Kolozsváron, forgalmas hel - en, kiadó. — Cim a kiadóban. E gy szoba'konyhás v. két szoba konyhás külön telkes lakást ke­resek május 1. Cimek8t „Ármegjelöléssel“ a ki­adóba kérek. március 1-re 2 szobás, fürdőszo­bás garzon lakás. Str. Eminescu (Fadrusz Já­nos ucca) 1. pisidé E gy-két-négy szobás komfortos lakások májusra kiadók. Matei Basarab (Zrínyi ucca) 7. Tulajdonos. A francia áHam gyógyforrásai ViCHY-CELESTMS Vese-éshólyagbántalmak, köszvény, cuborbaj, artritizmus gyógyítására VICHY GRANDE-GRILLE e pe bántaííaaknál. VICHY HOFIT AL Gyomor- és bélbántalmak esetében Vezérkép vise ö: Philipps Finkelstein, Bueureşli, Str. Cűmpineanu 20­I K eresek azonnalra 2 szobás, fürdőszobás, konyhás, esetleg kertes lakást. Cim a kiadóban. B útorozott szoba fürdőszobával a bel­városban kiadó. Szap­pan ucca 4. K iadó különálló ker­tes családi lakás Xenopol 4 alatt. Ugyan­ott eladó faragott ebédlő berendezés. adAs.véte l giirgösen keresek •bS kisebb családi házat Rákóczi ut környéken. Ajánlatot ármegjelőlés- sel a kiadóba kérek. Ä lblna takarékköny­vet keresek megvé­telre 50.000 lejről. Címe­ket a kiadóba „Kész­pénz“ jeligére. E ladó 1 fésülködő tü­kör, 1 famosdó, 1 konyhai edény stelázsi, 1 kisebb könyvállvány, 1 kisebb konyhaasztal, 1 hockerli, 1 sezlon. Cim Calea Moţilor 25 (volt Monostori ut), fsz. 5. KÜLÖNFÉLÉK i, richeliöt, hárás*- és minden­féle hímzést, stoppolást, uj fehérnemű készítést vállalok. Deák Ferenc u. 6, I. em., ajtó 3. F ordítások, másolá­sok, gépbediktálás, levelezés minden nyel­ven. Str. Reg. Maria 13. H IRDESSEK a Keleti Újságban 'Nyomaton a lapkiadótulajdonos LAPKIADÓ R~T. nyomdáidban, Cluj-Kolozsvár. Str. Baron L- Pop (Brossai u.l & Telefon 508»

Next

/
Thumbnails
Contents